Életfogytiglan vagy halálbüntetés

2003.12.14. 18:15
A nemzetközi jogász szerint minél hamarabb szeretnék megindítani az amerikaiak a Szaddám Huszein elleni eljárást, amely iraki bíróság előtt zajlik majd. A vád háborús és emberiség elleni bűntett lehet. Valki László megjegyezte: Irakban még érvényben van a halálbüntetés.
Szaddám Huszeint háborús és emberiség elleni bűntett miatt fogja felelősségre vonni egy iraki bíróság, és csak az a kérdés, hogy életfogytiglant vagy halálbüntetést szabnak-e ki - vélekedett Valki László nemzetközi jogász, az MTI érdeklődésére vasárnap annak kapcsán, hogy az iraki diktátort elfogták. "Tony Blair brit miniszterelnök nyilatkozatából és az iraki kormányzótanács tájékoztatójából egyaránt arra lehet következtetni: Irakban, iraki bíróság ítélkezik majd Szaddám Huszein felett" - mondta Valki László.

Feltehetően minél hamarabb szeretnék megindítani az eljárást, ugyanakkor a kellően dokumentált vádirat összeállítása hónapokat is igénybe vehet - mondta a szakember "Személyes véleményem szerint elképzelhető, hogy nem a jelenlegi, Egyesült Államok által felállított kormányzótanács jelöli ki a Szaddám Huszein felett ítélkező bíróságot, hanem már a 2004. július 1-jére tervezett hatalomátadás utáni új vezetés. Ez ugyanis nagyobb legitimációt adna a bírósági eljárásnak, növelné hitelét az iraki nép és a világ szemében" - fejtette ki Valki Lászlót. Az eddigi hírek azt támasztják alá, hogy nyilvános lesz a bírósági eljárás. Így a procedúra során precízen, bizonyítékokkal alátámasztottan lehet bemutatni, hogy mit is követett el az iraki diktátor - mutatott rá a szakember.

Nürnberg óta a legsúlyosabb

Valki László a lehetséges vádakról szólva kifejtette: álláspontja szerint az első és legfontosabb az ENSZ alapokmányának megsértése, a jogellenes fegyveres erőszak alkalmazása, a háború indítása. Ez két esetben is megtörtént Irán 1980-as és Kuvait 1990-es megtámadásakor. "A béke elleni bűntett Nürnberg óta a legsúlyosabb cselekmény a nemzetközi jogban" - hangsúlyozta a szakember. A vádak egy másik csoportja olyan háborús bűncselekményeket tartalmazhat, mint például a másik állam elleni háborúban a civil lakosság, hadifoglyok elleni erőszak, vagy meg nem engedett eszközök, például vegyi fegyverek alkalmazása - magyarázta Valki László.

Mindettől jogilag elválasztandó mindaz amit a diktátor saját népe ellen követett el, mint például az ellenzéki vezetők letartóztatása, kínzása, bírói ítélet nélküli kivégzése - mutatott rá Valki László. Arra a kérdésre, hogy milyen jog alapján jár majd el a Szaddám Huszein felett ítélkező bíróság, a nemzetközi jogász úgy válaszolt: várhatóan az iraki jog alapján, ahol még létezik a halálbüntetés. "Az elkövetett cselekmények alapján minden prejudikálás nélkül mondhatom, hogy csak az lehet a kérdés: életfogytiglant, vagy halálbüntetést szabnak ki" - jegyezte meg a nemzetközi jogász

Rövidebb lesz Milosevic perénél

Valki László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a megszálló hatóság felfüggesztette a halálbüntetést Irakban, és ez a szuverenitás 2004.július 1-jén tervezett átadásáig biztosan érvényben is lesz. Azt követően viszont már az új, átmeneti kormány kompetenciájába tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy van-e halálbüntetés. A szakember szerint a Szaddám Huszein elleni eljárás - éppen mert iraki bíróság folytatja majd le - rövidebb lesz, mint például a Milosevic ellen nemzetközi büntetőbíróság előtt évek óta zajló per.

Valki László kérdésre válaszolva megjegyezte: tudomása szerint az eddig elfogott iraki vezetők esetében nem kezdődött meg a büntetőjogi felelősségrevonás. De várhatóan a Szaddám Huszein elleni eljárással párhuzamosan büntetőper indulhat olyan más iraki vezetők ellen, mint például Tarik Azíz volt külügyminiszter.