Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA kormány leállította az új Erkel Színház építését
A kormány visszavonta azt a korábbi határozatot, amely az új Erkel Színház építését írta elő - a kormányhatározat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Az akkori kormány 2009 október közepén határozott az új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, továbbá az Operaház rekonstrukciójának előkészítéséről. Ezt a határozatot helyezi hatályon kívül a mostani.
A korábbi határozat az építés első lépéseként a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak előírta, hogy a fővárosi önkormányzattól vásárolja meg az építési telek egy részét, és azt adja a Magyar Állami Operaház tulajdonába. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pedig a MÁV tulajdonában lévő telekkel volt köteles megtenni ugyanezt. Miután a teljes telek az Operaház tulajdonába került, az Operaház és az MNV pályázatot ír ki az ingatlan hasznosítására - szólt a határozat.
Ezt követően az Operaház közbeszerzést volt köteles kiírni egy olyan épület bérlésére, amely alkalmas opera előadások megrendezésére, valamint gyártó- és raktárbázisnak. A bérleti idő 25 év volt, de az építés idejével együtt sem lehetett több 28 évnél. Az éves bérleti díj legfeljebb 3 milliárd 113 millió forint lehetett volna.
Az akkori határozat megjelenése után a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az új Erkel Színházat.
Korábbi sajtóhírek szerint az Erkel Színház felújítása is része azoknak a PPP-beruházásoknak, melyeket a kormány visszavon és felülvizsgál.
A PPP-projekt lényege: az állam megbízásából az adott beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő, rendszerint 20-30 év végén a létesítmény állami tulajdonba kerül.
Az Erkel Színház felújítása is azok közé a PPP-beruházások közé tartozik, amelyeket a kormány felülvizsgál - mondta Nagy Anna kormányszóvivő. Szavai szerint nem jó konstrukció az, ahol az egyik félnél van a beruházás összes előnye, míg a másik félnél csak a felelősség.