Óvások, káosz, Biden a Fehér Ház kapujában
További Fehér ház cikkek
- Donald Trump nyilvánosan beszélt az ellene felhozott szexuális zaklatási ügyekről
- George W. Bush alelnöke is Harrisre fog szavazni a választásokon
- Kamala Harris elfogadta a némamikrofon-szabályt az első elnökjelölti vitán
- Mit csinál Joe Biden, amióta lemondott az elnökjelöltségről?
- Trump bajban lehet, sok republikánus hátrál ki mögüle
Megvan az amerikai elnökválasztás első győztese: az ügyvédek.
Miközben Joe Biden az összesítések szerint a győzelem kapujában áll (bár belépni még nem tud rajta), Donald Trump elnök kampánycsapata több kulcsállamban, így Michiganben, Wisconsinban, Pennsylvaniában és Georgiában is óvja magát a szavazatszámlálást, illetve majd az előzetes eredményt. Ez napokig eltarthat, sőt akár a legfelső bíróságig mehet fel az ügy. És kinek van több „barátja” a legfelső bíróságon? Trumpnak. Az egyik kulcskérdés: mi a helyzet a kedd óta beérkező levélszavazatokkal?
A Trumppal szemben a legkevésbé sem ellenséges Fox News – magyar idő szerint csütörtök kora reggel – már Biden 264:214 arányú fölényét mutatja az elektori szavazatokban. E szerint az elnök demokrata kihívóját már csak hat voks választaná el a bűvös 270-től, a győzelemtől.
Ezek persze nem hivatalos eredmények: az amerikai média projektál, valószínűsít. A Fox kicsit előresiet: Biden Michigan és Wisconsin mellett behúzta Arizonát is. Az inkább liberális CNN-nél Biden még csak 253-at gyűjtött: ők függőre veszik Arizonát.
A Fox szerinti bátrabb számlálás azt jelenti: Trumpnak Nevadában, Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Georgiában is nyernie kell, ha nem akar kiköltözni januárban a Fehér Házból. Viszonylag jól áll mind a négy helyen, de a négyből négy találat bravúr lenne.
A helyzet várhatóan csütörtökön is képlékeny marad, a részletekről az Index kedden megkezdett percről percre tudósításában írunk majd, ezt továbbra is itt követhetik.
Mit tudunk már most?
- Több fontos helyen be kell várni a levélszavazatokat, ha azokat november 3-ig, a választás napjáig felbélyegezték. Kérdés ugyanakkor, meddig lesz ezeknek a helyeknek még jelentőségük? Mindenesetre a közvéleménykutatók (ismét) önvizsgálatba kezdhetnek. Trump eredménye jóval jobb az előrejelzettnél.
- Biden mintegy 72 millió szavazattal már most is felülmúlt minden korábbi elnökjelöltet. Magas volt a részvétel, és persze az Egyesült Államok népessége is folyamatosan nő, négyévente egyre több a potenciális szavazó. De 68 millióval Trump is legyőzte 2016-os önmagát.
- A szenátusban és a képviselőházban egyelőre nem változtak az erőviszonyok. A januárban felálló új kongresszus felsőházát is a republikánusok, az alsót a demokraták uralják várhatóan. Ennek később jelentősége lesz, sőt akár az elnökválasztás szempontjából is lehet.
Mit nem tudunk továbbra sem?
- Természetesen a legfontosabbat: kit esketnek fel január 20-án az Egyesült Államok 46. elnökének?
- Sőt azt sem tudjuk, pontosan mikor fogjuk ezt megtudni. Az eredmény szoros, és egyik fél sem úgy tűnik, mint aki bedobná a törölközőt. Szélsőséges esetben 269:269-es döntetlen is kialakulhat az elektori testületben, sőt a kötött mandátumuktól eltérő, úgynevezett hűtlen elektorok is bezavarhatnak a képbe. A testület december közepén ül össze. Döntetlen esetén a képviselőház dönt az elnökről.
- Hogyan fogadja majd a vesztes fél, főleg pedig híveinek radikális része az eredményt? Nem zárható ki, hogy fegyvert ragad az utca embere. Magyarics Tamás Amerika-szakértő például szerdán arról beszélt, soha nem volt ilyen megosztott az amerikai társadalom. Annyira kiélezett a két tábor viszonya, hogy ez akár erőszakhoz is vezethet az egyik vagy a másik jelölt győzelme esetén.
(Borítókép: Joe Biden beszél a választások eredményeiről Delaware-ben 2020. november 4-én. Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)
Rovataink a Facebookon