Réthelyitől függ a társulatok finanszírozása

Az L. Simon László, Németh Zoltán és Puskás Imre fideszes politikusok indítványaként beterjesztett módosítással változik az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartása és minősítése.

Hat helyett csak három kategória

A módosítás megszüntette Előadó-művészeti Tanácsot, helyette létrejön a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT). A kultúráért felelős miniszter feladata a Színházművészeti Bizottság, a Zeneművészeti Bizottság, valamint a Táncművészeti Bizottság működtetése, amelynek tagjait a miniszter kéri fel a szakma képviselői közül. A 24 tagú NEÉT tagjainak megbízatása négy évre szól, amely legfeljebb egyszer megújítható.

A tanácsba 11 tagot a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek delegálnak, ebből négyen a színházművészetet, ketten a táncművészetet, ketten a zeneművészetet képviselik. A szakma érdekképviseletei három tagot, a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok egyet-egyet, a főváros, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok szintén egy tagot delegálnak. Az érintett felsőoktatási intézményeket három ember képviseli majd, az országos reprezentatív művészeti szakszervezeteteket pedig kettő.

A törvényben mostantól az eddigi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategória szerepel: a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együtteseké. Normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat, a harmadik csak pályázati támogatásban részesülhet.

A nemzeti kategóriában szereplők fenntartója az állam vagy az együttes, ha az állammal szerződésben áll, és tagjainak legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú vagy a közalkalmazotti törvényben előírt végzettséggel rendelkezik. Kiemelt lehet az a szervezet, amelyet helyi önkormányzat tart fenn és tagjainak legalább 60 százaléka rendelkezik az előírt vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel. A minősítés feltételeként egyes művészeti ágakban megfelelő számú fellépést is előír a törvény, és az egyes kategóriákban az elbírálás szempontjává vált a kortárs művek repertoárra tűzése.

Kezéből etet a kormány

Az LMP a törvény elfogadása előtt kemény kritikát fogalmazott meg a tervezetről, mely szerint "a kezéből etetheti a kormány a neki kedves színházakat, ha hétfőn a parlament elfogadja az előadó-művészeti törvény módosítását. Az LMP szerint meg kellene őrizni a jelenlegi kiszámítható finanszírozási rendszert, és továbbra is a szakmai szervezetekre kellene bízni a döntéseket".

Karácsony Gergely LMP-s országgyűlési képviselő, a parlament kulturális és sajtóbizottságának alelnöke szerint a jelenlegi törvény sem tökéletes, azonban nagy érdeme, hogy kiszámítható és politikamentes finanszírozást biztosít a társulatoknak. Az előterjesztők a törvény módosítását a minőségi szempontok erősítésével indokolják, de ezzel valójában csak a politikai befolyás növekedését fogják elérni. A jelenlegi szabályozás alapján a szakmai szervezetek által delegált Előadó-művészeti Tanács hozza a legfontosabb döntéseket, a módosítás elfogadása után viszont csak a miniszter által felkért bizottságok szava fog számítani.

A politikai befolyás erősítése "végzetes károkat okozhat az amúgy is túlságosan megosztott magyar kulturális életben" - véli az LMP, amely szerint az új jogszabály nem biztosít majd semmilyen garanciát a minimális támogatási részarányuk ellenére kiemelt művészi értéket létrehozó független színházaknak sem.

A törvény egyik kidolgozója, L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke ugyanakkor úgy vélte, "a törvénymódosítás védi a művészeti élet szabadságát", példaként említve, hogy az állami és önkormányzati szervezetek nem kérhetik be a művészeti évadtervet, és nem támaszthatnak művészeti, esztétikai elvárásokat sem.