- Külföld
- Fehér ház
- usa
- elnökválasztás
- demokrata
- republikánus
- hillary clinton
- donald trump
- elnökválasztás 2016
Bekeményített Clinton és Trump
További Fehér ház cikkek
- Soros György egykori jobbkeze lesz Donald Trump pénzügyminisztere
- Tömeges elbocsátásokat tervez Elon Musk az amerikai adminisztrációban
- Magyar származású főigazgatót nevezett ki Donald Trump
- Nem sokat teketóriázott Trump, bejelentette a legújabb miniszterjelöltjét
- Donald Trump győzött, teljesen megúszhatja a börtönt
Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje lerasszistázta és gyűlöletbeszédei miatt támadta republikánus ellenfelét, Donald Trumpot. Míg a milliárdos ingatlanmágnás amiatt kezdte ki riválisát, hogy az valójában csak a színesbőrűek és a kisebbségek szavazataira hajt, de igazából nem foglalkozik a problémáikkal, kihasználja őket.
A hét elején úgy tűnt, hogy Trump visszafogottabb kampányba kezd, ehelyett csütörtökön már felmelegítette régi ígéreteit, például a Mexikó határára tervezett falat. Ezzel az új kampányfőnökét is kellemetlen helyzetbe hozta, míg a biztosan a republikánus jelöltre szavazó Texas egyik elektora arról beszél, hogy az eredménytől függetlenül Trump ellen szavazhat az elnökválasztás eredményét megerősítő elektori kollégiumban.
Nyers és odaszólos Clinton
Hangnemet váltott Clinton, és nyíltan beleszállt republikánus riválisába a Nevada állambeli Renóban tartott kampányeseményén. Az eddigi mérsékelt nyilatkozataival szemben csütörtökön rasszistának nevezte ellenfelét, és kritizálta a Trump mögé beálló republikánusokat, mondván, hogy a rabszolgaságot eltörlő Abraham Lincoln elnök pártjából mostanra egy gyűlölködő milliárdos tömörülésévé váltak, írja a CNN.
Clinton szerint nem lehet az Egyesült Államok katonai erejét egy olyan emberre bízni, aki vagy hisz az összeesküvés-elméletekben, vagy nem érdekli, hogy azok nem igazak. Beszédében elmondta, hogy országának nem egy olyan emberre van szüksége, aki felül a rasszista sztereotípiáknak. Úgy látja, hogy riválisa kampánya semmi másra nem épül csak „paranoiára és előítéletekre.”
Trump: Hillary bigott
Miközben Clinton keményebb hangnemre váltott, Donald Trump a héten próbált mérsékeltebb stílusban is kampányolni, ráadásul a fekete és latinó szavazók felé is nyitni akart. Utóbbi abból is látszik, hogy a demokrata jelölt beszéde után bigottnak nevezte Clintont, aki csak a kisebbségek szavazataira hajt. Mint elmondta, ellenfele semmit nem tesz és nem tett azért, hogy a feketék és a latinók helyzete jobb legyen az Egyesült Államokban, ugyanúgy, ahogy a Demokrata Párt sem változtatott semmit. „Csak beszél, de nem tesz semmit. Szégyellnie kellene magát" – mondta.
Trump azokat a vádakat is tagadta, hogy olyan csoportokat is meg akarna szólítani, mint a széljobbos alt-right mozgalom. Szerinte ő nem a fehérfelsőbbrendűséget hirdető szavazókat karolja fel, hanem például azokat a feketéket és latinókat, akikkel az elmúlt évek demokrata vezetése nem foglalkozott. A WMUR New Hampshire-i helyi tévének adott interjújában azt mondta, az ő kampánya a szeretetről, Amerika szeretetéről szól, nem a gyűlölködésről.
De mit akar bevándorlásügyben?
Azonban a hét elején Trump még úgy nyilatkozott, nyitott arra, hogy törvényileg szabályozzák az országban tartózkodó illegális bevándorlók helyzetét, akár úgy, hogy az érintettek az Egyesült Államokban maradhassanak. Csütörtökön a CNN-nek adott interjújában viszont már elzárkózott attól, hogy a már az országban lévő illegális bevándorlók maradhassanak.
Szerinte a helyzetüket csak akkor rendezhetik, ha elhagyják az Egyesült Államokat, majd visszatérnek és elkezdenek adót fizetni, papírokat szereznek és úgy maradnak az országban. Azt is megígérte, ha hatalomra kerül, azonnal kitoloncoltatja az akár több tízmilliónyi illegális bevándorlót.
Megosztjai a szavazóit és a pártját
Miközben egyre keményebb hangon támadják egymást Hillary Clintonnal, Trumpot újabb támadás érte saját pártja felől is. Chris Suprun, a texasi elektori kollégium republikánus tagja kijelentette, az elnököt közvetlenül választó elektori szavazatát akkor sem adja Trumpnak, ha ő nyeri meg az államot.
Mint ismert, az Egyesült Államokban az elnökválasztáson a szavazók nem közvetlenül az elnökre voksolnak, hanem egy formális testületre, és öt héttel a szavazás után az elektorok választják meg hivatalosan az elnököt. Míg 29 államban törvény tiltja, hogy a kollégium tagjai máshogy szavazzanak, mint ahogy a választók döntöttek, addig 21 tagállamban – így Texasban is – az elektorok szabadon dönthetnek a szavazatukról, írja a Politico.
Ez pedig azért lehet kellemetlen a milliárdos ingatlanmágnásból lett elnökjelöltnek, mert a legutóbbi választási előrejelzések szerint Clinton a felmérésekben, és az elektorok számát tekintve is vezet előtte. Ha pedig szoros lesz a vége, akkor akár egyetlen elektori szavazat is sokat számíthat.
Rovataink a Facebookon