Lesz-e alelnök-jelölt Patakiból?

További USA cikkek

Egyre többen emlegetik a magyar származású New York-i kormányzót, George Patakit az Egyesült Államok lehetséges alelnök-jelöltjei között. Pataki jól szervezett republikánus csapata biztosította ugyanis a pártelit által támogatott George W. Bushnak, hogy a választási szuperkedden döntő vereséget mérjen riválisára, a reformtervekkel előrukkoló John McCainre.

George Pataki
Népszerű középutas republikánus

New York állam szavazatai létfontosságúnak bizonyultak Bush számára, aki addig szoros versenyt vívott McCain szenátorral, s néhány nagyobb államban vereséget is szenvedett tőle. A Bloomberg hírügynökség elemzője szerint Pataki azzal, hogy Bush mellé állt, jó pontot szerzett a texasi kormányzónál.

Az AP hírügynökség már 1999-ben azt írta, hogy Pataki későn gondolt az elnökválasztási kampányra, és így legfeljebb csak egy alelnök-jelölti felkérésre számíthat 2000-ben. Akadályozta volna a kormányzó esetleges elnöki terveit az is, hogy az elmúlt években gyakran került összeütközésbe saját államának és pártjának egyik legbefolyásosabb személyiségével, Rudy Giuliani New York-i polgármesterrel. A vita több republikánus vezető szerint gyengítette Pataki esélyeit az egész pártot reprezentáló elnökjelöltségre, viszont nem zárja ki alelnöki kandidálását.

George Pataki életrajza

New York állam ötvenharmadik kormányzója 1945-ben született Peekskillben egy családi farmon, amelyet ma ő irányít. A hírneves Yale, illetve Columbia egyetemeken tanult jogot. 1974 és 1989 között egy ügyvédi iroda tagjaként dolgozott. 1982-ben választották meg a New York állambeli Peekskill polgármesterének. Ő volt a település történetének legfiatalabb polgármestere, s e pozícióból választották meg két év múlva New York állam "parlamentjébe" is, ahol tíz évet töltött képviselőként, majd 1994-ben kormányzó lett. 1998-ban egymillió szavazatos (20 százalékos) különbséggel választották újra, s ezzel a republikánus kormányzók közül a legnagyobb arányú győzelmet aratta az állam történetében.

A kormányzó alelnöki ambícióit erősíti, hogy a keleti partvidéki állam hosszú évek gazdasági pangása után ismét a befektetők egyik legkedveltebb célpontjává vált: 1999-ben az ötödik legtöbb új beruházást valósították meg New Yorkban az USA tagállamai közül.

Az erős gazdaság Patakit hozzásegítette ahhoz, hogy soha nem látott mértékben csökkentse az adókat, s emellett mérsékelje az állam adósságát is. Új munkahelyek ugyancsak nagy számban létesülnek a korábban már "leírt" térségben, és csökkent a szociális támogatásra szorulók száma is. New York Cityben pedig drasztikusan visszaszorult a bűnözés: az egykor a kriminalisztikai statisztikákat vezető metropolisz mára az Egyesült Államok legbiztonságosabb nagyvárosainak egyikévé vált.

Patakit - helyben eredményes politikája mellett - azért is megfelelő alelnök-jelöltnek tartják, mert álláspontja inkább középutasnak minősíthető a republikánusok körében, legalábbis a konzervatívabb G. W. Bush mellett. A New York-i kormányzó engedélyezné a terhesség-megszakítást, és eltér az álláspontja a militáns jobboldaliaktól a fegyverviselés kérdésében is.

New York szavazatai döntőek lehetnek a választásokon

Pataki nemrégiben jelentette be például, hogy szigorítani akarja a lőfegyverek ellenőrzését, felemelné a fegyvervásárlás alsó korhatárát (tizennyolcról huszonegy évre) és biztonsági zárak felszerelését is szorgalmazta a pisztolyokra. Ezzel vállalta a befolyásos, a fegyverviselés alkotmányban is rögzített jogához ragaszkodó szervezetekkel való konfliktusokat is.

Az, hogy Pataki néhány kérdésben saját pártjának vezetőivel is szembehelyezkedik, sajátos módon emlékeztet a pragmatikus (demokrata párti) Clinton-adminisztráció működésére. Nem csoda tehát, hogy a középutas jelölteket preferáló amerikai választási rendszerben Pataki esélyei viszonylag jók arra, hogy komoly posztot töltsön be egy esetleges jövőbeni republikánus kormányzatban.

Ezermilliárd dollár napi forgalom New Yorkban

Ha önálló ország volna, akkor 593 milliárd dolláros GDP-jével New York állam a világ tizedik legnagyobb gazdaságát tudhatná magáénak. Az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének nyolc százalékát állítják elő itt, és a világ ötszáz legnagyobb vállalatából hatvanötnek van a székhelye ebben a régióban. Nyugodtan minősíthetjük New York City-t a világ pénzügyi fővárosának, hiszen egyetlen napon ezermilliárd dollárnyi pénzügyi tranzakció bonyolódik le az itteni tőzsdén. New York államban elsősorban a pénzügyi szolgáltatások, a médiavállalkozások, az informatika, a divat, a gépgyártás, a közlekedés és szállítás tekinthetők kulcsfontosságúak ágazatoknak. Az utóbbi három esztendőben a szövetségi államban 31 alkalommal csökkentették az adókat, s csak az SZJA-t 20 százalékkal mérsékelte a Pataki-kormányzat.

New York állam gazdasága a világ legfejlettebb régióihoz viszonyítva (Feltéve,hogy Kalifornia, New York és Texas önálló ország lenne.)
GDP-adatok milliárd dollárban
Sorrend	Régió	1995	1996	1997
1	USA	6,952.0	7,341.9	7,745.7
2	Japán	5,108.5	4,599.7	4,201.6
3	Németország	2,415	2,353.2	2,100.1
4	Franciaország	1,536.1	1,540.1	1,396.5
5	Nagy-Britannia	1,105.8	1,145.8	1,271.7
6	Olaszország	1,086.9	1,207.7	1,145.4
7	KALIFORNIA*	913.5	962.7	1,035.3
8	Kína	697.6	815.4	825.0
9	Brazília	688.1	748.9	786.5
10	NEW YORK*	587.8	613.3	650.6
11	Kanada	568.9	579.3	603.1
12	TEXAS*	514.2	551.8	597.6
13	Spanyolország	558.6	581.6	531.4
14	Dél-Korea	455.5	484.8	442.5
15	Oroszország	344.7	440.6	440.6

*nem önálló államok
Forrás: New York állam

Viszonylagos mérsékeltsége természetesen nem akadályozza meg Patakit abban, hogy keményen fellépjen politikai ellenfeleivel szemben. Al Gore-t, a demokraták elnökjelöltjét, az USA hivatalban lévő alelnökét kampányfinanszírozási ügyei miatt támadja, és a renitens John McCain is kapott némi dorgálást a New York-i kormányzótól, aki nyugodtságra intette a republikánus pártreformert.

A világ pénzügyi fővárosa

A kormányzó egyéni politizálása mellett azonban a hideg számítás is szerepet játszhat abban, ha a George W. Bush tényleg őt - és mondjuk nem McCaint - kéri fel alelnök-jelöltnek. Az elektori rendszer miatt ugyanis elvileg előfordulhat az is, hogy az összességében, országos szinten kevesebb szavazatot kapó, de a nagy lélekszámú államokban győzedelmeskedő jelölt nyeri az amerikai választásokat.

New York állam pediglen az USA második legtöbb elektori szavazattal bíró tagállama. Így a harminchárom New York-i elektor hovatartozása döntő lehet egy szoros választási eredménynél.

New York állam korábbi kormányzói

A keleti partvidék egyik legjelentősebb államában, New Yorkban számos kiemelkedő amerikai poltikus, illetve történelmi személyiség töltötte be az első számú pozíciót. Köztük volt a két Roosevelt, Franklin Delano (FDR) és Theodore, akik mindketten utóbb az Egyesült Államok elnökei lettek. Theodore Roosevelt Béke Nobel-díjat is kapott, unokaöccse, FDR pedig a New Deal meghirdetésével és a második világháború megnyerésével írta be magát a történelembe.

Martin Van Buren

Grover Cleveland (akit sokan csak "Buffallo barma" néven emlegettek) és Martin Van Buren (aki időközben két ciklust alelnökként töltött el Washingtonban) szintén az USA elnöke lett New York-i kormányzósága után. Van Buren beceneve, az Old Kinderhook, és az így elkeresztelt klubhálózat rövidítéséből lett állítólag az O. K. kifejezés is, amely ma már nem csak az angolban , hanem nálunk is meghonosodott.

Egy szupergazdag üzletember, Nelson Rockefeller a kormányzói székből az USA alelnökévé lépett elő Ford elnök idején. Két Clinton nevű kormányzója is volt az államnak, talán ezért is kereszteltek el egy itteni megyét erre a névre. Az állam első kormányzója George Clinton volt, akit "New York atyjának" is neveztek, s aki a leghosszabb ideig, 21 évig töltötte be az első számú tisztséget. Volt, aki fontos szövetségi kormányzatbeli állás után lett New York-i kormányzó: közéjük tartozott Averell Harriman, aki Franklin Delano Roosevelt elnöksége idején, a második világháború alatt az USA legfontosabb diplomáciai posztján, moszkvai nagykövetként tevékenykedett.

Forrás: AP, BLOOMBERG