Az amerikai külügy alaposan leszólta Magyarországot

A Washingtonban kedden közzétett dokumentum szerint a következő emberi jogi problémák fordultak elő tavaly Magyarországon: túlzott rendőri erőszak gyanúsítottak, különösen romák ellen, kormányzati beavatkozás az állami médiumok szerkesztéspolitikai és személyi döntéseibe, nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak, nemi zaklatás, romák széles körű hátrányos megkülönböztetése, antiszemita incidensek, emberkereskedelem.

Általában ok

A jelentés önkényes őrizetbe vétel és fogva tartás című fejezete kitért arra, hogy a rendőrség tavaly szeptemberben és októberben erőszakot alkalmazott erőszakos kormányellenes tüntetők megállítására. Az ellenzéki pártok és nem kormányzati szervezetek azt állították, hogy a rendőrség jogtalanul és túlzott mértékben alkalmazott vízágyút, könnygázt, gumilövedéket és borssprayt. Rendőri vezetők cáfolták ezen állításokat, mondván hogy egyes rendőrök ellen visszaélések gyanújával vizsgálat folyik, de a rohamrendőrök általában véve megfelelő mértékű erőszakot alkalmaztak.

A jelentés beszámolt arról is, hogy az őszi demonstrációk után a hatóságok 120 pert indítottak polgári személyek ellen az erőszakos tüntetésekben való állítólagos részvétel miatt, a Gönczöl-bizottság szerint pedig rendőri túlkapások miatt 156 panasz érkezett a főügyészségre. A rendőrség, illetve biztonsági szolgálata hasonló okokból tizenegy rendőr ellen indított eljárást.

Hol az azonosító?

Az állítólagos rendőri túlkapások kivizsgálását nehezíti, hogy egyes rendőrök letakarták szolgálati jelvényüket és más személyi azonosítójukat. A múlt év végére 60 rendőrt azonosítottak állítólagos túlkapások elkövetőiként, 18 ellen pedig vádat emeltek - olvasható a jelentésben.

Az amerikai külügyminisztérium rámutatott arra is, hogy a Gönczöl-bizottság bírálta az azonosítójukat letakaró és túlzott erőszakot alkalmazó rendőröket, a testületet mégis jobban aggasztotta, hogy a rendőrség miért nem oszlatta fel korábban a tüntetőket. A dokumentum a társadalmi visszaélések és hátrányos megkülönböztetés című fejezetben többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly őszi kormányellenes megmozdulások résztvevői a második világháború időszakával, a nyilaskeresztes párttal társított képeket mutattak, időnként náci szimbólumok és dalok tűntek, illetve csendültek fel. Egyes tüntetők "szégyenfalon" tüntették fel a kormányválságért általuk felelősnek vélt személyek neveit - a lista zsidó származású személyiségeket domborított ki.

Felemelték a szavukat

A fejezet kitért arra is, hogy a kormány az év folyamán folytatta erőfeszítéseit az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében, nyíltan felemelve szavát azok ellen, akik a szélsőjobboldali szélsőségesek "kódolt nyelvezetét" használják, és erőfeszítéseket tett a toleranciával kapcsolatos ismeretek oktatásának javítása érdekében.

A washingtoni jelentés szerint a szólás- és sajtószabadságot törvény biztosítja és a magyar kormány általában tiszteletben tartja e jogok gyakorlását, de "állítólag" befolyásolta az állami médiumok szerkesztéspolitikai és személyi döntéseit. A börtönviszonyokról a jelentés megállapította, hogy általában megfelelnek a nemzetközi normáknak, a börtönök túlzsúfoltsága azonban továbbra is súlyos probléma. 2006 végén 14 568 személyt őriztek magyarországi börtönökben és fogházakban; a fogva tartottak száma évközben a befogadóképesség 158 százalékára növekedett, szemben az előző évi 146 százalékkal.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!