A Szuperkeddi győztes mindent visz

További USA cikkek

Alighanem végéhez közeledik, legalábbis gyakorlatban, az elnökválasztási parádé első, jelöltválasztó fordulója. Kedden 13 állam szavazói járulnak az urnákhoz, hogy a jelöltek kiléte felől döntsenek - és valószínű, hogy aki a "Szuperkedden" arat, onnantól mindent visz.

Al Gore simán vezet Bill Bradley előtt

A republikánus verseny Ronald Reagan és Gerard Ford 1976-os párharca óta nem volt ilyen szoros. A játszma kezdetéig ugyan úgy látszott, George Bush texasi kormányzót senki nem állíthatja meg: neve, pénze és kapcsolatai koronázást, diadalmenetet ígértek - de aztán Bush taposóaknára lépett. John McCain arizónai szenátor nyert New Hampshire-ben, és bár Dél-Karolinát hozta a Bush team, Arizona és Michigan szintén McCain ölébe hullott. A szenátor lázadó, a republikánus establishment döntésével szembeszállni akaró, kérlelhetetlen reformattitűdje szimpatikus választást kínáltak a mérsékeltebb, független gondolkodású konzervatív szavazóknak. Bush hagyományos republikánus programjával szemben McCain sokkal inkább centristának nevezhető ötletekkel állt elő - óriási, főleg a gazdagoknak kedvező adócsökkentések helyett a szociális rendszer megmentése és az államadósság kifizetése, a "big business" helyett a kampányfinanszírozási rendszer reformja szerepel programjában.

Olyannyira "baloldali" volt már-már ez a program, hogy McCain győzelmeit elsősorban a független és demokrata "átszavazóknak" köszönhette - egyes államok ugyanis lehetővé teszik, hogy a jelöltekre más pártok támogatói is szavazhassanak. A szenátor moderált javaslataival sikeresen a jobbszélre tudta szorítani Busht, aki, bár korántsem szélsőséges, a hagyományos, déli, vallásosan konzervatív republikánus image-re volt már-már kénytelen építeni, hogy ellensúlyozni tudja McCain nem várt sikerét a párt mérsékeltebb támogatói közt.

McCain bigottnak és intoleránsnak titulálta pártja keresztény-konzervatív szárnyát

Ezzel együtt McCain "lázadása" a párt vezetőivel, jelöltjükkel szemben alighanem véget ér a Szuperkedden. A párt támogatói közt még mindig Bush a népszerűbb, és a kedden sorra kerülő államok nagyja nem teszi lehetővé a nyitott választást - csak a pártok regisztrált támogatói vehetnek részt, akik közt pedig Bush előnye behozhatatlan. A vallásosan konzervatív déli államok várhatóan a texasi ölébe hullanak majd, különösen miután McCain bigottnak és intoleránsnak titulálta pártja keresztény-konzervatív szárnyát. A két legnagyobb tét, Kalifornia és New York, azonban még nem dőlt el, kié lesz. Bár Kaliforniában biztosan nyer Bush, itt a "rendes" választáson kívül lesz egy nyitott szavazás is, amin az összes jelölt részt vesz. Ezen McCainnek komoly esélyei vannak, és a "szépségverseny" győzteseként komoly pszichológiai sikert könyvelhetne el magának. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis Bush szoros versenyre számíthat a valószínű demokrata jelölttel, Gore-ral szemben a novemberi választásokon, McCain viszont simán verné a jelenlegi alelnököt. Így a szenátor talán még tovább tudná húzni a küzdelmet, különösen, hogy New Yorkban, a másik fontos előválasztáson, jó esélye van a győzelemre. Főleg miután a legmértékadóbb konzervatív napilap, a The New York Times rá helyezte voksát vasárnapi vezércikkében.

A demokraták párviadala mellett még ekkora kérdőjel sincs. Al Gore simán vezet Bill Bradley előtt, aki a kezdeti, bíztató indulás után elvesztette lendületét. A jelenlegi alelnök markánsabb, meggyőzőbb kampányt tudott eddig folytatni, mint amire kritikusai számítottak, és várható, hogy kedden sima győzelmet arat minden fontosabb államban.