Közép-európai elnökök az európai integráció mellett
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Tizenhat közép-európai ország államfője - köztük Sólyom László magyar köztársasági elnök - a kétnapos zágrábi csúcstalálkozó első napján az európai integrációs folyamatok végigviteléről cserélt eszmét, a másodikon pedig arról, hogy mely gazdasági modell felelne meg leginkább az egyesülő Európának. A résztvevők egyöntetűen síkra szálltak az Európai Unió (EU) bővítésének folytatása mellett.
A tanácskozást záró szombat délutáni sajtóértekezleten Mesic az európai egyesülés tervének, illetve e folyamat továbbvitelének egyöntetű támogatásában jelölte meg a csúcstalálkozó két fő üzenetét, amelyeket különösen fontosnak mondott az elmúlt hónapokban az EU-ban mutatkozó zavarok fényében.
Ezzel összefüggésben kedvező jelnek nevezte, hogy országa a múlt héten megkezdhette uniós csatlakozási tárgyalásait; ez arról tanúskodik, hogy az EU kész folytatni a bővítési folyamatot. A zágrábi tanácskozás résztvevői támogatásukról biztosították a többi nyugat-balkáni ország uniós csatlakozási törekvéseit is.
Sólyom László magyar államfő a csúcsértekezlet eseményei közül kiemelte a Balkán iránti nyitást, amelyet üdvözölt. Megemlítette, hogy a tanácskozás szinte minden résztvevője hajlandónak mutatkozott az európai politikai integráció továbbvitelére.
Szólt arról is, hogy a közép-európai térségben a (történelmi) sebek begyógyulása egybeesik az európai egyesüléssel. Emlékeztetett arra, hogy meghívta a többi elnököt az 1956-os forradalommal kapcsolatos jövő évi magyarországi ünnepségekre.
Míg az EU-bővítés folytatását illetően a résztvevők között teljes egyetértés mutatkozott, a második nap gazdasági témájú - nemzetközi szervezetek és horvát gazdasági vezetők bevonásával tartott - megbeszélésén már inkább megoszlottak a vélemények - tűnt ki a sajtóértekezleten.
Mesic ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy provokatív célzattal kezdeményezte annak megvitatását, hogy a konzervatív neoliberális gazdaságpolitika a legmegfelelőbb-e az egyesülő Európának.
A horvát elnök szerint az európai egyesülés politikai tervének megvalósítása jórészt amiatt torpant meg, hogy a polgárok elégedetlenek az egyesült Európával azonosítani kezdett neoliberális gazdasági modell következményeivel. A vita résztvevői időnként vitatták a felvetés helyességét - ismerte el.
A magyar államfő kíséretében lévő Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a gazdasági megbeszéléseket jellemezve magyar újságíróknak elmondta: olyan felvezetést kapott a közép-európai térség és a világgazdaság kilátása, méghozzá Mesic részéről, hogy az önmagában teljesen egyoldalúvá tette a beszélgetést, mert mindenki ehhez képest próbálta megfogalmazni az álláspontját.
Mesic részéről alapvetően a konzervatív neoliberális gazdaságpolitika elleni felhívás hangzott el, amelyhez számos - elsősorban a német gazdasági térséghez kapcsolódó - szakember kicsit kérdőjelesen, mégis támogatólag állt hozzá.
Eközben mindenki megállapította, hogy Európa talán legsikeresebb gazdasága a brit, amely egészen más fejlődési irányt mutat, Nagy-Britannia képviselői azonban nem voltak jelen a beszélgetésen.
Utóbb Václav Klaus cseh elnök minden egyes korábbi megállapítást cáfolva már ismert nézeteinek adott hangott, amelyek szerint ha Európa egy rossz szociális modell feltámasztásának irányába akar lépni, előbb-utóbb elveszti a harcot a világgazdaság többi szereplőjével szemben, tette hozzá a külügyi államitkár.