Még három hónap sem nem múlt el Koltay Gábor kinevezése után, amikor a főpolgármester szerdán kora délután azonnali hatállyal menesztette a filmrendezőt. Az indoklás szerint megrendült Koltayban a bizalom, a fővárosi önkormányzat későbbre ígért bővebb tájékoztatást. Tarlós Bognár Józsefnét, a színház gazdasági igazgatóját bízta meg július 31-ig az ügyvezetői feladatok ellátásával.
A Honfoglalás rendezőjét március 16-án nevezték ki megbízott ügyvezető igazgatónak a színház élére. Koltay Gábor Méhes Lászlót váltotta, aki március 31-ig igazgatóként vezette az intézményt.
Koltay Gábor az MTI-hez eljuttatott reagálásában úgy fogalmazott: azonnali menesztését megdöbbenéssel vette tudomásul, hiszen több mint két hónapja keményen dolgozott a színház jövőjéért, abban a szellemben, amelyet a fenntartó egyértelmű márciusi bejelentésével egyetértve társulati formában képzelt el.
"Őszintén remélem, a történtek nem azt jelentik, hogy a színházat mégiscsak bezárják, vagy más formában kerül hasznosításra az épület" - írta Koltay Gábor, aki közleményében azt ígérte, hogy néhány napon belül bővebb információval szolgál a sajtó képviselőinek.
Információink szerint Koltaynak azért kellett távoznia, mert szerződéseket kötött a főváros vezetésének háta mögött, annak jóváhagyása nélkül, fenntartva ezzel a költséges állandó társulatot. Méhes Lászlónak ugyanezért kellett mennie, mivel nem ment bele, hogy a társulatot elküldjék és a színház befogadó színházként üzemeljen tovább.
Úgy tudjuk, hogy a városvezetés nem akart állandó társulatot, ezzel szemben Koltay a saját feje után ment az elmúlt két és fél hónapban, és nem változtatott a szervezeti felépítésen. Alig rúgott ki embereket, viszont azokat is pótolta, sőt a színházat is elkezdte felújítani. A hírek szerint a probléma az lehetett, hogy nem egyeztetett rendszeresen Csomós Miklós főpolgármester-helyettessel, sőt egyik találkozójukon állítólag még kiabált is a kultúrért felelős polgármester-helyettessel, amikor kiderült, hogy nem kap elég pénzt a színház működtetéséhez.
A hírek szerint Tarlós és Csomós egyik elvárása lehetett Koltayval szemben, hogy a korábbi igazgatót, az MSZP-közelinek tartott Léner Pétert eltávolítsák a színházból. Koltay azonban a 75 éves Lénert nem tudta kirúgni, mert olyan különleges szerződése van, hogy nem lehet elmozdítani onnan, később még egy rendezést is megajánlott neki. Ráadásul a Csomósék által kirúgott Méhes Lászlóval Koltay Gábor jóban lett, felajánlotta neki, hogy rendezzen a színházban, de ő nem fogadta el az ajánlatot.
Csomós Miklós kérdésünkre azt mondta, hogy Koltay olyan intézkedéseket hozott, amiket meg kellett volna beszélni a város vezetésével.
"Megengedhetetlennek tartjuk, hogy nem egyeztetett, és a szerződések aláírásával kényszerpályára állította a színház működését" - tette hozzá Csomós. A főpolgármester-helyettes szerint új pályázatot kell kiírni, hogy lássák, milyen hatásai vannak a Koltay által aláírt szerződéseknek a színház működésére. Az biztos, hogy a József Attila Színház jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhat majd, mint idén.
A József Attila Színház körül régóta áll a bál. A Fővárosi Önkormányzat által megrendelt, a színház működését 2004-től 2010 júliusáig áttekintő revizori jelentés szerint a teátrum nem alkalmazott belső ellenőrt, 2004 óta nem készült részletes leltár, folyamatosan halmozódtak az adótartozások, és hiányosságok voltak a felügyelő bizottság, illetve a könyvvizsgáló munkájában is.
Csomós Miklós, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes korábban felvetette az előző városvezetés felelősségét is. Elmondása szerint ugyan a sikkasztás gyanúja nem merült fel, de a számviteli fegyelem megsértése gyanújával feljelentés készült.
A teátrumot 2010 júliusától 2011 március végéig vezető Méhes László állítása szerint az intézmény tavaly nyári 270 milliós forintos adósságállománya a 30 százalékkal nagyobb nézőszámnak és bevételnek köszönhetően idén márciusra sikerült 80 millióra csökkent.
A József Attila Színház megszüntetésének híre többször előkerült már, legutóbb februárban cáfolta ezt Csomós Miklós, aki szerint Méhes László felesleges pánikot keltett. Ugyanakkor az is felmerült, hogy igazgatói pályázat helyett színházi célra történő hasznosítási pályázatot írnának ki, amelynek keretében, Csomós egy nyilatkozata szerint „magántőke bevonásával egyéb funkciók is szóba jöhetnek”. Ebből a döntésből az következett volna, hogy a színház jelenlegi formájában, önálló alkotó közösségként megszűnt volna, és az épület befogadó színházként üzemelt volna tovább.
Az igazgatói pályázatot május 17-én írta ki a főpolgármester, az új direktor feladatául szabva klasszikus és kortárs magyar és világirodalmi művek, igényes és korszerű zenés darabok bemutatását, a színházművészet megújítását célzó előadások létrehozását. A pályázónak vállalnia kell továbbá, hogy helyet ad a határon túli magyar nyelvű színházak és színházi fesztiválok kiemelkedő előadásainak, valamint bemutatkozási lehetőséget biztosít a vidéki színházaknak is.
Az új igazgatónak ezenkívül gondoskodnia kell a színház felhalmozott adósságállományának rendezéséről, és ki kell dolgoznia egy sikeres működési struktúrát is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján is közzétett kiírás a július 31-ig várható adósságállományt 120 millió forintban becsülte meg, az augusztus-december hónapokra eső önkormányzati támogatást 85,2 millió forintban határozta meg.
A pályázatok benyújtásának határideje június 17., a pályamunkákat a benyújtási határidőt követő 45 napon belül bírálják el. Az igazgatói megbízatás augusztus 1-jétől öt évre szól. Koltay Gábor korábban úgy nyilatkozott, indul a pályázaton.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
