Nem tudunk ötezer oldalt megspórolni egy e-könyv-olvasóval

Az új nemzeti alaptanterv 160 kötelező olvasmányt határoz meg szerzővel, harmadát pedig konkrét címmel, mivel az állam felelőssége abban nyilvánul meg, hogy a tananyag egységes legyen. A kötelező olvasmányok elérhetősége viszont az elavult iskolai könyvtári rendszeren és a szülők pénztárcáján múlik. De mi szól amellett, hogy a gyerekek papír alapon olvassák el azt az ötezer oldalt? A könyvillatú spray óta gyakorlatilag semmi.

Az e-könyvek e-könyv-olvasón és számítógépen is olvashatók, használatuk a tanárok és a diákok életét egyszerre könnyítené meg. Míg a nyomtatott könyveknél a különböző kiadásokban a tanóra végéig lapozgathattunk, mit is mondott Baradlay Kazimir, addig az e-könyvekben bármire nagyon gyorsan rá lehet szűrni. Emellett a következő generációknak nem kellene bujkálniuk az összejegyzetelt, aláhúzott vagy leevett könyvtári könyvek miatt sem, az e-könyvekben is meg lehet jelölni az oldalakat könyvjelzővel, jegyzetelhetőek és a papíralapú könyvekkel ellentétben multimédiás tartalom is rendelhető a szöveg mellé, hangoskönyv, zene, filmrészlet vagy illusztráció is. Ezzel befogadhatóbbá lehetne tenni a leginkább a 30 évvel ezelőtti irodalmi kánonhoz illeszkedő kötelezőket.

Míg a legtöbb iskolában nem oldható meg a kötelező olvasmányokból évfolyamnyi példányt tartani, addig a digitális változatot minden diáknak elérhetővé lehetne tenni. Az e-könyv használata emellett segítené a részképesség-zavarral vagy fogyatékkal élő gyerekek integrációját többek között az állítható betűméret vagy a felolvasóprogramok segítségével.

Abban tanárok és könyvkereskedők is egyetértenek, hogy az olvasás és szövegértés megtanulása mindennél fontosabb, és amíg ezeket a képességeket nem tudják hatékonyan, addig mindegy, hogy Ipaden vagy Kindle-ön olvas valaki.

Csak gazdag gyerekeknek?

Magyarországon jelenleg a 15–69 éves népesség 62 százaléka, 4,6 millió ember internetezik legalább havi rendszerességgel, a harminc év alattiak közül tízből kilencen rendszeres internetezők. Az e-könyv-olvasók nemcsak különböző kütyüket jelentenek, hanem számítógépünkön is olvasható programot.

Ha holnap kellene beiskolázni a gyerekemet, de nem akarunk se tankönyveket, se kötelező irodalmat vásárolni, hanem inkább e-könyvre költenénk, akkor mit tud ajánlani? – tettük fel a kérdést Kocsis András Sándornak, a Kossuth Kiadó elnökének, aki egyben az e-könyveket is árusító Multimédiapláza vezetője is: „Ebben a pillanatban semmit nem tudunk tenni, mert e-verzióban csak a töredéke áll rendelkezésre a szükséges könyveknek.”

Különösen nehezíti a helyzetet, hogy bár az e-könyveket számítógépen is lehet olvasni, e-könyv-olvasókhoz itthon alig lehet hozzájutni: legfeljebb korábbi Kindle 4-hez, a Nookhoz vagy a Kobe-hoz lehet, azoknál rosszabb készülékekkel pedig nem is érdemes kezdeni. Bár Amerikában néhány egyetemen, illetve Európában már pár középiskolában is csak e-könyvben olvashatóak a kötelező irodalmak, Kocsis szerint a jelenlegi informatikai őrület veszélyes, mert a társadalmi egyenlőségeket növeli az e-könyv, vagy az e-könyv-olvasó birtoklása. Ezt veszélyes tendenciának tartja.

Problémából van elég

Az e-könyv-piac legalább három jelentős problémával küzd Magyarországon:
1. Nincs megfelelő eszköz: ami van, az nem olyan jó, viszont elég jó áron lehet Kindle-t rendelni Amerikából. Itthon a legelterjedtebb e-könyv-olvasók a Kindle, a Nook, a Koobe és a Kobo, de sokan olvasnak tabletekről is, amiket nem tekintünk e-könyv-olvasónak, mert nincsen nekik remegésmentes e-ink képernyőjük. Persze számítógépen is sokan olvasnak.

2. Nincs elég tartalom: az elmúlt években a könyvkiadók és -kereskedők is a DRM-rendszerben látták a megoldást, amiről lassan kiderült, hogy még sem az (a DRM – digital rights managment – a digitális tartalmak azonosítására és ezen keresztül azok technikai és jogi védelmére hivatott rendszerek gyűjtőneve). Közben a kiadók érthetően nem vásárolták meg a sikerkönyvek kiadási jogait e-könyvre, mert nem lett volna honnan visszahozni az arra elköltött pénzt.

3. Az e-könyvek után is 27 százalékos áfakulcsot kell fizetni, ezért nem lehet az árat leszorítani, hiába tudják a kiadók és kereskedők, hogy erre óriási szükség lenne (egy érzékletes példát hozott fel Kocsis: ha nem a neten vesszük meg Jókai Mór Egy magyar nábob című regényét e-könyvben, hanem bemegyünk az egyik boltjába, és egy pen drive-on vesszük ugyanezt meg, akkor csak ötszázalékos az áfakulcs, vagyis adhatná olcsóbban).

A fenti három probléma miatt az e-könyv-olvasók külföldről legálisan, jó minőségben, jó vásárlói környezetben vesznek könyveket, illetve kalózkodnak, amennyiben nincs megteremtve a legális vásárlási lehetőség.

Sokan vannak, akik szeretik és használják az e-könyv-olvasót, és ezért látják is az előnyeit, akár az oktatásban is. A következő hasznos dolgokra vagyunk képesek: e-könyvekben tudunk jelölni és jegyzetelni is, a szövegben keresni, egyszerre nagyon sok könyvet vihetünk magunkkal, könnyű cipelni, az e-inknek köszönhetően nem is fárad a szem. Idegen nyelvű szövegeknél a beépített szótár is hasznos lehet. Mondjuk vizsgaidőszakban nem a legjobb, hiszen a könyvtárból kikölcsönzött példányokban sárga filctollal már pontosan kijelölték a lényeget.

Persze nem mindenki szerint hasznos az olvasó. Az Amazon hét egyetem diákjaival karöltve elindított pár éve egy programot, hogy kiderüljön, milyen az oktatásban használni a Kindle-t. Az akkori tapasztalatok nem kedvezőek: sokak szerint a kézi keresésnél is sokkal lassabb (itt a több könyv közötti ugrálásra kell gondolni), nem hasznos a navigációs rendszere, nem minden fájlformátumot tud kezelni ügyesen.

Ingyen, ingyen, ingyen

A középiskolai irodalomoktatás mindegyik könyvét elérhetjük ingyen a neten legálisan vagy illegálisan, csak az a kérdés, milyen formátumban. Az egyik jogtiszta lehetőség az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus könyvtára, ahol minden olyan könyvet elérünk különböző forrásokban (html, Word, PDF stb.), aminek szerzője már legalább hetven éve elhunyt. A másik a Digitális Irodalmi Akadémia, aminek a kotárs magyar irodalom legjei a tagjai. Viszont ezekkel a könyvekkel komoly fenntartásaink lehetnek: nem olyan egyszerű mondjuk Kindle-re könnyen olvasható változatban feltenni. Kocsis ehhez hozzáteszi, hogy a Jókai-köteteket már feltették alapos szöveggondozások után a webboltjukba, most kezdik a Mikszáth-sorozatot, és a tapasztalataik szerint fontos a szöveggondozás. Ráadásul ezeket sem használhatjuk akárhogy. Csordás Attila, a Bookline és a Líra kiadó által 2010-ben létrehozott eKönyv Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „a könyvek tartalma szabadon olvasható, azonban például a konverzió elkészítése már jogvédelem alatt áll, tehát nem használhatom kereskedelmi célokra, viszont néhányan mégis ezt teszik”.

„Az Akadémiai és a Complex kiadók már elkezdtek e-könyvekkel is foglalkozni, a legtöbb tankönyvkiadó még nem fedezte fel az ebben a formában rejlő lehetőségeket, pedig tanulásra sokkal praktikusabb  egy e-könyv, például könyebb keresni benne, jegyzetelni” – mondta Csordás Attila. Csordás szerint egyelőre annyira gyenge a tankönyves ekönyvpiac, hogy mindenhol egyaránt javítandó a helyzet, bár például a Dialóg Campus kiadónak van folyamatban digitális tankönyvfejlesztési projektje. Ugyanakkor a Complex kiadó e-könyvtárából már jó pár egyetemisták számára hasznos ekönyv kikölcsönözhető, egyelőre ingyen.

A kötelező olvasmányokat kiadni hálásnak látszó feladat, ezek azok az ún. hosszú farokba tartozó könyvek, amikre mindig igény van, nem kell hirdetésre költeni külön, hiszen az irodalomtanár maga a direkt marketinges. Plusz szerencsés, hogy ezeknek a könyveknek a jelentős részénél már lejárt a szerzői jog. Az ekonyv.hu-n már ezer szépirodalom található, és csak minimális tankönyv, külföldi irodalom jogait is nagyon nehéz megszerezni, utóbbiért sokszor külön kell fizetni a kiadónak. A Kossuth Kiadónál már több könyvet, így a Füst és csont leányát is egyszerre hozták ki a printtel, míg az Ulpius-ház Kiadó az idei év legnagyobb sikerét, A szürke ötven árnyalatát hozta ki párhuzamosan printben és e-könyvben. Az Osiris Diákkönyvtár egyre több kötetét megtalálhatjuk elektronikus változatban.

Az Amazonon idén 14 százalékkal több e-bookot töltöttek le, mint amennyi papírkönyvet, vagyis a tendencia látható: egyre inkább gondolkodni kell az e-könyvek beépítésére a köz- és felsőoktatásban. A hazánkban nem nagyon létező e-könyv-piacot megrázni nem fogja az Amazon esetleges megjelenése, mivel nincs mit megrázzon, egyszerűen uralkodni fog: sajnos a kiadók és a kereskedők addig harcoltak egymással, hogy jelentős hátrányba hozták az egész piacot. A világ legnagyobb könyvkereskedője, az év végére ötvenmilliárd dolláros forgalmat váró Amazon 2200 négyzetméteren nyitott központot Szlovákiában. Ez azért fontos, mert az Amazonon már most több e-könyvet adnak el, mint printet.