A filmesek közt akad, aki Vajnát támogatja

2011.02.11. 16:47 Módosítva: 2011.02.11. 16:47
Egymásnak feszül a magyar filmszakma azóta, hogy nyilvánosságra került a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodási csődje. Az eddigi felállásban biztosan nem lehet tovább pénzeket osztani a magyar kormány szerint, ezért neveztek ki kormánybiztost a helyzet rendezésére. Míg a Tarr Béla vezette csoport az eddigi úton menne tovább, a filmesek közt is akadnak, akik máshogy gondolják.

Már két hete bejelentették,hogy a 4,4 milliárdos keret osztását még vizsgálat előzi meg. A MMKA-nál ugyanis egyelőre csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrei vendégeskedhetnek, mert a kormány átvilágíttatja a jelenleg 5 milliárdos adósság kamatait törlesztő, végnapjait élő szervezetet. Az MMKA csődje miatt halaszthatatlanná vált a filmipar reformja, a hogyan tovább még nincs kihirdetve. A kormány Andy Vajna producert bízta meg kormánybiztosi pozícióban a helyzet feltérképezésére és rendezésére három hete.

Míg Tarr Béláék petíciót adtak ki a kormány ellen, a finanszírozási szisztéma változását támogatja néhány ismert rendező, köztük Bereményi Géza és Goda Krisztina, és nem utolsósorban Kálomista Gábor producer.

"Már évtizedek óta szükség van változásokra, egy új rendszerre. Jó lenne, ha mindenki számára nyilvánvalóvá válna, hogy a filmszakma nem a filmesek kedvéért van, hanem a nézőkért" - mondta Bereményi Géza, aki hangsúlyozta, hogy nézőként, forgatókönyvíróként, rendezőként nyilatkozik. A filmes egyébként a 2002-es Hídember után tévéfilmeket rendezett. 2002 óta négy forgatókönyvvel pályázott, eredménytelenül.

"Míg a román filmek jók, és fesztiválokon is sikeresek, mert a néző világával, vagy az elődei világával foglalkozik markánsan és életszerűen, addig a magyar filmek mintha akváriumban készülnének. Nem lehet felismerni sem a helyszínt, sem az időt - fogalmazta meg a fő problémáját. - A közönség ezt hiányolja a magyar filmekből, és ezért pártolt el tőle. Mindegy, hogy a mai vagy a régi magyar valóságot mutatják be a leendő magyar filmek, de tegyék ezt, és tegyék felismerhetően" - sorolta, majd hozzátette, évente vagy 40 film készült, és ebből alig egy-kettő nézett. Mindehhez vagy 60 produkciós iroda tartozik, ennyi van Hollywoodban is információi szerint. Ez szerinte annak a struktúrának köszönhető, ami módot adott az átláthatatlan finanszírozásra, arra, hogy milliárdok mehessenek szanaszéjjel.

Hogy Andy Vajna kormánybiztos szerinte miért jó választás? "Mert nem tartozik egyik klikkhez sem. Több sikeres filmnek a producere. De ha kritizálják, hagyni kell, hadd mondják" - vágta rá Bereményi.

A csütörtökön megnyílt berlini filmfesztiválon tartózkodó Kálomista Gábor az egyik motorja egy új rendszer felállításának, és ezen szándékának már többször hangot is adott. Az Indexnek azt mondta, hogy amellett, hogy Tarr Béláék szándékával nem ért egyet, jó marketingfogásnak tartja az akciót, ami szerinte biztos segít abban, hogy Tarr filmje sikeresebb legyen. Tapasztalataink szerint nem ütötte át a német sajtó ingerküszöbét a botrány, ugyanakkor a rendezőt sorban hívogatják az ismert nemzetközi lapok, hogy A torinói ló című versenyfilmjéről nyilatkoztassák.

Sok filmesnek valóban kényelmes volt az MMKA-ban kialakult finanszírozási rendszer, mert ott többen juthattak pénzhez, mint ahány produkcióra valójában lett volna keret. Goda Krisztina szerint a közalapítványnál éveken át folyó pénzelosztást nem lehet felelős gazdálkodásnak minősíteni, hiszen az igények kielégítésére a vezetés hajlandó volt a milliárdos túlköltekezésre.

A Szabadság, szerelem című film rendezője szerint nem fektettek hangsúlyt sem a forgatókönyvek fejlesztésére, sem azok szakszerű elbírálására, amely azt eredményezte, hogy sok gyenge alkotás született, mind a művész, mind a közönségfilmes törekvések között. A túlköltés ellenére hiányzott a filmek utóéletére, a forgalmazásra és a marketingre fordítható támogatás, aminek egyik következménye, hogy több leforgatott film nem is került a mozikba.

A tetejében kialakult egy olyan „álvita” is, amely szerint a művészfilmek és közönségfilmek között kell dönteni, ha változtatni akarunk a finanszírozási rendszeren – vélekedik Goda. – A rendezőnő véleménye az, hogy MMKA által támogatott alkotások közül a legtöbb egyik kategória kritériumait sem tudta teljesíteni.

"Nem lehet állást foglalni, amíg nem ismertette Andy, hogy mit szeretne" - utalt Divinyi Réka, a Szabadság, szerelem és a Csak szex és más semmi társírója a Vajnát támadó nyílt levelekre.  - El fogja mondani, hogy képzeli, és azzal majd lehet egyetérteni, vagy kritizálni. Addig csak személyében lehet támadni, de az aligha mondható róla, hogy nem értene a mozihoz. Egy biztos, változásra szükség van, de nem feltételezem Andyről, hogy a szakma kirekesztésével akarna dolgozni.  Tudomásom szerint nem egyszemélyben szeretné meghatározni a magyar film jövőjét, hanem sok emberrel konzultál, tanácsot kér, és próbál olyan rendszert felállítani, ahol a magyar filmesek a közönségfilmtől és művészfilmig megtalálják a számításait."

"Nyílt titok, hogy a magyar filmeknek az egyik legnagyobb hibája, hogy félkész forgatókönyvet kezdenek leforgatni, mert nem volt idő, vagy igény arra, hogy kimunkálják. Úgy tudom, Vajna tervei között szerepel, hogy a jövőben a forgatókönyvek előkészítésére és fejlesztésére nagyobb hangsúlyt fektet, ez nekem nagyon szimpatikus. Ebben szívesen segítek, ha felkér, de biztos nem readerként, mert magam is pályázni szeretnék - cáfolta a híreket Divinyi, melyek szerint az lesz a feladata, hogy a beérkező forgatókönyveket elolvassa és véleményezze, és ezzel előkészítse a támogatási döntést. - Amúgy sem lenne időm havonta 20-30 könyvet elolvasni és véleményezni".

"Most kialakult egy légüres tér, a szakmában érezhető a türelmetlenség, hogy egy, lehetőleg az eddiginél jobban működő rendszer álljon fel" – összegzett Goda Krisztina.