Szavakkal vívott proxyháború: jön a Pence-Harris vita

2020.10.07. 18:34
Salt Lake Cityben, magyar idő szerint csütörtök hajnalban tartják az amerikai választási kampány egyetlen alelnökjelölti vitáját, a szokásos járványügyi szabályok betartásával. Mike Pence hivatalban lévő alelnök kihívója, Kamala Harris szenátor pedig a demokraták reménysége, miután Joe Biden alighanem egyciklusos elnöknek készül. Azt is csak legfeljebb.

Egyikük szerethető, alázatos, megbízható és intelligens. 

Másikuk pedig intelligens, szerethető, kompetens és eredeti. 

Első blikkre nem túl nagy a különbség, holott két teljesen különböző karakterről van szó. 

De híveik így látják a – magyar idő szerint – csütörtök hajnali amerikai alelnökjelölti vita két résztvevőjét, a republikánus Mike Pence-t, illetve a demokrata Kamala Harrist a YouGov közvélemény-kutató felmérése szerint. Természetesen nem ugyanazok a híveik: a vidékies Indiana volt kormányzója, a hivatalban lévő alelnök még az amerikai jobboldalon is konzervatívnak számít, míg Harris az egyik legliberálisabb és legurbánusabb állam, Kalifornia egyik szenátora. 

Jelen állás szerint Harris a népszerűbb, de hivatalából is adódóan Pence az ismertebb. 

Az amerikaiak nem alelnökre szavaznak, hanem elnökre – ez politikai közhely a tengerentúlon. De jelen esetben bonyolultabb a helyzet: Donald Trump 74 éves (és éppen koronavírus-fertőzött), demokrata kihívója, Joe Biden pedig 78 lesz már, amikor beiktatják, már persze ha ő nyer novemberben. 

Kilencvenperces alelnökjelölti vitájukon, amelyet a Utahi Egyetemen, Salt Lake Cityben rendeznek a járványügyi szabályok, így a személyi távolságtartás betartásával, a riválisok várhatóan Trump és Biden politikájának védelmezésére is kényszerülnek majd ellenfelükkel szemben. 

(Staféta)botcsinálta elnök? 

Biden esetében számos megfigyelő úgy véli, legfeljebb egyciklusos elnöknek készül, legkésőbb a 2024-es választásokon már átadná a stafétabotot. Ebben az esetben márpedig Harrisnek – több év Fehér Ház-i tapasztalattal a háta mögött – jó esélye lenne rá, akkor már 59 évesen, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltje legyen. 

Utoljára 1988-ban választottak meg az amerikaiak olyan elnököt (az idősebb George Busht), aki addig alelnök volt. Utoljára pedig 1974-ben – a Watergate-botrányba belebukott Richard Nixon lemondásakor – lett alelnök (Gerald Ford) az Egyesült Államok első embere. 

A jamaicai–indiai származású, bevándorlók lányaként született Harris esetében most mindkét eshetőséget elképzelhetőnek tartják. 

Augusztusban nem okozott meglepetést, hogy Biden a személyében több kisebbséget is képviselő politikusnő, egykori kaliforniai főállamügyésznőt választotta maga mellé. Harris ezzel indokolta a pályaválasztását:

Azért döntöttem úgy, hogy ügyész leszek, mert úgy gondoltam, hogy vannak olyan kiszolgáltatott és meg nem hallgatott emberek, akik megérdemlik, hogy legyen beleszólásuk a rendszerbe.

Ez a kérdés idén különösen kiéleződött Amerikában a fekete George Floyd halála nyomán, amely elhúzódó tüntetés- és zavargáshullámot váltott ki. 

Most a demokraták Harris profilját és szakmai múltját is felhasználva próbálják maximalizálni a támogatottságukat. Ugyanúgy, ahogyan Pence pedig húzónév a konzervatív-keresztény jobboldali táborban a republikánus oldalon. 

Vitájukról az Index csütörtök kora reggel összefoglalót és elemzői kommentárt ad.