Kálomista Gábor producer és felesége által tulajdonolt filmes és médiavállalkozások több mint négymilliárd forint támogatásra és megrendelésre tettek szert különböző állami intézmények révén 1998 óta, főleg a Magyar Mozgókép Közalapítvány – Magyar Nemzeti Filmalap, a Duna TV – MTVA, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület – Médiatanács irányából. Több mint egymilliárd forintról a 2010-es kormányváltás óta született döntés. Legalábbis az átlátszó.hu számításai szerint. A portál kétrészes cikket közölt Kálomista életéről és üzleti ügyeiről.
Emlékeztetnek, hogy érdekeltségein keresztül Kálomista az ORTT-nél, a Médiatanácsnál, az MMKA-nál és az MNF-nél is a legtámogatottabb producerekek egyike, az MTVA-nak pedig az egyik legnagyobb alvállalkozója lett. Ahogy arról az Index is beszámolt, a Kálomista-érdekeltségek több mint húsz mozifilmet és öt tévésorozatot készítettek milliárdokból. A 2010-es kormányváltás után Kálomista maga is a közpénzekről döntő elit tagja lett, 2011 decemberében a Thália Színház menedzserigazgatójává nevezték ki, később pedig megkapta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kulturális Fesztiválok Kollégiumának vezetői posztját is. A cikksorozathoz az átlátszó.hu rengeteg közadatot igényelt, számos háttérbeszélgetést folytatott és Kálomista Gáborral is készítettek két interjút. A producer nem egyszer érdekesen reagált a felvetésekre.
A portréból kiderül, hogy Kálomista 1995-ben megalapította a Megafilm Kft.-t, és nem sokkal később már első nagyjátékfilmjén dolgozott. Azóta szinte minden évben megcsinál egy új filmet. A cikk szerint a 2010-es kormányváltásig a Kálomista-filmek egyik fő szponzora a tavaly kormányhatározattal megszüntetett állami filmfinanszírozó szervezet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány volt, ahol a Megafilm 23 filmalkotással összefüggésben összesen 1,1 milliárd forint állami támogatást hívott le. Felesége, Kálomista Zsuzsanna egy másik céggel, a Hungaricom Kft.-vel pályázott ugyanoda, ez a cég 391 millió forintot kapott.
Az MMKA mellett a Kálomista-cégek másik állami pénzforrása a kormányváltásig az Országos Rádió és Televízió Testület volt. A producer ide a Rethimno Kft.-vel pályázott, 2000-ben ez a cég 38 nyertes pályázattal az ORTT kedvence volt. Hogy összesen mennyi pénzt kapott, arra vonatkozó adatot az átlátszó.hu nem talált. A cikk szerint az ORTT-ben Kálomistának két ismerőse volt: az egyik Szalai Annamária, a Fidesz által delegált testületi tag, a másik pedig Vitézy László rendező, aki esetenként bírálóbizottsági tag, esetenként bírálóbizottsági elnök volt.
A 2010-es kormányváltás után az ORTT támogatási feladatait a Médiatanács vette át, a szervezet élére Szalai Annamária került, és a Kálomista-érdekeltségek sikerszériája is folytatódott. A Médiatanács irányából az összes pályázó közül a Megafilm kapta a második legtöbb támogatást (122,5 millió forintot), az összes támogatás majdnem felét három vállalkozás nyerte el, köztük a Megafilm. A Médiatanács Szóvivői Irodája kérdésükre, hogy Szalai Annamáriával való szoros barátsága hozzájárulhatott-e ahhoz, hogy Kálomista volt az egyik legtámogatottabb producer mind az ORTT-nél, mind a Médiatanácsnál, cáfolta ezt. Az MMKA támogatási feladatait részben a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) vette át a kormányváltás után. Az átlátszó.hu szerint a MNF a Megafilm-cégeknek 2011-től eddig összesen 286,8 millió forintot ítélt meg, ez alapján a cég itt is bekerült a top három legtámogatottabb magánvállalkozás közé.
A 2010-es kormányváltás után Kálomista cége, a Megafilm Service Kft. lett az MTVA egyik legnagyobb alvállalkozója: ez a cég gyártja a Hacktion és a Munkaügyek című sorozatot a köztelevízió számára. Kálomista Gábor az átlátszó.hu-nak azt mondta, hogy a Hacktion 22 millió forintból, míg a Munkaügyek 9 millió forintból készül epizódonként. A portál számításai szerint a két tévésorozat eddig 1,3 milliárd forintba került az adófizetőknek. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az MTVA tavaly annak ellenére rendelte meg a Hacktion második évadát, hogy az első 14 rész egyetlen kivétellel nem teljesítette még az m1 heti nézettségi átlagát sem a 18-49-es korosztályban. Pontos adat a költségekről nincs, mivel az MTVA nem hozta nyilvánosságra. Kálomista nem csak alvállalkozóként kötődik az MTVA-hoz, itt dolgozik két fia és felesége is.
A cikksorozat második része szerint Kálomistát Tarlós István főpolgármester 2011-ben kinevezte a Thália Színház menedzserigazgatójává, néhány héttel később pedig Réthelyi Miklós miniszter felkérte a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválok Kollégiumának vezetésére. A Kálomista által vezetett szakkollégium tavaly 700 millió adóforint sorsáról dönthetett. 2012-ben a Thália Színház összesen 27 millió forint közpénzt kapott a Kálomista-féle szakkollégiumtól, állítja az átlátszó.hu.
Az összeférhetetlenség kérdése nemcsak itt merül fel. Kálomistát a 2010-ben önkormányzati képviselővé választották Révfülöpön, ahol turisztikai bizottság tagja. A cikk szerint ebben az esetben is releváns kérdés, hogy mi történik akkor, ha az önkormányzat úgy dönt, megpróbál fesztiválpénzt szerezni az NKA-tól. A producer szerint összeférhetetlenségről itt sem érdemes beszélni, hiszen az önkormányzattal az általa vezetett szakkollégiumhoz nem pályázik. Az átlátszó.hu felvetésére, hogy az elméleti lehetőség akkor is fennáll, úgy érvelt, hogy “magát is most megfojthatnám, és a bíróság majd elítél, de nincs kedvem magát megfojtani. Van egy csomó bíró ismerősöm”.
A Kálomistáról szóló második cikk szerint a Thália Színház nemcsak az NKA-tól kapott pénzt, az MTVA is sok megbízást adott nekik. Forrásaik szerint például a Magyar Rádió munkatársainak most a Thália rádióstúdióját kell használniuk, miközben a rádiónak magának is volna elég stúdiója. A rádiójátékok mellett színházi közvetítésekről is szerződtek a Tháliával. A színháznak kifizetett összegeket az MTVA és a Thália is titokban tartja, de az atlatszo.hu birtokába került MTVA-s költségvetésből az derült ki, hogy a színházi közvetítésekért mintegy 93 millió forintot fizetett ki tavaly az MTVA a Tháliának úgy, hogy közben az összes többi színházi közvetítésre összesen 25 milliót költött.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
