További Külföld cikkek
- Nagy Csaba: A háború árnyékában a gyerekek mosolya ad reményt
- Két ember eltűnt, miután egy orosz teherhajó elsüllyedt a Földközi-tengeren
- Vlagyimir Putyin afrikai hatalma kezd összeomlani
- Elon Musk szerint csak az AfD mentheti meg Németországot
- Az Aszad utáni Közel-Keleten Irán a legnagyobb vesztes, a legnagyobb nyertes pedig Törökország
Feltehetően minél hamarabb szeretnék megindítani az eljárást, ugyanakkor a kellően dokumentált vádirat összeállítása hónapokat is igénybe vehet - mondta a szakember "Személyes véleményem szerint elképzelhető, hogy nem a jelenlegi, Egyesült Államok által felállított kormányzótanács jelöli ki a Szaddám Huszein felett ítélkező bíróságot, hanem már a 2004. július 1-jére tervezett hatalomátadás utáni új vezetés. Ez ugyanis nagyobb legitimációt adna a bírósági eljárásnak, növelné hitelét az iraki nép és a világ szemében" - fejtette ki Valki Lászlót. Az eddigi hírek azt támasztják alá, hogy nyilvános lesz a bírósági eljárás. Így a procedúra során precízen, bizonyítékokkal alátámasztottan lehet bemutatni, hogy mit is követett el az iraki diktátor - mutatott rá a szakember.
Nürnberg óta a legsúlyosabb
Valki László a lehetséges vádakról szólva kifejtette: álláspontja szerint az első és legfontosabb az ENSZ alapokmányának megsértése, a jogellenes fegyveres erőszak alkalmazása, a háború indítása. Ez két esetben is megtörtént Irán 1980-as és Kuvait 1990-es megtámadásakor. "A béke elleni bűntett Nürnberg óta a legsúlyosabb cselekmény a nemzetközi jogban" - hangsúlyozta a szakember. A vádak egy másik csoportja olyan háborús bűncselekményeket tartalmazhat, mint például a másik állam elleni háborúban a civil lakosság, hadifoglyok elleni erőszak, vagy meg nem engedett eszközök, például vegyi fegyverek alkalmazása - magyarázta Valki László.
Mindettől jogilag elválasztandó mindaz amit a diktátor saját népe ellen követett el, mint például az ellenzéki vezetők letartóztatása, kínzása, bírói ítélet nélküli kivégzése - mutatott rá Valki László. Arra a kérdésre, hogy milyen jog alapján jár majd el a Szaddám Huszein felett ítélkező bíróság, a nemzetközi jogász úgy válaszolt: várhatóan az iraki jog alapján, ahol még létezik a halálbüntetés. "Az elkövetett cselekmények alapján minden prejudikálás nélkül mondhatom, hogy csak az lehet a kérdés: életfogytiglant, vagy halálbüntetést szabnak ki" - jegyezte meg a nemzetközi jogász
Rövidebb lesz Milosevic perénél
Valki László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a megszálló hatóság felfüggesztette a halálbüntetést Irakban, és ez a szuverenitás 2004.július 1-jén tervezett átadásáig biztosan érvényben is lesz. Azt követően viszont már az új, átmeneti kormány kompetenciájába tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy van-e halálbüntetés. A szakember szerint a Szaddám Huszein elleni eljárás - éppen mert iraki bíróság folytatja majd le - rövidebb lesz, mint például a Milosevic ellen nemzetközi büntetőbíróság előtt évek óta zajló per.
Valki László kérdésre válaszolva megjegyezte: tudomása szerint az eddig elfogott iraki vezetők esetében nem kezdődött meg a büntetőjogi felelősségrevonás. De várhatóan a Szaddám Huszein elleni eljárással párhuzamosan büntetőper indulhat olyan más iraki vezetők ellen, mint például Tarik Azíz volt külügyminiszter.