Pálffy lesz a Nemzeti kommunikációs igazgatója
További Kultúr cikkek
A debrceni Csokonai Színház nyilvánosságra hozta azt a győztes pályázatot, ami alapján Vidnyánszky Attila 2013. július 1-jétől 2018. június 30-ig igazgathatja a Nemzeti Színházat. Vidnyánszky, aki jelenleg a Csokonai Színház vezetője, Eperjes Károlyt emelné igazgatóhelyettesi posztra, akire egyébként színészként is számít majd az új évadban. A Nemzeti irányításában a pályázat szerint egy Művészeti Tanács segítené "szellemi erőcentrumként" Vidnyánszkyt és Eperjest, tanácsadói munkakörben pedig Ablonczy Lászlóra is számítanak, aki 1991-99 között volt a Nemzeti Színház igazgatója. A színház kommunikációs igazgatója az egykori tévéhíradós, Pálffy István KDNP-s országgyűlési képviselő lehet.
Megkerestük a Parlamentben a KDNP-s képviselőt, aki elmondta, hogy a pályázatírás szakaszában valóban megkereste őt Vidnyánszky azzal, hogy támogathatónak ítéli-e a pályázatát. Pálffy elolvasta a pályázatot, és a névsorban szereplő többi felkért emberrel együtt úgy ítélte meg, hogy igen. Vidnányszky a megbeszélések alapján állította össze ezt a névsort, tette hozzá.
Pálffy azt mondta, hogy amennyiben a pályázatban leírtak a nyári igazgatóváltáskor tényleg megvalósulnak, a Nemzeti Színházban valóban olyan csapat áll majd össze, amilyennel ő együtt tud dolgozni, és az is kiderül, hogy mennyi időráfordítás szükséges az együtt dolgozáshoz, akkor elképzelhető, hogy elvállalja a színház kommunikációjának irányítását.
Pálffy hangsúlyozta, hogy ennek a kapcsolatnak a létrejöttéhez számos feltételnek kell teljesülnie, annyi azonban biztos, hogy a „mellékállást” semmilyen összeférhetetlenségi szabályozás nem tiltja egy országgyűlési képviselőnek.
2014-től pénzért már nem dolgozhat képviselő
Az áprilisban megszavazott új országgyűlési törvény értelmében 2014-től, a következő ciklustól szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak majd a képviselőkre, mint most. A 2014-ben hatályba lépő rendelkezés szerint a képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással, a képviselõ más keresõ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért (a tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint a jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységet kivéve) díjazást nem fogadhat el.A kárpátaljai születésű igazgató Vidnyánszky bevezetőjében visszautasítja, hogy a magyar színházi kultúráról vallott nézeteit korábban népnemzetinek, vidékinek és árvalányhajasnak nevezte a sajtó. A Nemzeti Színház új modelljét a hagyomány, a korszerűség és a nemzetköziség szentháromságában képzeli el. Vidnyánszky az igazgatói ciklusát egyébként "a hiteles és részletes gazdasági terv kidolgozása érdekében" teljes pénzügyi és gazdasági átvilágítással akarja elkezdeni.
Jól jönne a hanyatló Nyugat pénze
Az új igazgató a 49 oldalas pályázatából 20 oldalt azonban nem is a Nemzeti Színházzal kapcsolatos konkrét terveiről írt, hanem rengeteg irodalmi idézetet betoldva a saját debreceni színigazgatói tevékenységét magasztalta. Hosszú bevezetőjének elején ugyan "az öröknek hitt nyugat-európai értékrend devalválódását", emlegeti pályázata konkrétumokat tartalmazó részében azonban már uniós forrásokkal segítene a színház anyagi helyzetén: "Valós esélyt látok újabb bevételek realizálására Európai Uniós pályázatokból. A pályázatok kidolgozása alapos felkészültséget és tájékozottságot igényel, ez még Debrecenben is megvalósíthatónak bizonyult."
Az uniós források bevonása mellett új jegy- és bérletstruktúrát szeretne, hogy ne legyen szükség jegyáremelésre. Csoportoknak és határon túliaknak kedvezményeket adna. Vidnyánszky kibővítené a színház tevékenységi körét és maximalizálná "a kötelező feladatai teljesítése után megmaradó szabad kapacitást". Szoros kapcsolatot alakítana ki a köztévével, ahol a tervei szerint rendszeresen levetítenék a nemzeti Színház előadásait, sőt, egy külön kulturális magazinműsor foglalkozna a hazai színházi élettel. A pályázat tartalmazza még a szponzori-támogatói kör szélesítését és egy saját díszletgyártó műhely működtetését, ami bérmunkát is vállalna, mivel Vidnyánszky szerint már a Csokonai Színháznak is komoly bevételi volta külföldre vitt díszletek és jelmezek gyártásából.
Vidnyánszky a nemzetköziség jegyében 180-200 millió forintot szánna egy nemzetközi színházfesztivál megszervezésére. Igazgatóként az első időszakban együttműködést alakítana ki a Művészetek Palotájával, a Ludwig Múzeummal, a Magyar Művészeti Akadémiával, a Magyar Írószövetséggel és a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A Nemzeti Színház épülete melletti területen nyári szabadtéri színházi előadásokat rendezne és átgondolná a Zikkurat hasznosítását is.
Új verzió lesz Az ember tragédiájából
Az igazgató már a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az első évad nyitóelőadása Petőfi Sándor János vitéze lenne, amit ő maga rendezne. Bár Vidnyánszkynak a pályázata szerint "nincs semmi kifogása Alföldi Róbert műsorpolitikája ellen", nagyon fontosnak érzi, hogy Az ember tragédiáját (a Bánk bánnal és a Csongor és Tündével együtt) új verzióban állíttassa színpadra, hogy "a hangvételbeli irányváltás karakterét a közönség minél hamarabb érzékelje". Korszerű formában mutatná be Bornemissza Magyar Elektráját és Balassi Szép magyar komédiája. Emellett Kodály Székelyfonójával, Csokonai komédiáival, A kőszívű ember fiaival és az 56-os forradalomról szóló darabokkal "erősítené nemzeti identitástudatunkat". A nép írók tevékenységének elismeréseként Vidnyánszky Móricz Úri muriját és a Rokonokat is színpadra állítaná.
A nemzetközi repertoárba Aiszkhülosz Leláncolt Prometheusa, az Othello, a Téli rege, a Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom, Gogol Revizora, Tolsztoj Feltámadása, Csehov Cseresznyéskertje került be. Az már most biztos, hogy Valére Norovina fogja megrendezni Moliére A képzelt betegét, Silviu Purcarete pedig A kis herceget.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
