Persze, Trump és Biden, de van más is...

Jó ideje, egészen pontosan 172 éve nem volt példa arra, hogy az amerikai elnök se demokrata, se pedig republikánus ne legyen. Utoljára a magyar szabadságharc évében, vagyis 1848-ban nyert nevető harmadik, Zachary Taylor. Ő azonban elnöksége második évében elhunyt, így a hatalom Millard Fillmore-ra szállt, aki ezzel az eddigi utolsó, a két nagy párton kívül első amerikai elnök.

Az idén is vannak ilyen jelöltek, de olyan, aki az USA valamennyi államában fel is került a szavazólapokra, csak egy, Jo Jorgensen. A 63 éves pszichológus Illinois államban született, majd a texasi Baylor Egyetemen szerzett pszichológusi diplomát, de hosszú évek óta aktívan építi politikai karrierjét is. Az idén ő a Libertáriánus Párt hivatalos elnökjelöltje.

Eddigi politikai pályafutása nem mondható különösebben sikeresnek, de annyit már most is elért, hogy hivatalosan felkerült az USA mind az 50 tagállamának szavazólapjaira. Ez nem kis dolog: rajta kívül ezt kizárólag a republikánus Donald Trump és a demokrata Joe Biden mondhatja el magáról. Az elnökségre nincs esélye, a legtöbb felmérés 1–4 százalékpontra becsüli a rá szavazók arányát, de mégis érdemes foglalkozni vele.

Hogy miért ? A válaszhoz nézzük meg, mit történt Utahban a legutóbbi elnökválasztáskor.

Hasonló helyzet akár Jorgensen esetében is előfordulhat. De kik, és miért támogathatják? A jelölt egyrészt próbálja magát látványosan távol tartani mind Trump, mind pedig Biden retorikájától, másrészt azonban nem lehet nem észrevenni, hogy pontosan azokkal az érvekkel igyekszik támogatókat szerezni, amelyeket a jelenlegi elnöktől hallottunk négy éve. Azt állítja: ő az igazi alternatíva a politikai elittel szemben, amiből mind több választónak van egyre inkább elege. Van azonban néhány, esetleg sokak számára rasszistának vagy szexistának is tűnő érve is, miszerint:

Itt két idős, gazdag, fehér férfi közül kellene választani. De ez csak a legkisebb baj!

– mondta Jorgensen Salt Lake Cityben, ahol azt is kifejtette, hogy mindkét jelölt a választók pénzét akarja költeni, és helyettük döntéseket hozni, miközben olyan problémákról, mint az amerikai hadsereg túlzott külföldi bevetése, vagy az égető egészségügyi válság, még csak szót sem ejtenek.

Ez ugyan nem igaz, mindenesetre tény, hogy a legutóbbi elnökjelölti vita után nagyon megugrottak a Jo Jorgensen nevére irányuló keresések a Google-n. Enne hatása a közvélemény-kutatásokban egyelőre nem jelentkezett, de elgondolkodtató lehet, és előfordulhat, hogy néhány, akár fontos államban is befolyásolhatja majd a végeredményt Jo Jorgensen. 

(Borítókép: Donald Trump, balra és Joe Biden. Fotó: AFP)