A fröccsöntött Jedi-bábuk támadása

A nyári Holdfénycon egy San Diegót idéző, össznépi geekparty volt, Darth Vaderrelel és bőrszerkós-sztreccsruhás mangacsajokkal. A 22. Képregénybörze viszont egy verejtékszagú, ecseri piaci kacatvadászatra hasonlított, ahol a szakállas gyűjtők és a tinédzserkorú látogatók egy heringeskonzervbe szorulva alkudoztak dohszagot árasztó Mozaik képregényekre, a 70-es évek francia Pifjeire meg a Jedi visszatér 95-ös vhs-kiadására.

A hagyományosan egy újpesti iskolában megrendezett Képregénybörze hihetetlenül hangulatos rendezvény. Itt minden létező geek cucc kapható, ami meg nem, azt beszerzik a következő börzére. Láttunk dalekos iskolai tolltartókat, Space Invaders-pólókat és kis tűpárnaforma plüssfigurákat olyan levitézlett pankrátorokról, mint a veszkókalapos The Undertaker. Több olyan pult is volt, ahol egész armadányi Star Wars-figura várt ránk, és a hivatalos franchise mellett szerencsére akadt bőven a 80-as évek legendás fröccsöntött Jedi-bábuiból is, azaz a szivárványszínben pompázó Jedi visszatér-moziplakátokra tűzőgépezett szereplőkből: a Vágási Feri-fejű trafikos Han Solóból, a Misa mackóra hasonlító Csubakkából és a darabjaira eső ewokból.

Bábuhegyen túl

Természetesen egy börzén eladó képregényekből volt a legtöbb: az árusok dobozhegyeket töltöttek meg a régi Alfákkal, a megunt Pókemberekkel és a 20 évvel ezelőtti papírgyűjtésekről megmentett Kockásokkal. Könyékig túrhattunk a 100 forintért kínált, szakadozott szélű Tumak-, Robotzsaru- és Rejtő-képregényekben, a Szukits kiadó régi Alien- és Predátor-füzeteiért, a csöcsös amazonos borítókkal csábító Vampi-antológiákért vagy a Conan és Megtorló dolgos-véres hétköznapjait bemutató, megsárgult Hepiendekért viszont már darabonként 6-700 forintot kellett kicsengetni.

A hazai képregénykiadás hőskora (90-es évek) mellett azért az angolszász képregényipar is masszívan jelen volt. A gondosan csomagolt tasakokban mindent meg lehetett találni az elmúlt 20-30 év terméséből Batmantől Supermanig, vagy a fürdőruhás Aspentől a náci Zémó báróig.

A hazai kiadók jó érzékkel a börzéhez igazították az őszi újdonságokat: végre magyarul is kapható a Sandman negyedik kötete a zseniális Neil Gaimantől, a Walking Dead második része pont a tévésorozat 2. évadához jött ki, megjelent a tizedik Usagi, és a Képes Kiadó után az eddig csak Pókemberben és egyéb Marvel-hősökben utazó Kingpin is bevállalt pár mainstream DC-karaktert a Gotham City: Ragadozókkal. A kispéldányszámú szerzői vonalat a Fandom szaklap 2. száma, a Staféta antológia és egy csöcsös-magyaros steampunk kiadvány, a Gépjárómű erősítette. Zórád Ernő 100. születésnapja alkalmából a Távol a Földtől című kötetben jött ki egy válogatás a mester Tábortűzben, Pajtásban és Népszabadságban megjelent sci-fi képregényeiből.

Megszűnő és feltámadó képregények

Bár az új megjelenések száma imponáló (és lesz még ugye egy Hungarocomixnak elkeresztelt, decemberi karácsonyi vásár is), szinte minden kiadó megerősítette, hogy a gazdasági válság miatt egy-két kivételtől eltekintve elég hervasztóak a képregények eladási mutatói, és legalább másfél, de inkább két év kell ahhoz, hogy egy kiadvány visszahozza az árát. Még a nagy kiadók is kénytelenek voltak feladni egyes sorozataikat: nem lesz több Setét torony, a Semic elleni csődeljárás miatt pedig megszűnt az újságárusoknál kapható Star Wars és a Pókember is.

Jó hír viszont, hogy a füzetes Pókember nem tűnt el, csak átalakult. A Kingpin kiadó vezetője, a pókszakértő Harza Tamás (már a Kandi lapok poénkodós levelezési rovatait is ő vezette) a börzén jelentette be: a hálószövő Peter Parker 48 oldalon, 790 forintért, kéthavonta, a megszokottnál kisebb méretben, és lehet hogy más címmel (a Csodálatos Pókember név ugyanis még mindig a felszámolás alatt álló Semic brandje), de visszatér az újságosstandokra.

Amelyik hónapra nem jut Pókember-megjelenés, ott a szintén feltámasztott Marvel Extra-füzeteket érdemes keresni: Fan Comics-formátumban, 1000 példányban terítve, 990 forintért lesz kapható, és a jövő évi Bosszú angyalai mozifilm miatt főleg Vasemberrel és Hulkkal találkozhatunk majd benne. Ez utóbbi egyébként legalább olyan rossz hír, mint amennyire jó, mert tökéletesen megmutatja, mennyien érdeklődnek jelenleg a mainstream amerikai képregények iránt Magyarországon: kevesen. Bayer Antal szerkesztő-fordító-kiadó is egy szomorú eladási statisztikával jellemezte a hazai képregénytábor helyzetét: „Ötszázan vagyunk feketeöves képregényrajongók, akik megvesznek mindent. Ehhez kellene még kiadványonként legalább ötszáz ember.”