A kövéreket megeszik, ugye?

Oroszország: Aranyoskáim

A Moskovskié Novosti moszkvai hetilap cikke szerint a Diplomáciai Akadémián Vladen Sirotkine - Arkadi Volszki és Mark Massarski segédletével - kilenc éve dolgozik az ún. Retúr-projekten. A terv lényege, hogy a néhai orosz cár által a külföldi bankokban 1914 előtt elhelyezett aranytartalékokat visszaszállítsa az anyaországba. A hetilap szerint ily módon nem kevés aranyhoz jutna az orosz állam, mivel 1914 előtt a Romanov-dinasztia rendelkezett a világ legjelentősebb arany tartalékával.

A Romanov-dinasztia

Sirotkin az általuk elkészített jelentést már be is mutatta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A jelentésben többek között az szerepel, hogy a jelenlegi összes belső, illetve külső orosz államadóságot, mintegy 200 milliárd dollárt lehetne visszafizetni, ha a külföldi bankokban lévő letéteket és a hátralékaikat az orosz állam visszaszerezné. Hogy a terv kivitelezhető vagy sem, egyelőre nem fontos. A lényeg, hogy a terv már érdekli az orosz elnököt, aki utasította az adminisztrációját, hogy tanulmányozzák a kérdést.

Oroszország Ház
Moskovskié Novosti

USA: A kövéreket megeszik, ugye?

Mi van abban, ha kövér az ember?

Kövérek, tömzsik és pocakosok, egyszóval mindenki, aki túlsúlyossága miatt a társadalom megbélyegzését élvezi, ezennel fellélegezhet. Nem őket eszik meg az UFO-k először. Legalábbis San Fransiscoban nem. A túlérzékenységétől híres város vezetése néhány hete úgy határozott, hogy ezentúl bárkit, aki másokat a ,,méretei" miatt diszkriminál, meg lehet bírságolni.

A ,,kövérek rendelete" néven közismertté vált rendelet a sovány emberekre is érvényes. A döntéssel a helyi vezetés voltaképpen csak kibővítette azt a rendeletet, amelynek alapján azon embereket bírságolhatták meg, aki valakit a színe, a származása, az életkora, a neme, a szexuális irányultsága, a fogyatékossága, illetve a születési helye alapján diszkriminál. A helyi vezetés egy reklám kapcsán kirobbant botrány miatt vette védelmébe a kövéreket. A reklám szlogenje ugyanis a következő volt: ,,Amikor a földönkívüliek leszállnak, először a kövéreket eszik meg."

The New York Times

Mexikó: Az ellenzék az Egyesült Államokban kampányol

Nem kis tétje van a július 2-án sorra kerülő mexikói elnökválasztásoknak: az 1929 óta hatalmon lévő Intézményes Forradalmi Pártot, illetve annak jelöltjét, Fransisco Labastidát söpörhetik félre az ellenzéki pártok jelöltjei. Az ellenzék elsősorban az Egyesült Államokban élő mintegy nyolcmillió mexikói szavazatára számít - írta a spanyol El Pais napilap. Ez az oka annak, hogy Vicente Fox (a konzervatív Nemzeti Akció Pártja jelöltje) és Cuauhtémoc Cardenas (a balközép Demokratikus Forradalom Pártja jelöltje) az Egyesült Államokban kampányol.

Vicente Fox Kaliforniában mond beszédet

A mexikói közösségek oly jelentősnek számítanak az USA-ban, hogy Fox turnéja során még a kaliforniai Szenátus előtt is tiszteletét tette. Fox elmondta, hogy győzelme esetén ,,új gazdasági csodát" vinne végbe, ami többek között munkahelyekben gazdag államot jelentene. Fox kijelentésére Labastida a következőképpen reagált: ,,Fox ígéretei, jobboldali populizmusa válságba vezetne minket." A konzervatív jelölt nem az egyetlen, aki fűt-fát ígérget a mexikóiaknak. Labastida például megígérte, hogy minden gyermeknek lehetővé teszi az ingyenes angol nyelv tanulást és Internet-tanfolyamot. A jelenleg hatalmon lévő párt jelöltjének terve csak ott sántít, hogy több millió mexikói gyerek nemhogy írni és olvasni nem tud, de még spanyolul sem beszél.

Az ellenzéknek mindenesetre komoly tábora van az USA-ban. Több Los Angelesben székelő mexikói szervezet megígérte a balközép Cuauhtémoc Cárdenasnak, hogy a ,,Mexikóban maradt szülőket is mozgósítják" annak érdekében, hogy szavazatokat szerezzenek neki. A szlogen a következő: ,,Ha Cárdenasra szavazol, rám szavazol!" Az ellenzék arra buzdítja az USA-ban élő honfitársakat, hogy július 2-án menjenek a mexikói-amerikai határhoz és az ott elhelyezett urnáknál szavazzanak. Sőt, Hector Alvarado, a Pro Uno szervezet elnöke bejelentette, hogy a szavazás előtt Észak-Amerikából elindul egy karaván, ami szavazásra hívja a mexikóiakat.

Egy felmérés szerint az USA-ban élő mexikóiak 49 százaléka szavazna Cárdenasra, 33 százalék Foxra és 14 százalék a jelenlegi hatalmon lévő párt jelöltjére, Labastidara. Az ellenzék jelöltjeinek esélyeit rontja, hogy a hatalmon lévő párt úgy döntött: a határon túl élő mexikóiak nem szavazhatnak az Egyesült Államokban.

El Pais

USA-Kína: Pénz beszél...

Kína az Egyesült Államok ugyanolyan kereskedelmi partnerévé válik mint a többiek? Ezt a kérdést ezen a héten az amerikai Kongresszus fogja eldönteni, amikor arról szavaz majd, hogy az USA liberalizálja-e a Kínával fenntartott kereskedelmi forgalmát, írta a The Economist brit hetilap.

Az egyezménynek 2005-ig 24-ről 9 százalékra kellene csökkenti a vámtarifák átlagát. Az egyezmény ugyanakkor az import-korlátozásokat is eltörölné. az Egyesült Államok az egyezmény megszavazása esetén nagy bevételre tenne szert, azonban sokat veszítene a politikai hiteléből: a mindennapos kivégzésekben jártas Kína nem tekinthető az emberi jogok bajnokának.

A Kongresszuson erőteljes nyomást gyakorló Fehér Ház szerint az egyezmény visszautasítása aláásná a kínai reformokat. Ettől függetlenül számos képviselő van azon a véleményen, hogy ha az USA nem ajánlott fel ilyen jellegű kereskedelmi partnerséget a náci Németországnak, akkor miért ajánlja fel éppen Kínának?

The Economist

Az ENSZ nevetségessé tette magát Sierra Leonéban?

Muctaru Brima 26 éves, Sierra Leonéban él. A lázadók betörtek a házába, meggyilkolták az édesapját. Ezt követően a banda főnöke egy hatalmas bárddal levágta Brima egyik karját. A levágott kart egy táskába tette és így szólt: ,,Ha ez a táska megtelik, én leszek a kapitány."

Sierra Leone: egy amputált a sok közül

Ezt a Sierra Leonéban mindennaposnak számító történetet a US News&World Report legutóbbi számában olvashattuk. A cikkíró elmeséli a polgári lakosok kálváriáját, és felteszi a kérdést: ki védi meg őket a kegyetlenségektől? A hetilap már csak azért is pesszimista, mivel szerintük jó okunk van arra, hogy az ENSZ békefenntartói alkalmasságában gyanakodjunk. Pedig a Sierra Leone-i misszióról azt gondolták, hogy visszaállítja a nemzetközi szervezett hitelességét, miután az ENSZ Szomáliában, Ruandában és Angolában egyaránt megbukott. ,,E helyett nevetségessé tette magát", szögezi le a cikkíró arra utalva, hogy a lázadók ötszáz ENSZ-katonát raboltak el.

A dél-afrikai kiadású Mail & Guardian keményen kritizálta a Nyugatot, a Sierra Leonéban zajló események iránt mutatott teljes érdektelensége miatt. A hetilap elsősorban a brit vezetést támadta: az angolok csak azért küldtek katonákat a térségbe, hogy az országban tartózkodó briteket megvédjék. A cikkíró szerint az is felháborító, hogy az angolok nem engedték, hogy katonáikat az ENSZ parancsnokága alá vonják. A hetilap szerint az angol vezetés rasszista külpolitikát folytat. ,,Ha a gyilkos kölykök által lemészárolt és amputált Sierra Leone-i polgárok fehérek lettek volna, vajon felfüggesztették volna a segítségnyújtást addig, ameddig a saját állampolgáraikat kimenekítik? Hogyan tudja egy külpolitika etikusnak definiálnia magát, mikor az akciói és tétlenségei kiemelkedően rasszisták?" - tette fel a kérdést a Mail & Guardian.

,,És most mit csinálunk?" - kérdezte a brit The Econonist hetilap. Az angol csapatok körbevették és megvédik a fővárost, Freetownt. A lázadók vezérét, Foday Sankohot elfogták. De mégis a legnehezebb még hátra van: a béke megteremtése. ,,Visszatérünk az 1999-es Lomé-i Egyezményhez, ami a RUF lázadóinak miniszteri posztokat, Foday Sankohnak pedig elnök-helyettesi posztokat ajánlott fel? A kormánynak döntenie kell a között, hogy elszakad az egyezménytől vagy talál a RUF-on belül egy másik felet, akivel megegyezik. Ha úgy dönt, hogy eltávolodik az egyezménytől, akkor le kell majd győznie a RUF lázadóit, az ENSZ és talán a britek valószínűsíthető segítségével", vázolta fel Sierra Leone lehetséges jövőképét a londoni hetilap.

Hátterünk a Sierra Leone-i polgárháborúról
US News&World Report
Mail & Guardian
The Econonist

USA: felmérés a fegyvertartásról

Egy fegyverpárti amerikai

Május 14-én többezer anya vonult fel Washington utcáin, jelezve, hogy a lőfegyverek ellenőrzése ugyanolyan szükséges feladat, mint az anyaság. A Los Angeles Times szerint azonban a fegyvertartás kérdésében az amerikaiaknak bonyolultabb és ellentmondásosabb a véleményük. A napilap szerint ugyanis a témában készült felmérések rendszeresen azt mutatják, hogy az állampolgárok nagy része egyetértene a lőfegyverek ellenőrzése érdekében születő új intézkedésekkel (pl.: engedélyek bevezetése), ha ez nem járna a fegyverek elkobzásával.

Ugyanakkor ugyanezen felmérésekből az is kiderül, hogy a megkérdezettek nagy része nem hisz abban, hogy az új intézkedések hatásosak lennének a növekvő erőszak ellen. Az amerikai társadalom két táborra oszlik: az egyik tábor új megszorító intézkedéseket sürget, a másik a National Rifle Association (NRA) fegyverlobby liberális álláspontját vallja, azaz, hogy az erőszak visszaszorítása érdekében elegendő a már megalkotott törvényeket alkalmazni.

A lőfegyver-tartás kérdése mindenesetre politikai síkra lépett: a demokrata Al Gore az új törvények bevezetése mellett tette le a voksát, s ahol csak tudja (főleg Texas államban) támadja ellenfele, George W. Bush texasi kormányzó e kérdésben kifejtett álláspontját, mely nem szigorítaná a meglévő szabályokat.

Korábbi cikkünk: Fegyverlobbi a Fehérházban?
USA-választási dossziénk
Los Angeles Times

Brazilia: A brazilok is segítettek Pinochetnek

Augusto Pinochet

A Pinochet-ügy a történelemben Kondor néven ismert akcióra terelte a közvélemény érdeklődését Dél-Amerikában. A Kondor-hadművelet lényege a baloldali ellenzék elnyomása volt a hetvenes és a nyolcvanas években. A Veja brazil hetilap legutóbbi számában már nyugdíjban lévő brazil katonákkal szólaltatott meg, akik megerősítették az információt, miszerint országuk részt vett a Kondor megszervezésében. Egyikük, Marial Chaves még tovább is merészkedett: "Még jóval a Kondor-hadművelet előtt, a brazil biztonsági szervek képezték ki a szomszédos állam biztonsági szerveinek embereit."

Veja

Kolumbia: Piszkos pénzek nyomában

,,Miből élnek és mennyit költenek a félkatonai csoportok Kolumbiában?" - tette fel a kérdést a kolumbiai Revista Cambio hetilap. A Carlos Canon vezette csoportok nem kevesebb mint 11.000 katonát tartanak fent 32 fronton.

1998-ban a hatóságoknak sikerült lerombolniuk a szervezet pénzügyi rendszerének egy részét: a művelet során a szervezet egyik kincstárnokát letartóztatták. A kincstárnok azonban öt hónappal később szerencsésen kereket oldott, a letartóztatásukért felelős két rendőrt pedig a szervezet emberei meggyilkolták. A Revista Cambio becslése szerint a félkatonai csoportok bevételének 70 százaléka közvetlenül vagy közvetetten a drogkereskedelemből származik. A maradék harminc százalékot pedig olyan földművelőktől, magánszemélyektől, helyi és nemzetközi vállalatoktól szedik be, akik a védelmi pénzek fizetésével a gerillák akciói ellen óhajtják megvédeni magukat.

Revista Cambio

India: Új házassági törvény keresztényeknek

Az India népességének 3 százalékát kitevő keresztényeknek megadatott, hogy házassági kérdésekben saját törvénytervezetet készítsenek - olvashattuk az India Today hetilap cikkében. A tervezet sokkal inkább igazodik a modern társadalmi szokásokhoz, mint az 1869-ben bevezetett házassági törvény. Ugyanakkor a papság, a laikusok, sőt, az erősen vallásos keresztény közösségek is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet azon része ellen, amely kimondja: a papot pénzbüntetésre, vagy akár egy év börtönbüntetésre is ítélhetik akkor, ha ésszerű ok nélkül visszautasítja egy házasság celebrálását. A tervezet ezen kitétele erős ellentéteket váltott ki a keresztényeknél, akik ezt igazságtalannak vélik, mivel az 1995-ös keltezésű hindu házassági törvényben nem szerepel ilyen passzus.

India Today