Jaruzelski bocsánatot kért 1968-ért
Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfő vasárnap bocsánatot kért a csehektől azért, hogy 1968 augusztusában a lengyel hadsereg a Varsói Szerződés további négy tagállamának fegyveres erőivel együtt megszállta Csehszlovákiát.
"Fáj és gyötör ez a lépés. Nagy sajnálattal tekintek vissza rá, de akkor nem tehettem másként" - jelentette ki a ma 82 éves Jaruzelski, aki 1968-ban Lengyelország védelmi minisztere volt.
A Varsói Szerződés öt országa - köztük Magyarország - csapatai azért vonultak be 1968 augusztusában Csehszlovákiába, hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubcek nevével fémjelzett reformfolyamatnak. A bevonulásnak az első héten több mint nyolcvan halálos áldozata volt. A cseh parlament tavasszal döntött az áldozatok és hozzátartozóik kárpótlásáról.
Jaruzelski kifejtette: védelmi miniszterként teljesítenie kellett a politikai döntéseket, de később rájött, hogy ez nagy hiba volt. "Mivel részt vettem az akcióban, most bocsánatot kérek ezért" - mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak adott interjújában.
A magyar parlament 1989 őszén ítélte el nyilvánosan a csehszlovákiai bevonulást, s kért bocsánatot a magyar hadsereg részvételéért Csehszlovákia lakosságától. Később a többi résztvevő ország is hivatalosan elhatárolódott a megszállástól. A Varsói Szerződés tagállamai közül egyedül az akkor Nicolae Ceausescu vezette Románia volt az, amely nem vett részt Csehszlovákia megszállásában, s azonnal nyíltan elítélte azt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
