A pápa nem ismerte a holokauszttagadó püspök nézeteit
További Külföld cikkek
- Amerika kijátszhatja egymás ellen a két legnagyobb ellenségét
- Ezeréves hagyomány szakad meg: bezárják a legrégebbi londoni hal- és húspiacot
- Hiába a tűzszüneti megállapodás, nem nyugszanak a fegyverek Libanonban
- A Hamász videót tett közzé egy amerikai–izraeli túszról, aki Donald Trumpnak könyörög segítségért
- Néhány másodperc alatt két földrengés is volt Horvátországban
A Vatikán szerdán nyilatkozatban szögezte le, hogy a holokauszttagadó kijelentéseivel botrányt kavaró tradicionalista püspöknek vissza kell vonnia álláspontját, mielőtt teljesen befogadnák a római katolikus egyházba.
A Vatikán közölte azt is, hogy XVI. Benedek pápának nem volt tudomása Richard Williamson püspök nézeteiről, amikor január 21-én hozzájárult ahhoz, hogy feloldják a Williamsonra és a Szent X. Pius Testvériség papi társaság további három őskonzervatív püspökére két évtizede kimondott kiközösítést.
A nyilatkozatot a Vatikán államtitkársága (kormánya) adta ki egy nappal azután, hogy Angela Merkel német kancellár a holokauszttagadás egyértelműbb elutasítására szólította fel a katolikus egyházfőt.
"Williamson püspöknek, ahhoz, hogy beiktassák őt püspöki funkcióiba az egyházon belül, teljesen egyértelműen és nyilvánosan el kell határolódnia a Soára (a zsidó holokausztra) vonatkozó álláspontjától, amelyről a Szentatyának nem volt tudomása, amikor a kiközösítést feloldották" - áll a nyilatkozatban.
A Vatikán államtitkársága ezen felül a Szent X. Pius Testvériség elismerésének elengedhetetlen feltételéül szabta, hogy a tradicionalista papi társaság egésze is a jövőben teljes egészében elfogadja a II. vatikáni zsinat, valamint az azt követő pápák tanításait.
Két nappal rehabilitációjának január 24-i közzététele előtt Williamson egy svéd televízióban tagadta a II. világháborús náci haláltáborok gázkamráinak létezését. A brit születésű, de jelenleg Argentínában élő püspök néhány nappal később bocsánatot kért a pápától az általa kavart viharért, de nem vonta vissza kijelentéseit, melyek szerint "a történelmi tények ellentmondanak a gázkamrák létezésének", és a nácik "nem hatmillió zsidót gyilkoltak meg, hanem legfeljebb 200-300 ezret, és egyiküket sem gázkamrában".
A vatikáni rendelet által kiváltott tiltakozások arra késztették XVI. Benedek pápát, hogy január 28-i általános audienciáján ismét felemelje szavát a holokauszt tagadása ellen, továbbá teljes és vitathatatlan szolidaritását fejezte ki a zsidósággal. Egyértelművé tette, hogy Williamson kiközösítésének feloldásával nem válik elfogadhatóvá a zsidóság elleni népirtás tagadása.
Angela Merkel német kancellár azonban kedden úgy ítélte, hogy a pápának ez a tisztázó állásfoglalása nem elegendő. Szavaira reagálva Federico Lombardi vatikáni szóvivő kijelentette, a pápa világosabban el sem ítélhette volna a holokauszttagadást. Kedd esti közleményében Lombardi lezártnak tekintette a Vatikán részéről az ügyet, hasonlóan nyilatkozott előzőleg Tarcisio Bertone bíboros, kormányfő is.
Williamsont és három másik püspököt 1988-ban közösítették ki a római katolikus egyházból, amiért elfogadták a püspöki kinevezést a néhai ultrakonzervatív főpaptól, Marcel Lefebvre-től, a Szent X. Pius Testvériség alapítójától, aki szembehelyezkedett a II. vatikáni zsinat fontos reformlépéseivel, köztük a katolikusok és zsidók közötti megbékéléssel.