Csernobil a katasztrófaturizmus új sztárhelyszíne

Csernobil Ukrajna új turisztikai szenzációja. A világ legborzalmasabb békebeli nukleáris katasztrófájának helyszíne a legutóbbi időkig - kis összegű megvesztegetés fejében megközelíthető - zárt terület volt, mostanra azonban kijevi utazási irodák tucatjai hirdetnek szervezett, all-inclusive túrákat a még mindig sugárszennyezett területre.

A csernobili katasztrófa Tekintse meg képeinket! A csernobili atomerőmű négyes blokkja 1986 április 26-án robbant fel. A szovjet hatóságok a mentőmunkálatok helyett inkább a tragédia eltusolásával voltak elfoglalva, a közeli, ötvenezer lakosú Pripjat lakosságát is csak a katasztrófa után két nappal kezdték evakuálni. Az eltusolás azóta is tart, a hivatalos, szovjet időkből származó adatok csak negyven halálos áldozatot ismernek el. Az ENSZ becslései szerint tizenötezernél is többre tehető a katasztrófa közvetlen következményei miatt meghaltak száma. A katasztrófa után elszabadult atomfelhő a déli szél miatt leginkább Fehéroroszországot érintette, ám itt az ország diktátora, Lukasenko betelepítési programot indított a szerinte veszélytelen halálzónába. A sugárszennyezésről a katasztrófát követően először svéd meteorológiai állomások számoltak be, Magyarországon öt nappal a katasztrófát követően, május elsején még semmit sem lehetett tudni.

Burjánzó természet

"A megfigyelés tárgya a szarkofág - a radioakitív hulladékot és a romokat fedő acél- és betonmenedék", hirdeti az egyik utazási iroda. A Guardian riporterei az Ukrán Turisztikai Tanács pr-menedzserével indultak útnak a katasztrófa helyszínére.

A csernobili halálzóna sajátos átalakuláson ment át a katasztrófa óta eltelt tizennyolc évben. A zóna pár éve még húsz dollár kenőpénzzel és egy doboz cigarettával megvesztegethető őrei most már gondosan tanulmányozzák az utazási iroda által a 250 dolláros túrára beszerzett hivatalos engedélyeket. A zóna borzalmak helyett az első kilométereken idilli képet mutat. Mivel az emberek teljesen elhagyták a területet, a természet visszahódította azt.

A burjánzó növényzetben ritka vadlovak nyargalnak, de visszaköltöztek a területre a farkasok, a vaddisznók és a rókák is elszaporodtak. A kép olyannyira megnyugtató, hogy az ENSZ már javasolta is egy vadvédelmi körzet kialakítását.

Mutálódnak

Az idill azonban csak talmi. Mikolaj Dmitruk, a Guardian riportereinek túravezetője szerint a gyümölcslégy-populáció vizsgálatai azt mutatják, hogy bizonyos genetikai mutációk csak a huszonhatodik generációnál jelennek meg. Dmitruk túravezetési stílusa egyébként illik a kirándulás morbid bájához. "Jobbra láthatóak a be nem fejezett ötös és hatos blokk romjai" csicsergi mikrofonjába.

A túra fénypontja a tizennyolc és fél éve felrobbant négyes blokk és a csernobili munkások kihalt városa, Pripjaty. A városban borzalmas a pusztulás, a tizennyolc éve lakatlan helyen mindent üvegtörmelék borít, a kulturházban rohadó könyvek, omló vakolat, porladó beton fogadja a látogatót. A porladó beton másutt is problémát jelent, a hármas reaktort fedő szarkofág hatalmas rései a madarak kedvelt fészkelőhelyei lettek.

Sajátos reklámérték

A betonszarkofág fenntartását Ukrajna nem tudja finanszírozni, elvileg EU-támogatásokból kellene felújítani azt. A kiutalt pénz megérkezése azonban akadozik a bürokráciában. Az ukrán kormány egyik bevallott célja, hogy a csernobili turizmust nyomásgyakorlásra használja. "Akik jártak itt, biztos nem hagyják kormányaikat megfeledkezni a látványról" véli Dmitruk is.

Ennek ellenére az új turistaszenzáció nem osztatlan siker az ukránok körében. Csernobil Dmitruk szerint sem turistalátványosság, hanem egy még mindig tartó tragédia helyszíne. Hasonlóan vélekedik a Csernobiltól alig hetven kilométerre lakó kijeviek többsége is. Irina Gagarina, az Ukrán Turisztikai Tanács ügyvezető igazgatója sem lelkesedik a legújabb divat miatt. "Csernobil alvó oroszlán, és nem jó ötlet kinyitni az alvó oroszlán ketrecét", mondja.