|
Al Gore simán vezet Bill Bradley előtt
|
A republikánus verseny Ronald Reagan és Gerard Ford 1976-os párharca óta nem volt ilyen szoros. A játszma kezdetéig ugyan úgy látszott, George Bush texasi kormányzót senki nem állíthatja meg: neve, pénze és kapcsolatai koronázást, diadalmenetet ígértek - de aztán Bush taposóaknára lépett. John McCain arizónai szenátor nyert New Hampshire-ben, és bár Dél-Karolinát hozta a Bush team, Arizona és Michigan szintén McCain ölébe hullott. A szenátor lázadó, a republikánus establishment döntésével szembeszállni akaró, kérlelhetetlen reformattitűdje szimpatikus választást kínáltak a mérsékeltebb, független gondolkodású konzervatív szavazóknak. Bush hagyományos republikánus programjával szemben McCain sokkal inkább centristának nevezhető ötletekkel állt elő - óriási, főleg a gazdagoknak kedvező adócsökkentések helyett a szociális rendszer megmentése és az államadósság kifizetése, a "big business" helyett a kampányfinanszírozási rendszer reformja szerepel programjában.
Olyannyira "baloldali" volt már-már ez a program, hogy McCain győzelmeit elsősorban a független és demokrata "átszavazóknak" köszönhette - egyes államok ugyanis lehetővé teszik, hogy a jelöltekre más pártok támogatói is szavazhassanak. A szenátor moderált javaslataival sikeresen a jobbszélre tudta szorítani Busht, aki, bár korántsem szélsőséges, a hagyományos, déli, vallásosan konzervatív republikánus image-re volt már-már kénytelen építeni, hogy ellensúlyozni tudja McCain nem várt sikerét a párt mérsékeltebb támogatói közt.
|
McCain bigottnak és intoleránsnak titulálta pártja keresztény-konzervatív szárnyát
|
Ezzel együtt McCain "lázadása" a párt vezetőivel, jelöltjükkel szemben alighanem véget ér a Szuperkedden. A párt támogatói közt még mindig Bush a népszerűbb, és a kedden sorra kerülő államok nagyja nem teszi lehetővé a nyitott választást - csak a pártok regisztrált támogatói vehetnek részt, akik közt pedig Bush előnye behozhatatlan. A vallásosan konzervatív déli államok várhatóan a texasi ölébe hullanak majd, különösen miután McCain bigottnak és intoleránsnak titulálta pártja keresztény-konzervatív szárnyát. A két legnagyobb tét, Kalifornia és New York, azonban még nem dőlt el, kié lesz. Bár Kaliforniában biztosan nyer Bush, itt a "rendes" választáson kívül lesz egy nyitott szavazás is, amin az összes jelölt részt vesz. Ezen McCainnek komoly esélyei vannak, és a "szépségverseny" győzteseként komoly pszichológiai sikert könyvelhetne el magának. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis Bush szoros versenyre számíthat a valószínű demokrata jelölttel, Gore-ral szemben a novemberi választásokon, McCain viszont simán verné a jelenlegi alelnököt. Így a szenátor talán még tovább tudná húzni a küzdelmet, különösen, hogy New Yorkban, a másik fontos előválasztáson, jó esélye van a győzelemre. Főleg miután a legmértékadóbb konzervatív napilap, a The New York Times rá helyezte voksát vasárnapi vezércikkében.
A demokraták párviadala mellett még ekkora kérdőjel sincs. Al Gore simán vezet Bill Bradley előtt, aki a kezdeti, bíztató indulás után elvesztette lendületét. A jelenlegi alelnök markánsabb, meggyőzőbb kampányt tudott eddig folytatni, mint amire kritikusai számítottak, és várható, hogy kedden sima győzelmet arat minden fontosabb államban.
Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!