no

Műemlék lett a Barátok közt helyszíne

2011.09.06. 12:44
Péntek óta műemlék a győri városi uszoda és a Józsefvárosi pályaudvar. A Nefmi döntése alapján újabb 173 épületet vált védetté, míg jó néhány lekerült a listáról.

Pénteken lépett életbe a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló rendelete, ami 173 objektum egyedi műemlékké és 4 terület műemléki jelentőségű területté nyilvánítására, illetve 13 objektum műemléki védettségének részleges vagy teljes megszüntetésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezést.

"Mátyás király tér"

A döntés szerint ezek után műemléki jelentőségű területté nyilvánították  többek között a XIX. kerületi Wekerletelepet. A kertvárosi jellegű munkásnegyedet 1908-ban kezdték el építeni Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére, ahol 1925-ig több mint ezer ház épült. A telep központjának számító teret Kós Károly tervezte, az RTL Klub Barátok közt című sorozata is ezen a helyszínen játszódik.

Műemléki védettséget élvez péntek óta a már évek óta forgalomszüneteltetett Józsefvárosi pályaudvar is, ami a MÁV első pályaudvara volt 1867-ben. Az Orczy térnél található állomás a Keleti pályaudvar 1884-es megnyitása után teherpályaudvarként üzemelt tovább, majd 1836 után újra fogadott személyvonatokat is. 1990 után vesztett jelentőségéből, a teherforgalom ma már Soroksár állomására érkezik. A Józsefvárosi pályaudvarról az utolsó személyvonat 2005 decemberében indult el, a pályaudvar állapota azóta folyamatosan pusztul.

A Józsefvárosi pályaudvarról az utolsó személyvonat 2005 decemberében indult el (Fotó: Koszticsák Szilárd)
A Józsefvárosi pályaudvarról az utolsó személyvonat 2005 decemberében indult el (Fotó: Koszticsák Szilárd)

Budapesten összesen 49 helyszín kapott a Nefmi döntése alapján műemléki védettséget, köztük a budapesti rakpart, a 8. kerületi Nemzeti Lovarda fő- és istállóépületei, a MÁV 10. kerületi Északi Járműjavító épülete, a Margitszigeti tájképi kert, a 6. kerületi Anker-palota és a 12. kerületi János kórház.

Hűvösvölgy szégyene lekerült a listáról

De műemléknek számít mostantól a dörgicsei présház, a szegedi koldusház, a balatonfüredi római téglaégető kemence, a debreceni Vértessy-kastély, a győri városi uszoda, a szolnoki zsinagóga vagy a dévaványai zsidó temető. A Wekerletelepen kívül műemléki jelentőségű területté nyilvánították még Miskolc belvárosát, Decs és Jánoshalma településmagját.

Kolundzsija Gábor településmérnök, Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke  és Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár a műemlékek listájának jelentős bővítéséről tart sajtótájékoztatót (Fotó: Kovács Attila)
Kolundzsija Gábor településmérnök, Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár a műemlékek listájának jelentős bővítéséről tart sajtótájékoztatót (Fotó: Kovács Attila)

Nem műemlék többé viszont a Hűvösvölgy szégyene, az évek óta lepusztultan álló, 19. században épült Balázs vendéglő, amit többször felgyújtottak, kiraboltak és az utóbbi években hiába hirdettek kiadásra. De lekerült a műemléki védettségű listáról a 6. kerületi Lehel utca 1. és kocsi majorsági épület is.

A Nefmi szerint Magyarország műemléki védelem nélküli, de arra érdemesnek tartott emlékeinek száma 5-10 ezerre tehető, de 2009 márciusa óta nem volt műemléki védettséget elrendelő miniszteri rendelet.