A Szilícium-völgy már letette a voksát az elnökválasztáson

GettyImages-584445872
2016.08.27. 14:36
Megnéztük, milyen tervei vannak a demokrata Hillary Clintonnak és a republikánus Donald Trumpnak a techszektorral. A két jelölt a legtöbb kérdésben nagyon mást gondol arról, mit kéne vele kezdeni, de még ennél is nagyobb a különbség abban, hogy egyáltalán milyen súllyal kezelik a kérdést. Az idei elnökválasztás az ágazat képviselőiből is szokatlanul erőteljes reakciókat váltott ki. Clintonnak újra fájhat a feje, hogy külügyminiszterként magasról tett a biztonságos emailezésre, de még így is népszerűbb, mint az orosz kiberbűnözőkkel viccelődő ellenfele.

Egy választási program és pláne néhány kampánynyilatkozat nyilván nem ad tűpontos képet arról, mi várható a gyakorlatban, ha egyik vagy másik jelölt tényleg beköltözik a Fehér Házba. Ennek ellenére nagyon is érdemes figyelni, ki mit és hogyan mond a terveiről. Már csak azért is, mert az utóbbi időszakban több heves társadalmi vita is éppen technológiai kérdések körül robbant ki, tömeges megfigyelési botránytól a terrorizmus elleni harcon át a Demokrata Párt (feltehetően) orosz meghekkeléséig, és az a világ többi részének, így Magyarországnak se mindegy, hogy ezekhez a kérdésekhez Amerika hogyan fog viszonyulni. Az pedig már most is látszik, ki hova helyezi a hangsúlyt, és egyáltalán mennyire tartja fontosnak a témát – pláne, ha nincs is erről szóló programja.

Kapcsolódó
Nagy gyomrost kapott Hillary Clinton

Nagy gyomrost kapott Hillary Clinton

A demokrata jelölt túlságosan rá volt kattanva okostelefonjára ahhoz, hogy külügyminiszterként az okosabbakra hallgasson. Volt munkahelye keményen elmarasztalta, ami az egész elnökválasztásra kihathat.

Különös pikantériát ad a témának, hogy Trump olyan heves ellenérzéseket vált ki a techszektoron belül, hogy Clinton emailbotrányának már a sokadik fellángolása se tud igazán nagyot ártani neki a Szilícium-völgyben. A botrány alapja, hogy külügyminisztersége idején Clinton a hivatalos levelezését nem az előírt módon, hanem a szabályokat megkerülve, a magánszerverén keresztül bonyolította. Hosszas nyomozás után először Clinton csapata átadott nagyjából 30 ezer emailt a hatóságoknak, majd ezek vizsgálata után az FBI nem javasolt vádemelést, ami így el is maradt. Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy a néhány napja váratlanul előkerült újabb 15 ezer levelet egy bírósági döntés értelmében a vártnál jóval korábban, már szeptember 13-án el kell kezdeni nyilvánosságra hozni, ami újabb kellemetlen perceket jelenthet majd a demokrata jelöltnek.

De nem annyira kellemetleneket, mint az, ha Julian Assange, a WikiLeaks alapítója beváltja a fenyegetését, és hamarosan tényleg további demokrata dokumentumokat szivárogtat ki. A WikiLeaks hozta nyilvánosságra a demokrata pártvezetés belső levelezését is júliusban, és már akkor is jó nagy botrány kerekedett a dologból, mert kiderült belőle, hogy az előválasztások alatt Clintonnak lejtett a pálya a vetélytárs Bernie Sandersszel szemben. Assange már akkor is bevallottan direkt Clintonnak kellemetlen időpontra, a demokrata jelöltállító gyűlésre időzítette a szivárogtatást, az újabb adagról pedig azt állította, jelentős információkat tartalmaz.

Szerelmeslevél a Szilícium-völgynek

Clinton gyakorlatilag a gazdasági programja motorjaként tekint a techszektor élénkítésére, az innováció és a kapcsolódó oktatási programok támogatására. Nem csoda, hogy a Recode például a Szilícium-völgynek írt szerelmeslevélnek nevezte a kifejezetten a témának szentelt hosszú programot.

Nézzük témakörönként, milyen főbb ígéreteket tett Clinton:

Kapcsolódó
Az internet legyőzte a SOPA-t

Az internet legyőzte a SOPA-t

Az internetezők lázadása és a Facebook-Google-lobbi meggyőzte Obamát, hogy elkaszálja a kínai típusú cenzúrával a közösségi média romba döntésével fenyegető törvényt.

  • Oktatás: Erősítené az iskolai IT-oktatást, minden diáknak elérhetővé tenné a számítógépes képzést. Több támogatás jutna a kisebbségeket támogató főiskoláknak a techszektor jól dokumentált diverzitásbeli problémáinak enyhítésére. Három évre kitolná a fiatal vállalkozók és a startupoknál munkába állók diákhitel-visszafizetési határidejét. Vérfrissítést kapnának a munkaügyi képzési programok, hogy a techszektor által keresett képességeket sajátíthassanak el a munkakeresők. (Korábban egy már létező programot idézett Clinton, ahol szénbányászokat tanítottak programozni.)
  • Gazdaságélénkítés: Növelné a kifejezetten kisvállalkozások, startupok számára elérhető támogatásokat, ezen belül is jól járnának a kisebbségek tagjai, nők és fiatalok által indított bizniszek. Trump bevándorláskorlátozó politikájával szemben ő inkább arra összpontosítana, hogy az amerikai egyetemeken képzett külföldi szakemberek könnyebben maradhassanak dolgozni is az országban (lásd még: agyelszívás). Bátorítaná a külföldi vállalkozókat, hogy Amerikába vigyék a startupjaikat, és ezzel teremtsenek több munkát a szektorban az amerikaiak számára is.
  • Infrastruktúra: Át akarja hidalni a digitális szakadékot a városok és a digitálisan fejletlenebb vidék között. Ehhez 2020-ig a háztartások 100 százalékának garantálna megfizethető szélessávú kapcsolatot. A szélessávú hálózat kiépítését az elérhető infrastruktúra megosztásával is gyorsítaná. (A saját hálózatát építgető Google és az internetszolgáltató AT&T például azért pereskedik éppen, hogy előbbi használhatja-e azokat a póznákat a vezetékeihez, amelyeket utóbbi épített ki. Ha igen, könnyebb új szolgáltatónak piacra lépnie, ha nem, a nagy netszolgáltatók kevesebb versenytársat kapnak.) A közintézmények hálózatfejlesztésével több ingyenes wifipontot hozna létre. Berúgná az 5G-hálózat motorjait is, és frekvenciát szabadítana fel, hogy több okoseszköznek csináljon helyet.
  • Netsemlegesség, szabad internet: Kiáll a netsemlegesség és az azt biztosító tavaly februári szabályozás mellett. (A netsemlegesség lényege, hogy az internetszolgáltatóknak elfogulatlan hozzáférést kell biztosítaniuk minden internetes oldalhoz és szolgáltatáshoz, részletesebben ebben a cikkünkben olvashat róla.) Ígéretet tesz arra is, hogy megvédi a szabad online információáramlást, ha kell, akár az olyan törvényjavaslatok ellenében is, mint a néhány éve nagy vihart kavart SOPA és társai. Amerikán kívül is szabad internetet sürget, azt ígéri, támogatni fogja a netcenzúra elleni harcot és az információ szabad áramlását az ezt elnyomó kormányok ellen. Oroszországot és Kínát név szerint is említi mint negatív példákat.

Clinton a személyes adatok védelmét is fontosnak tartja, kiemeli, hogy támogatja az NSA túlburjánzó adatgyűjtési gyakorlatát valamelyest visszavágó, tavaly év végén elfogadott USA Freedom Act nevű törvényt. Az egyetlen olyan pont, ahol a techszakma képviselői felhúzhatják a szemöldöküket, a titkosítási vita. Ennek a lényege dióhéjban, hogy a terrorizmus és más bűntények elleni harc jegyében érdemes-e a titkosítás gyengítésével hozzáférést adni a hatóságoknak a felhasználók adataihoz, vagy egy ilyen hátsó bejárattal többet ártanánk-e a személyesadat- és nemzetbiztonságnak, mint amennyi haszna lenne.

Kapcsolódó
Nincs olyan, hogy biztonságos hátsó ajtó

Nincs olyan, hogy biztonságos hátsó ajtó

Az FBI viszont pont egy ilyenen járkálna be az életünkbe, az eszközeinkbe, hogy megvédjen a terrortól. A cégek inkább tőlük védenének meg. Kormányzati műbalhé vagy szilícium-völgyi PR a titkosítási háború?

Kapcsolódó
Csatát vesztett az NSA, de a totális megfigyelésnek nincs vége

Csatát vesztett az NSA, de a totális megfigyelésnek nincs vége

Az amerikai titkosszolgálatokat a korlátozó törvény elfogadása után se kell félteni. Az internet még mindig szabad préda a terrorizmus elleni harcban.

A techprogramjában Clinton „elutasítja a hamis választást” a nemzetbiztonság és a magánszféra védelme között, ami önmagában rendben lenne, de általában azoknál visszatérő fordulat ez, akik nem akarják elfogadni a szakma egybehangzó véleményét, hogy nincs olyan, hogy biztonságos hátsó ajtó. Obamára is jellemző volt korábban a hasonló maszatolás, bár végül az FBI titkosításgyengítő kezdeményezéséből vagy az olyan ellentmondásos javaslatokból, mint a Burr-Feinsten-féle törvénytervezet, se lett semmi.

Clinton korábban se foglalt világosan állást a kérdésben, tavaly pedig ő is a hátsó ajtók ötletével kacérkodott, még ha megengedőbben is, mint például az FBI igazgatója vagy számos kongresszusi képviselő. A friss programja csak egy bizottság felállítását javasolja, vagyis semmi konkrétat. Azt mindenesetre rögzíti, hogy Clinton szerint a kiberbiztonság létfontosságú a gazdaság és a nemzetbiztonság szempontjából is, és az egyre több okoseszközzel csak egyre fontosabb lesz, ezért többet költene a fejlesztésére.

Akad közös pont is Clinton és Trump terveiben, talán éppen azért, hogy Clinton megpróbálja kifogni a szelet az ellenfele vitorlájából. Ő is erőteljesebb fellépést ígér a kínai hekkerek ipari kémkedése ellen, és ellenzi a Kínával kötött szabadkereskedelmi egyezményeket, ha azok az amerikai munkahelyek vagy a nemzetbiztonság rovására mennek.

Több Amerika, kevesebb Kína

Trumpnak még mindig nincs kimondott programja techtémában, pedig az ágazatot képviselő szervezetek már nagyon szeretnék, ha elmondaná, mire készül. Más programjaiból és a megszólalásaiból azért ki lehet ezt-azt hámozni az ő elképzeléseiből is.

Egyik fő üzenete, hogy ha ő állna a parancsnoki hídon, keményebb kézzel fogná a kormányt, például újratárgyalná a munkásosztályt érzékenyen érintő szabadkereskedelmi egyezményeket. (Nem véletlen, hogy Trump gazdasági csapatában az egyetlen kutató közgazdász az a Peter Navarro, akinek az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelem a szakterülete.) Ezért érthető az is, hogy nem fecsérelt túl sok szót a Szilícium-völgyre, hiszen az ő célcsoportja elsősorban a fejlődő országokba áthelyezett ipari munkahelyek nélkül maradó, leszakadó fehér munkásosztály, nem holmi lattés-keretesszemüveges programozó startupperek. A sokat hangoztatott munkahelyteremtése se a techszektort érintené elsősorban, hanem a kevésbé képzett rétegeket.

Kapcsolódó
Mérges, becsapott melósok emelték fel Trumpot

Mérges, becsapott melósok emelték fel Trumpot

A republikánus párt évekig elhanyagolta a munkás szavazóit, akik a globalizáció és a szabadkereskedelem nagy vesztesei. Trump pedig pont azt mondja, amit ők hallani akarnak.

Ami mindebből kimondottan a techszektort is érintheti, hogy Trump rávenné Kínát, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy az amerikai cégeknek meg kell osztaniuk a szabadalmaikat a helyi partnereikkel, ha belépnének a kínai piacra, ami szerinte „de facto szellemitulajdon-lopás”. Emellett a de jure lopással, vagyis a már említett ipari kémkedéssel szemben is zéró toleranciát hirdetett.

Azzal szorongatná meg Kínát, hogy a jüan árfolyamának mesterséges alacsonyan tartása (így a kínai export számára kreált mesterséges előny) ellensúlyozására masszív importvámokkal sújtaná a kínai cégeket. Az ellenzők szerint ez a stratégia egyrészt hibás előfeltevésre épít Kínával kapcsolatban, másrészt a viszony esetleges elmérgesedésével a kínai kereskedelemben érintett cégek inkább veszthetnek a dolgon. Főleg azok a nagy techcégek, akik Kínában szereltetik össze a termékeiket, mint például az Apple.

Áttételesen Trump bevándorlási politikája is érintené az ágazatot. Trump egyrészt megemelné a munkavállalói – úgynevezett H-1B – vízummal érkező külföldieknek adandó fizetéseket, hogy a cégeknek kevésbé érje meg őket alkalmazni. (A szerinte káros gyakorlatra példaként nevesíti is az IT-szektort.) Másrészt előírná az amerikai cégeknek, hogy az amerikai munkavállalókat részesítsék előnyben. A techcégek attól tartanak, hogy mindkét rendelkezés csökkenthetné a rugalmasságukat, amely éppen a munkaerő könnyű mozgására épít. Trump egyébként a külföldi munkavállalók számának csökkenésétől várná azt is, hogy több nő, illetve fekete és latino amerikai jusson munkához a Szilícium-völgyben.

A konkrét programpontokon túl Trump bevallottan bizalmatlan a techcégekkel szemben, több megnyilvánulásában kérdőjelezte meg a startupszcéna társadalmi-gazdasági hasznát. Jeff Bezost, az Amazon vezérigazgatóját például azzal vádolta, hogy azért vette meg három éve a Washington Postot, hogy az Amazonnak ne kelljen adót fizetnie, mert akkor az egész gigacég egy csapásra összeomlana. (Bezos csak annyit válaszolt, hogy még tartják Trumpnak a helyet a szintén az ő tulajdonában lévő Blue Origin hamarosan induló űrrakétáján – vagyis hogy szívesen kilőné az űrbe a republikánusok akkor még csak elnökjelölt-jelöltjét.)

Azt sem próbálta soha elhitetni magáról, hogy a személyes adatok vagy a szabad információáramlás védelmének keresztes lovagja volna:

Kapcsolódó
Így lett az Iphone a szabadság szimbóluma

Így lett az Iphone a szabadság szimbóluma

Az FBI felszólította az Apple-t, hogy sodorják potenciális veszélybe több százmillió felhasználó adatait, csak mert ők nem tudnak feltörni egy telefont. Az Apple-t viszont az se hatotta meg, hogy egy 220 éves törvényt lobogtattak.

Kapcsolódó
Mit művel az interneten az Iszlám Állam?

Mit művel az interneten az Iszlám Állam?

És ki ezért a hibás? A hatóságok szerint a techcégek a felelősek Párizsért. Az Anonymous többet árt, mint használ.

Inkább a törlőrongy, mint az orosz hekkerek

Trump harciassága szokatlanul nyílt és határozott kiállásra ösztönözte magukat a techszektor politikailag általában semleges(nek látszani igyekvő) képviselőit is. Július közepén 145 neves szakmabeli nyílt levélben ment neki a republikánus jelöltnek: „Az elmúlt évben hallgattuk Donald Trumpot, és megállapítottuk:

Trump katasztrófát jelentene az innováció számára.

A víziója szembemegy a szabad gondolatcserével, az emberek szabad mozgásával, illetve a rajtunk kívüli világgal való produktív kapcsolattartással, amely kritikus a gazdaságunk számára, és az innováció és növekedés alapját jelenti” – írták. A levél aláírói között olyanokat is találni, mint a Slack vagy a Tumblr vezérigazgatója, az amerikai telekomszabályozásért felelős FCC volt igazgatói, az OECD egy volt amerikai nagykövete, Facebook-, Reddit és eBay-alapítók, korábbi Twitter-, Facebook-, Google-, Apple- vagy Dropbox vezetők, Jimmy Wales Wikipedia-alapító, Steve Wozniak Apple-alapító, a netsemlegesség elvét megalkotó Tim Wu, vagy az internet egyik atyjaként ismert Vint Cerf. (A legnagyobb techcégek azért vigyáztak, hogy jelenlegi alkalmazottaik ne kerüljenek a listára.)

A techvilág egyetlen nagynevű képviselője, aki beállt Trump mögé, a Paypal-alapító Peter Thiel, akiről az utóbbi időben elsősorban annak kapcsán lehetett hallani, hogy a Gawker-médiabirodalom kinyírásán ügyködik, részben sikerrel. Trump techszektorral kapcsolatos terveiről azonban Thiel se beszélt a republikánus konvención tartott beszédében, inkább a gazdasági és külpolitikai nézetei miatt állt be mögé.

Trumppal szemben Clintont szoros szálak fűzik a Szilícium-völgyhöz, a programját is pozitívan fogadta a szakma, és a techszektorból behúzott támogatások is elképesztő különbséget mutatnak: Clinton 30 millió dollárt szedett össze július végéig a Szilícium-völgyben, Trump 300 ezret.

Persze Clintonnak van is honnan javítania techtémában: az emailbotránya nem növeli éppen a népszerűségét az információbiztonságot nagyra értékelő ágazat képviselői szemében. A demokratákat az utóbbi időben ért sorozatos hekkertámadások hatására viszont prominens fehérkalapos (vagyis jó szándékú) hekkerek Clinton mellé álltak: az augusztus eleji Las Vegas-i Black Hat hekkerkonferencián a rendezvény (és egyben a másik nagy hekkeresemény, a Defcon) főszervezője tartott neki adománygyűjtést. Valószínűleg az se tetszett neki, hogy Trump orosz hekkerek államközi kibertámadásra buzdításával viccelődik.

Kapcsolódó
Tényleg oroszok hekkelték meg a demokratákat?

Tényleg oroszok hekkelték meg a demokratákat?

Rengeteg jel utal arra, hogy az oroszok keverik a szálakat az USA-ban, ez az érdekük, még sincs elég bizonyíték. Trump körül is sok az orosz kapcsolatú ember, bajba is sodorta magát egy kiszólással. Mi történik az USA-ban?

A Trumptól való félelem mértékét a techvilágon belül talán semmi nem is mutatja plasztikusabban, mint hogy egy hekkerközösség beállt egy jelölt mögé, aki, amikor arról kérdezték, megpróbálta-e letörölni a magán emailszerverét, képes volt azzal viccelődni, hogy

törlőronggyal, vagy hogyan?

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Ha Ukrajnát még egyszer megtámadná Oroszország, azonnal felvennék a NATO-ba

Ha Ukrajnát még egyszer megtámadná Oroszország, azonnal felvennék a NATO-ba

Harcias kijelentéseket tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és négy amerikai szenátor.

február 14., 17:45

  • Külföld
Részleteket árult el Vlagyimir Putyin a mindenkit lázban tartó rakétájáról

Részleteket árult el Vlagyimir Putyin a mindenkit lázban tartó rakétájáról

Nagy áttörésről adott számot az orosz elnök.

6 perce

  • Külföld
Keményen kiosztotta az európai vezetőket J. D. Vance, szerinte a legnagyobb veszélyek belülről érkezhetnek

Keményen kiosztotta az európai vezetőket J. D. Vance, szerinte a legnagyobb veszélyek belülről érkezhetnek

Az amerikai alelnök szerint Európának nagyobb terhet kell vállalnia a saját védelmében.

február 14., 15:28

  • Címlapon
Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk

Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk

Így hathatnak az állampapír-milliárdok a hitelpiacra.

33 perce

  • Külföld
Egy bíró döntött, akár meg is menekülhetnek a külföldre szánt amerikai támogatások

Egy bíró döntött, akár meg is menekülhetnek a külföldre szánt amerikai támogatások

Donald Trump amerikai elnök lépése jogsértő volt az USAID programjaival kapcsolatban.

február 14., 16:43

  • Külföld
Hiába próbál Donald Trump béketeremtő lenni, bombázással fenyegetőzik

Hiába próbál Donald Trump béketeremtő lenni, bombázással fenyegetőzik

Az elnök kijelentette, hogy Teherán a tárgyalás vagy a bombák közül választhat.

február 14., 13:44

  • Külföld
Európa kinyújtotta békejobbját Donald Trumpnak, de a kesztyűt sem fél felvenni ellene

Európa kinyújtotta békejobbját Donald Trumpnak, de a kesztyűt sem fél felvenni ellene

Az EU nem hagyja szó nélkül, ha Amerika keménykedni fog.

február 14., 15:33

  • Külföld
Ukrajnát nyugtatják a szövetségesei Amerika kijelentései után

Ukrajnát nyugtatják a szövetségesei Amerika kijelentései után

Szerintük visszafordíthatatlan a folyamat.

február 14., 14:48

  • Külföld
Friss hírek érkeztek a kórházba került Ferenc pápáról

Friss hírek érkeztek a kórházba került Ferenc pápáról

Az egyházfő összes programját lemondták, már a jubileumi szentév sem az ő miséjével indul.

február 14., 16:41

  • Külföld
Egyre nyíltabban fordul szembe a hatalommal a szerb állami média

Egyre nyíltabban fordul szembe a hatalommal a szerb állami média

A tüntetőket korábban külföldi árulóknak és ellenzéki báboknak nevezték.

február 14., 13:07

  • Külföld
Hajtóvadászat indult Szíriában

Hajtóvadászat indult Szíriában

Végtelen kínzásról számolt be egy túlélő.

február 14., 06:51

  • Külföld
Műszaki probléma miatt vissza kellett fordítani az amerikai külügyminiszter Münchenbe tartó gépét

Műszaki probléma miatt vissza kellett fordítani az amerikai külügyminiszter Münchenbe tartó gépét

Kezdődik a Müncheni Biztonsági Konferencia, amelyen szinte minden ország képviselteti magát.

február 14., 06:33

  • Címlapon
Újabb kínai óriásberuházás érkezik Magyarországra

Újabb kínai óriásberuházás érkezik Magyarországra

A befektetés mintegy 800 új munkahelyet teremt.

2 órája

  • Külföld
Elpusztult Eimei, a világ legidősebb óriáspandája

Elpusztult Eimei, a világ legidősebb óriáspandája

32 éves volt.

február 14., 12:21

  • Címlapon
A világhírű filozófus szerint Donald Trump lépése miatt Vlagyimir Putyin egész Ukrajnát bekebelezheti

A világhírű filozófus szerint Donald Trump lépése miatt Vlagyimir Putyin egész Ukrajnát bekebelezheti

Francis Fukuyama úgy látja, az Egyesült Államok az autoriter államok táborát erősíti.

3 órája

  • Címlapon
Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra

Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra

Már szombattól mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk.

2 órája

  • Külföld
Donald Trump bejelentette, mikor kezdődhetnek a béketárgyalások

Donald Trump bejelentette, mikor kezdődhetnek a béketárgyalások

Az ukránok azonban nem tudnak erről.

február 14., 09:27

  • Külföld
Szankciókat vezetett be egykori ellenfelére Volodimir Zelenszkij

Szankciókat vezetett be egykori ellenfelére Volodimir Zelenszkij

Petro Porosenko alkotmányellenesnek nevezte a döntést.

február 14., 09:41

  • Külföld
Rossz hír a csokiimádóknak, a klímaváltozás tovább emelheti a kedvelt édesség árát

Rossz hír a csokiimádóknak, a klímaváltozás tovább emelheti a kedvelt édesség árát

A tartós hőség nem tesz jót a kakaóbabnak.

február 14., 09:54

  • Címlapon
IDF: puszta kézzel gyilkolták meg a Hamász terroristái az elrabolt Bibasz testvéreket

IDF: puszta kézzel gyilkolták meg a Hamász terroristái az elrabolt Bibasz testvéreket

A terrorszervezet korábban azt közölte, hogy légicsapásban haltak meg a családtagok.

1 órája

  • Külföld
Tragédia Dél-Koreában, többen meghaltak egy szállodaépítkezésen

Tragédia Dél-Koreában, többen meghaltak egy szállodaépítkezésen

Hat munkás életét vesztette a tűzben.

február 14., 11:20

  • Címlapon
Alan Badoev: Aki Putyinnal kezet fog, arra rátapad az orosz vezető kezén csorgó vér

Alan Badoev: Aki Putyinnal kezet fog, arra rátapad az orosz vezető kezén csorgó vér

A híres ukrán filmrendező szerint Putyin soha sem ad semmit ingyen, még a magyaroknak se.

42 perce

  • Külföld
Nem várt problémák merültek fel a Notre-Dame tornyainál

Nem várt problémák merültek fel a Notre-Dame tornyainál

Nyáron nyitják meg a tornyokat, amelyek új látogatási útvonalat is kapnak.

február 14., 12:04

  • Külföld
Legmagasabb kategóriába sorolt ciklon pusztított Ausztrália nyugati partjain

Legmagasabb kategóriába sorolt ciklon pusztított Ausztrália nyugati partjain

Port Hedland 15 ezer lakosát felszólították, hogy otthon zárkózzanak be.

február 14., 10:37

  • Külföld
Több kolozsvári iskola kapott e-mailben bombafenyegetést

Több kolozsvári iskola kapott e-mailben bombafenyegetést

Egyelőre mindenki biztonságban van.

február 14., 16:27

  • Külföld
Elítélték az ír turistalányt megerőszakoló és meggyilkoló indiai férfit

Elítélték az ír turistalányt megerőszakoló és meggyilkoló indiai férfit

A 28 éves Danielle McLaughlint még 2017-ben ölték meg, amikor a keleti országban nyaralt.

február 14., 18:51

  • Külföld
Videón, ahogy a bálna bekap egy kajakost

Videón, ahogy a bálna bekap egy kajakost

Modern Jónás-történetet vettek filmre.

február 14., 12:45