Káoszba fulladhat az amerikai elnökválasztás

GettyImages-1228846981
2020.10.04. 12:02
Lépett már alelnök meghalt vagy lemondott amerikai elnök helyébe, de még soha nem fordult elő, hogy a választás előtt pár héttel az egyik esélyesről kiderült volna, mégsem tud indulni. Trump videót tett közzé a kórházból, amelyen azt üzeni: már jobban van, de ez nem oszlatta el a kétségeket. Az amerikai sajtó forgatókönyveket vesz sorra.

Elnöki megjelenéssel: zakóban, íróasztalnál, mappák előtt ülve, háta mögött az amerikai zászlóval jelentkezett be több tízmillió Twitter-követőjénél Donald Trump a kórházból egy négyperces videófelvételen. 

Az elnök ezen – helyi idő szerint még szombaton – azt bizonygatja, sokkal jobban érzi magát annál, mint amikor koronavírus-fertőzéssel előző nap a Walter Reed egészségügyi központba vitték, és hamarosan újra ereje teljében lesz. 

Vissza kell térnem, mivel továbbra is azon kell fáradoznunk, hogy naggyá tegyük Amerikát

– mondja a felvételen az elnök, régi kampányszlogenét ismételve meg. 

Ugyanakkor a Fehér Ház stábfőnöke, Mark Meadows nem sokkal korábban azt mondta amerikai újságíróknak, az elnök állapota aggodalomra ad okot, és a következő 48 óra kritikus lesz.

Szombaton az Index is írt róla, hogy Trump állapota rosszabb lehet a közöltnél, és kísérleti szerekkel kezelik.  

Mindenesetre az elnök kezelése, valamint más vezető politikusok fertőzése nagyban befolyásolja az idei politikai menetrendet: 

  • szünetel a kampánya, és kétségessé vált az elnökjelölti viták sorsa; a következő október 15-én lenne esedékes. (Ellenfelének, Joe Bidennek egyelőre negatív teszteredményei vannak, és a szeptemberi vitán nem mentek közel egymáshoz, kezet sem fogtak.)  
  • szenátorok is megfertőződtek, így bizonytalanná vált, hogy még a november 3-i választás előtt be tudják-e iktatni Amy Coney Barrettet, Trump (konzervatív) főbírójelöltjét. Ha egyes republikánus szenátorok nem tudnak szavazni, nincs meg a többség Barrett jóváhagyásához. 

Felerősödtek ezzel párhuzamosan a találgatások is, amelyek szerint az elnök 2021. január 20-a, azaz mandátuma lejárta előtt cselekvőképtelenné válhat, és az amerikai alkotmányjog szerint biztosítani kell az utódlását. Erről az Index is írt; az utódlási sorrend egyébként a következő:

  • Mike Pence alelnök (republikánus)
  • Nancy Pelosi házelnök (demokrata)
  • Charles Grassley, a szenátus korelnöke (republikánus)
  • Mike Pompeo külügyminiszter (republikánus) 

Vész- és még vészebb forgatókönyvek

Ha tehát egy már beiktatott elnök esetleg meghal vagy lemond – akár egészségi állapotára hivatkozva –, az alelnök lép a helyébe, az alkotmány ebben egyértelmű. Ez történt például, amikor Truman lépett az elhunyt Roosevelt, Johnson a lelőtt Kennedy, Ford pedig a lemondott Nixon helyére. 

De az is felmerült most Amerikában, mi történik akkor, ha akár Trump, akár Biden nem tud indulni a november 3-i elnökválasztáson? Vagy tud éppen, de november 3-a és a január 20-i beiktatás között „történik valami” a győztessel? 

A kérdés annál is aktuálisabb, mivel bő négy héttel a novemberi választás előtt nemcsak javában nyomtatják a szavazólapokat, hanem tömegek küldik vissza postán már most is a leadott levélszavazataikat, sőt egyes államokban előszavazó polgárok már szavazókörökben is voksoltak. Ki másra, mint Trumpra, Bidenre (vagy valamelyik marginális elnökjelöltre..?) 

A választási vészforgatókönyvek azért kaotikusak, mert sok múlik azon, hogyan döntenek az egyes szövetségi államok. A történelmi precedensek régiek, gyérek, és nem túl relevánsak: eddig még mindig az lett az elnök, aki megnyerte a választást. 

A helyzetet bonyolítja az amerikai elektori rendszer. Leegyszerűsítve: nem a leadott szavazatok többségét kell megszerezni, hanem az egyes államok elektrorainak többségét. Ez sokszor nem ugyanaz a feladat. 

Minden hatalmat – el a néptől

  1. Az első forgatókönyv szerint valamelyik esélyes elnökjelölttel még november 3-a előtt történik valami váratlan és sorsfordító. Ekkor a Republikánus Párt vagy a Demokrata Párt vezetősége – a saját szabályaik szerint – eldönti, ki lesz az új elnökjelöltjük. Azaz előreléphet Mike Pence alelnök, illetve (Biden helyére) Kamala Harris alelnökjelölt, de ez nincs kőbe vésve. Raáadásul az egyes államok választójogi szabályozása eltérő; ebből is káosz lehet. 
  2. A második forgatókönyv azt feltételezi, hogy ez az esemény november 3-a és december 14-e között következik be, vagyis már akkor, amikor már az amerikaiak szavaztak, de még nem ült össze az elektori testület. Ha vesztes kerül ki a képből, a helyzet egyszerű. Ha a győztes, akkor bonyolult. Ebben az esetben ugyanis a politikai elit kénytelen elvenni a hatalom egy részét a néptől, hiszen az emberek végül is nem arra szavaztak, aki végül is elnök lesz, a győztes páros alelnökjelöltje pedig – ez lényeges! – jogilag még nem megválasztott alelnökjelölt. E szerint a forgatókönyv szerint az elektorokon a sor, hogy határozzanak, de az egyes államok jogilag eltérően rendelkezhetnek arról, hogy mi is lenne a teendőjük. 
  3. A harmadik forgatókönyv azzal lép életbe, hogy 2021. január 6-án összeül az új összetételű kongresszus, amely jóváhagyja vagy nem hagyja jóvá az elektori szavazatokat. Ha megteszi, a helyzet egyszerűbb: a győztes innentől kezdve a már megválasztott elnök a január 20-i beiktatásig. 
  4. Ha nem, akkor – horribile dictu – akár a választások veszteséből is győztes lehet! (De azért mérget ne vegyen rá.)

A kongresszusban jelenleg republikánus szenátusi, illetve demokrata képviselőházi többség van. De ez (főleg az előbbi) változhat: november 3-án kongresszusi választásokat is tartanak. 

Ha pedig egyik megoldás sem működik a fentiek közül, akkor jön, az, amit amerikai filmekben is hallani: 

Találkozunk a bíróságon!