A NATO-főtitkár odaszólt Trumpnak
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség vezetője arra figyelmeztette Donald Trumpot: sem az Egyesült Államok, sem Európa számára nem járható út, hogy egyedül próbálják megoldani nemzetközi biztonságpolitikai kihívásaikat.
A NATO első embere erről a brit Observerben, a Guardian hétvégi lapjában írt véleménycikket, amelyben arra figyelmeztetett: a nyugati világ évtizedek óta nem nézett szemben olyan jelentős fenyegetésekkel mint ma, ezért nem igazán ez a legmegfelelőbb időpont a szövetség szétverésére.
Trump az amerikai elnökválasztási kampányban sokat hangoztatta, hogy az Egyesült Államok NATO-partnerei nem veszik ki részüket a szövetség feladatmegosztásából, és ha megválasztanák, komolyabban megkérné az árát az amerikai segítségnek, vagy akár magára is hagyná Európát.
Stoltenberg viszont arra emlékeztette Trumpot, hogy a NATO-szövetségesek elég nagy segítségére voltak Washingtonnak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni (amúgy enyhén szólva nem túl sikeres és értelmes) hadjáratokban. Míg Trump arról beszél, hogy nem védené meg Amerika szövetségeseit a NATO szabályai ellenére sem, valójában Amerika volt az egyetlen olyan NATO-tagállam, amely valaha segítséget kért az őt ért támadás miatt 2001-ben – írja Stoltenberg, arra is emlékeztetve Trumpot, hogy több mint ezer európai katona halt meg Amerika háborúiban 2001 óta.
A norvég politikus szerint könnyelműség biztosnak venni azt a szabadságot, biztonságot és prosperitást, amit eddig élvezhetett a nyugati világ.
Ezekben a bizonytalan időkben erős amerikai vezetőszerepre van szükség, az európaiaknak pedig ki kell venniük a részüket a terhek viseléséből.
De mindenekelőtt komolyan fel kell ismerni, hogy mekkora is az értéke Európa és Amerika partnerségének: továbbra is felbecsülhetetlen.
Egyébként nem Trump az első amerikai elnök, aki méltatlankodik, hogy az európaiak nem veszik ki részüket a NATO-ból, de magának a szervezetnek, és így Stoltenbergnek is visszatérő kritikája, hogy az európai országok nem költenek eleget a védelemre. Az észak-atlanti szövetség alapvetően azt várja el tagjaitól, hogy GDP-jük 2 százalékát fordítsák évente a hadseregre, de ezt a legtöbb tagállam nem éri el, Magyarország pedig általában a lista legalján van, 1 százalék környékén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon