Réthelyi miniszter koppant az Opera miatt

A Nemzetierőforrás-minisztérium szerdán kora délután közleményben jelentette be, hogy Réthelyi Miklós miniszter Horváth Ádámot, a Magyar Állami Operaház eddigi miniszteri biztosát azonnali hatállyal az intézmény főigazgatójává nevezte ki. Néhány órával később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is kiadott egy közleményt. Ebben azt írták, Orbán Viktor a keddi kormányülésen megmondta Réthelyinek, ne hozzon döntést a főigazgatói posztról, Horváth kinevezését pedig sztornózták.

Réthelyi Miklós nemcsak a miniszterelnök intését hagyta figyelmen kívül, hanem a kulturális ügyekkel foglalkozó államtitkáraiét is.

Az Index információi szerint az orvosprofesszorból lett csúcstárcavezető az elmúlt napokban többször is tanácskozott az Operaházzal kapcsolatban Szőcs Géza kulturális és Halász János parlamenti államtitkárral.

A miniszter jelezte, Horváth Ádámot látná szívesen az intézmény élén, miután a pályázati bíráló bizottság őt hozta ki győztesnek. Réthelyi bemutatta azt a levelet is, amelyet az Opera több neves énekese és táncosa írt, és amelyben Horváth kinevezését kérték. A többek között Kalmár Magda, Rost Andrea és Markó Iván által aláírt levél szerint jogszerűen lezajlott a pályázat, bár a sajtóban alaptalan vádaskodások indultak ellene, a személyi döntés azonban meghozható.

Szőcsék viszont nem osztották Réthelyi lelkesedését, sőt keddre be is rendelték az operabiztost a minisztériumba, hogy számoljon be eddigi tevékenységéről, az intézmény irányítása feletti felügyelet ugyanis a kulturális államtitkár tevékenységi körébe tartozik. Szőcs egyébként nem hagyott kétséget, hogy nem Horváth Ádám a favoritja. Tavaly rövid időre a mostani vezetői pályázaton iduló Harangozó Gyulát miniszteri biztossá is kinevezte, ezt a döntését akkor Réthelyi bírálta felül.

Forrásaink szerint a keddre tervezett beszámolót a miniszter külön kérésére lefújták. Réthelyi szerdán irodájába kérette államtitkárait, ahol kiderült, hogy Horváth Ádám már a főigazgatói kinevezés átadására várakozik. Az államtitkárok faképnél hagyták a minisztert, de ő a vita ellenére bejelentette a döntést.

A döntéshozatali eljárással kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerdán délután vizsgálatot indított, Horváth Ádámot megpróbálta visszafokozni miniszteri biztossá. Információink szerint Horváth, akit szerdán berendeltek a KIM-be, csütörtökön délig még nem írta alá főigazgatói lemondását.

Horváthon kívül négyen indultak a posztért: Harangozó Gyula táncművész, Aczél András rendező, L. Zsolt vegyészmérnök és lapértesülések szerint Retkes Attila zenei újságíró, aki egy ideig az SZDSZ elnöke is volt. Közülük a pályázatokat elbíráló kilencfős szakmai bizottság döntő többséggel, 8-1 arányban egyébként Horváth Ádámot javasolta a dalszínház élére.

Horváth Ádám azután került helyzetbe, hogy a korábbi főigazgató, Vass Lajos tavaly júniusban nem hosszabbította meg Kovalik Balázs kinevezett művészeti igazgató szerződését, ami kisebb kultúrbotrányhoz vezetett. A Nefmi augusztusban úgy döntött, miniszteri biztost nevez ki az operaház élére, és átfogó vizsgálatot indít az elmúlt évek gazdasági tevékenységének feltárására. Először Harangozó Gyulát kérték fel, aki – bár kinevezését nem írták alá – meg is kezdte a munkát az Ybl-palotában, végül azonban szeptember 1-jével Horváth Ádám operaénekesre bízták a miniszteri biztosi feladatot.

A néhány hetes vizsgálat eredményeképpen október 22-én Réthelyi azonnali hatállyal visszavonta Vass Lajos főigazgató és Szabó Attila gazdasági igazgató megbízatását, mivel az Operaház pénzügyeit átvilágító bizottság szerint a vezetők pazarlóan gazdálkodtak. Ezután a főigazgatói poszt betöltetlen maradt, a vezetői pályázatot idén áprilisban írta ki a tárca.

Az Operaház körüli balhék azonban nem tavaly, hanem nagyjából 20 éve kezdődtek. Az 1990-ben kezdődött első felvonásban Kerekes István korrepetitor, Oberfrank Géza karmester, valamint két énekes, Sass Sylvia és Ütő Endre indult a posztért, akik a társulata előtt vázolták elképzeléseit. A 881 ember közül akkor 626-an szavaztak Ütőre, de szakmai berkekben azt állítják a nyílt szavazás megosztotta a társulatot, és a hangulat azóta ellenséges.

Ütő Endre öt évig vezette az állami intézményt, de nem távozhatott békésen, megbízatásának lejárta előtt három hónappal, 1995 október 31-én felmentették, és Vámos László főrendezőt nevezték ki ideiglenesen. Vámos 1996 februárjában elhunyt, utóda Szinetár Miklós lett, az egyetlen főigazgató, aki húsz év alatt kitöltötte hivatali idejét.

Az akkori kulturális miniszter, Rockenbauer Zoltán által 2001 tavaszán kiírt pályázaton első körben nem hirdettek nyertest, így az Operaházat az ügyvezetői igazgató, Kiss Imre irányította addig, amíg a második pályázaton nyertes Locsmándi Miklós szeptember 15-én át nem vette a helyét. Az Operaházba főzeneigazgatót is kineveztek egy pályázat után, amit Győriványi-Ráth György nyert el, de egyikük sem melegedhetett meg a pozícióban, mert a Medgyessy-kormány kulturális minisztere, Görgey Gábor mindkettejük megbízatását visszavonta 2002 júniusában, alkalmatlanságra hivatkozva.

A második felvonásban, 2003 januárjától ismét Szinetár Miklós lépett a színre, de a 2004-ben elvont 500 millió forintos állami támogatás miatt novemberben bejelentette, a 2005-re várható büdzsé mértékétől teszi függővé, marad-e a dalszínház élén. Nem maradt, az elbocsátások miatt indult sztrájk után 2005 júniusában lemondott, így újabb pályázat következett, amelyet Hegyi Árpád Jutocsa nyert meg.

A harmadik felvonás első jelenete sem tartott sokáig, Hegyit ugyanis 2006. májusában Keveházi Gábor balettigazgató lemondásra szólította fel a balettrepertoár megkurtítása miatt. Összetűzésbe került Kesselyák Gergely főzeneigazgatóval is, akit leváltott és helyére ideiglenesen Győriványi-Ráth Györgyöt nevezte ki. A botrányok miatt mindössze egy évvel kinevezése után lemondott.

Az Operaház életében ekkor jelent meg a miniszteri biztos intézménye, Hegyit ugyanis 2006 júliusában a Gyurcsány-kormány kulturális tárcájának politikai államtitkára, Vass Lajos váltotta, aki egy évvel később elnyerte a főigazgatói pályázatot is. Vass első intézkedései közé tartozott, hogy Győriványi-Ráth Györgyöt leváltsa.

Miután Vass Lajos összetűzésbe keveredett Fischer Ádámmal és Kovalik Balázzsal, a pénzügyi vizsgálat pedig pazarló gazdálkodást tárt fel, és ezért Vass Lajost menesztették, a színpadra a díszletmunkások egy hatalmas iratmegsemmisítő gépet húztak fel, amelyben egyes értesülések szerint négy zsáknyi dokumentumot semmisítettek meg. Horváth Ádám miniszteri biztos tavaly októberi állítása szerint nem tudni, kinek az utasítására és milyen papírok lettek az enyészetéi, de egy biztos, az 1,3 milliárdos hiány miatt felmerült a korábbi vezetők büntetőjogi felelőssége is.

Az előadás folytatódik, hogy ki lesz a következő áldozat, még nem látni pontosan. Mindenesetre maga Réthelyi Miklós sem feltétlenül bizakodhat happy endben. Olyasmi elég ritkán fordul elő, hogy minisztérium tegyen helyre egy másik minisztériumot.