Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM110 éve született a billentyűk és kártyalapok nagymestere
Ma kezdődik Budapesten az V. Nemzetközi Chopin Fesztívál és Zongoraverseny, melyen a közel száz bel- és külföldi fellépő illetve versenyző a magyar zongoraművészet 110 éve született kiemelkedő alakja, Ferenczy György emléke előtt is tiszteleg. Ferenczyről azonban nem csak a magyar zenei élet emlékezik meg, hanem a Magyar Bridzs Szövetség is, aki a maga korában világklasszis bridzsezőnek számító zongoraművészről cikksorozatot indított a Bridzséletben. A lapban archív bridzs tudósításokból rekonstruálják az 1935-ben Budapesten megrendezésre került Bridzs Világbajnokságot.
Ferenczy György egyike volt a kevés kiemelkedő magyar polihisztornak. Egyfelől Chopin egyik legragyogóbb értője volt, a Liszt Ferenc Zeneakadémia professzora, és a világhírű Cziffra György tanára. Előadásaiból Kocsis Zoltán válogatásában két lemez jelent meg, az egyik a Great Hungarian Musicians sorozatban. Kiemelkedő zenei pályafutása mellett Ferenczy ugyanakkor korának egyik legkiemelkedőbb bridzsversenyzőjeként is legendássá vált, 1938-ban Európa bajnokságot is nyert. A szintén óriási bridzsrajongó Ottlik Géza egyenesen róla formázta Hugh Kelsey-vel közös bridzs szakkönyvének, a „Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein” egyik fő alakját.
Művészeti- és játékosteljesítménye mellett Ferenczy népszerű alakja volt kora művész társaságainak, így például a Fészek Művész klubnak. 1967-ben portrét jelentetett meg róla például Füst Milán, de Ferenczy maga is megírta emlékezéseit, mely 1989-ben posztumusz jelent meg „Pianoforte” címmel. Emlékiratai értékét jelzi, hogy Kocsis Zoltán egy teljes hangversenykörútjának bevételével támogatta a kiadást.