Hiába tárgyalt Kaczynski és Merkel, Varsó nem békül

A legtöbb vitás kérdésben továbbra sincs egyetértés Németország és Lengyelország között. Ezt bizonyították Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő és Angela Merkel német kancellár Berlinben folytatott hétfői tárgyalásai. Miniszterelnöki beiktatása óta Kaczynski először tett látogatást Németországban.

Még sosem volt ilyen rossz a viszony az újraegyesítés múlva

A két ország kapcsolatai rég nem tapasztalt mélypontra jutottak. Megfigyelők szerint Németország újraegyesítése (1990) óta a kétoldalú viszony még soha nem volt olyan rossz, mint jelenleg.

A kancellár asszony megerősítette az Oroszországot Németországgal összekötő, balti-tengeri földgázvezeték tervét, amely - Varsó tiltakozása ellenére - Lengyelország és a balti államok megkerülésével épülne. Kijelentette, hogy Németország energiapolitikája nem irányul egyetlen ország ellen sem, sőt azt más államokkal együttműködve kívánja megvalósítani.

Vita a német-orosz gázvezetékről

A lengyel miniszterelnök megismételte, hogy országa ellenzi a földgázvezeték tervét, amelyet Merkel kancellár a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalva Németország energiaellátása érdekében elengedhetetlenül szükségesnek nevezett.

Kaczynski újólag azt hangoztatta, hogy a tervezett vezeték országát kiszolgáltatja Oroszországnak. Ezek után a kancellár és lengyel vendége megállapodott abban, hogy munkacsoportot állítanak fel a nézeteltérések tisztázására.

Érdekesség, hogy a vezetékügy kapcsán a lengyel parlament ellenzéki alelnöke, a közvéleménykutatások szerint legnépszerűbb politikai erő, a liberálisok egyik frontembere, Bronislaw Komorowski úgy nyilatkozott nemrégiben egy rádiónak, hogy nem a balti-tengeri vezetéket kellene kifogásolnia Varsónak, hanem egy közös európai energiapolitikára kellene törekednie.

Moszkva-barát németek?

Ugyanakkor a jobboldali Kaczynski rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Németország az Európai Unió következő soros elnökeként - megfogalmazása szerint - kritikátlanul nagy súlyt helyez az Oroszországgal való partnerség megújítására. Kaczynski szerint ezt megelőzően "bizonyos európai játékszabályok" betartását kellene Moszkvától megkövetelni.

Merkel ismét hangoztatta, hogy kormánya elutasítja az egykori keleti területekről kitelepített német családok kártérítési követeléseit. A lengyel állammal szemben korábban támasztott kártérítési igényről még 2004-ben az akkori szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder mondott le, s ugyancsak a Schröder-kormány utasította el a kitelepítettek anyagi kártalanításának a német állam által történő átvállalását.

Ezt egyébként Erika Steinbach, a kitelepítettek szövetségének (BdV) elnöke sürgette. Angela Merkel kancellár most megerősítette elődje ezzel kapcsolatos politikáját. Az egyértelmű német állásfoglalás ellenére Kaczynski azt hangoztatta, hogy "lengyel szempontból az ügy még nincs lezárva."

Kaczynski nyom

A német Spiegel Online azzal a címmel számolt be a Kaczynski-Merkel-találkozóról, hogy a lengyel kormányfő nyomást gyakorolt a kancellár asszonyra. A nyomásgyakorlás a kárpótlási igények kapcsán vetődött fel. A lengyelek szerint nem lezárt a kérdés, további egyezményekre lenne szükség - hangsúlyozta korábban Kaczynski egy Bild-interjúban. (a Bild a legnagyobb példányszámú bulvárlap Németországban.)

Varsó azt szeretné, ha nemcsak a német kárpótlási igények ügyét zárnák le véglegesen, de a lengyel kártérítési kérelmek kérdését is megválaszolnák. Részleteket azonban sem a Spiegel, sem a Bild szerint nem árult el terveiről Jaroslaw Kaczynski.

Mindazonáltal a német kancellár és a lengyel kormányfő síkraszállt a két ország közötti baráti kapcsolatok, illetve megértés mellett. A tárgyalásokat mindketten "rendkívül konstruktívnak, rendkívül nyitottnak és rendkívül őszintének nevezték." Egyes megfigyelők szerint ez az állásfoglalás volt a német-lengyel csúcstalálkozó egyetlen "eredménye".

A parlamenti vezetők szerint rossz a helyzet

A találkozó előtt Wolfgang Thierse német szociáldemokrata parlamenti alelnök Lengyelországot vádolta a kapcsolatok megromlásáért. Rendkívül éles hangú nyilatkozatában azt állította, hogy a viszony különösen azóta romlott meg, amióta a szomszédos államot a Kaczynski fivérek irányítják.

Hasonlóan nyilatkozott a Spiegel Online szerint a lengyel parlament alelnöke, az ellenzéki liberális polgári irányzatot képviselő Bronislaw Komorowski. Szerinte a német-lengyel viszony jelenleg "nagyon rossz". Szerinte hiányzanak a politikai együttműködésre vonatkozó közös ötletek, és szintén hiányzik a kölcsönös szimpátia és az igény a közeledésre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!