További Külföld cikkek
- Argentín elnök Elon Musknak: Csak vágj bele, soha ne add fel!
- Angela Merkel megfejtette, mi lehetett Putyinnál az ukrajnai orosz támadás valódi indítéka
- Evakuálják London egyik legforgalmasabb repülőterének terminálját
- Teljesült a magyar soros elnökség egyik prioritása, bővül a schengeni övezet
- Egy bécsi klinika kukájában fagyhatott halálra egy csecsemő
Milosevic hívei lehetnek a gyilkosok?
Az orosz külügyminisztérium közleményében azt állítja, a kormányfő meggyilkolása mögött ugyanúgy állhatnak Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök hívei, mint a korrupció visszaszorításában akadályozni igyekvő körök.
Szergej Grizunov, a Moszkovszkije Novosztyi kiadó alelnöke úgy vélekedett nyilatkozatában, hogy Djindjicet a szerb titkosszolgálat Milosevichez hű tagjai ölték meg. Az ismert politikai szakértő úgy vélte, hogy a merénylet hátterében az a tény is lehet, hogy hiába ül a volt elnök a hágai nemzetközi törvényszék előtt, a délszláv háború alatt elkövetett bűnök felelőseinek többsége ma is szabadlábon van.
Az orosz NTV televízió kommentárja nem zárta ki, hogy a gyilkosság Koszovó kérdésével áll összefüggésben: a merényletet röviddel azelőtt követték el, hogy sor került volna a kapcsolatfelvételre Belgrád és Koszovó székhelye, Pristina között. Djindjics volt az első szerb politikus, aki felvetette a tartomány megosztásának lehetőségét.
Lord Robertson NATO-főtitkár szerdán megdöbbenését fejezte ki Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolása miatt és azt a véleményét hangoztatta, hogy ez a merénylet mindazoknak szólt, akik szakítani akarnak a múlttal Szerbiában.
Robertson szerint a "gyilkosság erőszakos szélsőségesek kétségbeesett cselekedete volt", akik vissza akarják téríteni Szerbiát a milosevici időkbe, de kísérletük nem fog sikerülni. A NATO főtitkára végül felhívta a szerb népet, hogy viselje méltósággal a tragédiát és állítsák törvény elé a bűnösöket, akik alá akarják ásni a demokráciát Szerbiában.
Zágráb elítéli az akciót
Stipe Mesic horvát államfő szerdán egy rádiónyilatkozatban azt közölte: megítélése szerint a miniszterelnök meggyilkolása fékezi Szerbia-Montenegró haladását a demokratizálódás útján. A leghatározottabban elítélem a terrorista akciót és remélem, hogy az esztelen bűncselekménynek nem lesz negatív következménye sem Szerbia-Montenegró, sem a térség stabilitására nézve - hangsúlyozta a horvát elnök.
A "visszataszító merénylet kioltotta a kedvező balkáni fejlődés reményét is. Djindjic hatalmas személyes kockázatot vállalva harcolt a szabad és demokratikus Szerbiáért és felvázolta az Európai Unióba vezető utat" - hangsúlyozta Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. Hozzátette: Djindjicben személyes barátját vesztette el, akit ellenzéki politikus korában tanult meg becsülni.
Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Köztársaság kormánya nevében táviratban fejezte ki részvétét Zoran Djindjic szerb kormányfő halála kapcsán. Mádl Ferenc államfő levélben fejezte ki részvétét Natasa Micic szerb ügyvezető köztársasági elnöknél. - Az elhunyt miniszterelnök ismert volt mély demokratikus meggyőződéséről és kiváló szakmai felkészültségéről. Szerbia előrehaladásáért és a demokratikus átalakulásért kifejtett erőfeszítéseivel kiváltotta a nemzetközi közösség elismerését - olvasható Mádl Ferenc részvétnyilvánításában.
Támadás a jogállamiság ellen
Kofi Annan ENSZ-főtitkár szóvivője, Fred Eckhard New Yorkban újságíróknak elmondta: Annant "megdöbbentette és szomorúsággal töltötte el" a merénylet. A világszervezet főtitkára roppant sajnálja "a politikai erőszak" körébe tartozó cselekmény elkövetését és arra számít, hogy a gyilkosságért felelős személyeket az igazságszolgáltatás kezére juttatják - tette hozzá a szóvivő.
Jaap de Hoop holland külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke a (szerbiai) demokratizálódási folyamat és a jogállamiság ellen irányuló elfogadhatatlan támadásnak minősítette a gyilkosságot. Reményét fejezte ki, hogy a történtek nem juttatják zátonyra azt az előrelépést, amelyet Szerbia az elmúlt években az emberi jogok és a biztonság tekintetében az európai és nemzetközi szervezetekhez való közeledése során elért.