EU-tiltás a szexuális zaklatásra

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a tagállamok női lakosainak több mint 50 százaléka ,,nemkívánt szexuális ajánlatokat" kapott

Az EU Szociális- és Munkaügyi biztosa, a görög Anna Diamantpoulou úgy véli, hogy a törvény léte bátorítólag fog hatni a nőkre, hogy ,,a nyilvánosság elé tárják a zaklatás tényét, ne fogadják azt el passzívan". A törvényjavaslat egy nappal azután érkezett az EU-hoz, miután az megtiltotta a munkahelyen, iskolában stb. tapasztalható faji diszkriminációt.

Az EU-biztos, aki egyébként önnön magát is szexuális zaklatás áldozatának vallja, úgy véli a törvény elfogadásának nem célja szexuális zaklatás tárgyú perek áradatát elindítani. Diamantpoulou 19 évesen, egyetemista korában érte szexuális zaklatás munkahelyén, az egyedüli megoldás az volt, hogy otthagyta a céget.

Az Európai Bizottság 1999-es tanulmánya szerint a tagállamok női lakosainak több mint 50 százaléka ,,nemkívánt szexuális ajánlatokat" kapott, átlagban a nők 35 százalékát, illetve a férfiak 10 százalékát szexuálisan zaklatták munkahelyükön. Ezzel párhozamosan azt is kimutatták, hogy az EU-államok lakosságában ijesztően alacsony szintű a jelenség tudatosítása.

A zaklatás formái

Az amerikai joggyakorlat kétféle szexuális zaklatást különböztet meg, és büntet. Az első eset, amikor a szexuális zaklatást a nő előreléptetés, fizetésemelés, vagy alkalmazás reményében szenved el. A második esetben az amerikai szabályozás szerint a zaklatás annyira komoly és kitartó, hogy a beosztott teljesítményét rontja, ellenséges, sértegető és kellemetlen munkalégkört teremt.

A tagállamok jogi szabályozásai e kérdésben eltérőek: míg Franciaország és Belgium törvényei kifejezetten tiltják a szexuális zaklatást, a többi EU-ország is rendelkezik (többnyire) részleges szabályozás, addig Portugáliában és Görögországban egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel.

Magyarországon egyetlen törvény sem szabályozza a munkahelyi szexuális zaklatást - nyilatkozták az Indexnek a Magyar Nők Szövetségétől. 1992-ben volt ugyan egy törvénymódosítási kísérlet, de az Országgyűlés nem tartotta tárgyalásra méltónak. A Magyar Nők Szövetsége próbaperekkel szeretné a közfigyelem elé tárni a zaklatás tényét. A gond az, hogy nehéz panasztevőt találni, a magyar nők nem vállalják a pert, inkább eltűrik a zaklatást vagy munkahelyet változtatnak.