Elhülyült alkoholistáktól DJ Bobóig

A Hernád utca 40 szám előtt álldogálunk. Sem mi, sem az idő nem nagyon mozdul, a Csikágó városrész így vasárnap délután olykor még el-elbóbiskol. Lustán hevernek az előző éjszaka során eltaposott műanyagpoharak is az aszfalton. A Keleti pályaudvartól északra eső, a Damjanich, a Dózsa György és a Rottenbiller utcák által körülhatárolt városrésznek valószínűleg lenne miről mesélnie.

Csikágó

Budapest földrajzának igen sajátos területe ez: a Csikágó így hangsúlyozottan határozott névelővel és fonetikusan leírva. A Csikágó területe, a negyed megszületése előtt, káposztaföldként szolgálta a termelők megélhetését és a főváros lakóinak élelmiszerellátását, majd az urbánus terek terjedésével a 19. és 20. század fordulóján már bérházak álltak ott, ahol addig káposzta hevert, otthont adva ezzel a már-már Rejtő Jenő-i értelemben abszurd, kevésbé vagyonos rétegeknek.

Paládi Zsolt levéltáros-író például Kiskapitalista kalauzában és szótárában igen szemléletesen így ír az itt élő dekadens társadalmi csoportosulásokról: „Szenilis nyugdíjasok, elhülyült alkoholisták, bamba elmebetegek, elhanyagolt külsejű lumpenek, esélytelen vidékiek, lerongyolódott értelmiségiek lakhelye. Vagy elhülyült nyugdíjasok, szenilis alkoholisták, elhanyagolt külsejű elmebetegek, bamba lumpenek, lerongyolódott vidékiek, esélytelen értelmiségiek végső nyughelye? Mindegy.”

Rodázás és luxusprostitúció

Az alapterületét tekintve hatalmas épülettel szemben állva a „Hernád udvar” felirat köszönti az arra járót. A széltében pöffeszkedő, méreteiben egészen impozáns lakóház szimmetrikus: jobb szárnyába lépve bágyadtsárga, szebbnek tartott időkről mesélő falak néznek le ránk, az István utca felől nyíló másik szárny kékre mázolt nyílászárói és tavasziasan színes és virágos díszei zavarba ejtően vidámak és hívogatók.

Eközben a szomszédos Baross Gábor Általános Iskolában helytörténeti előadás-sorozat zajlik. Egyetemi oktatók, helytörténészek, levéltárosok és Csikágó-kutatók beszélnek a tágas földszinti teremben egybegyűlt 80-100 főnek. Akad, aki kutatási eredményei közül csemegézget, és olyan is, aki a kerületrész szépirodalmi vonatkozásaiból ad ízelítőt. Valósággal megelevenedik az utcán versenyt pisilő kisfiúk látványa, szinte érezni a lakásokból kiszökő konyhaszagot.

Békés Pál író, drámaíró és műfordító barátai mesélnek a nemrég elhunyt szerzőről és 2006-ban megjelent könyvéről, a Csikágóról. A „gangregény” valójában hat elbeszélés láncolata, melynek szemei témáiban, szereplőiben és mindenekelőtt helyszíneiben kapcsolódnak egymáshoz.

Szécsényi Mihály levéltáros-történész, a világvárossá váló Budapest intézményesült, anyagiakon nyugvó kéjelgéséről beszél, a hétvége során már nem először. Míg a szűkebb értelemben vett belváros a luxusprostitúció és a bordélyházak terepévé vált, addig a Csikágóban főként a prostitúciós hierarchia legalján elhelyezkedő utcai kéjszolgáltatás, azaz rodázás vált népszerűvé. A Keleti pályaudvar közelsége miatt a városba érkező nőknek nem okozott problémát kuncsaftot fogni, a vonatokról leszálló férfiak szívesen kezdték fővárosi kalandjaikat a közeli Nefelejcs utcában, ahol legendásan sok kurva várta őket.

Britanniából Béke, benne Mr. Foster és Jack, a kutya

A slumosodó Külső-Erzsébetváros után jöhet szomszédos kerület, a pár jó néhány fokkal vagyonosabbak lakhelye. A tehetősebbek számára épült Teréz körúti Radisson Blu Béke Hotel aulájában a ház két kabalafigurája, Mr. Foster és kutyája, Jack fogadja némán és mozdulatlanul a gyülekezőket, akik a túra előrehaladtával egyre többen lettek.

Az egy hónap múlva százéves, már a kezdetektől luxuskategóriájúnak szánt hotel eredetileg Britannia Szálló néven üzemelt. A kávékereskedő Fábri Henrik angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve döntött úgy, hogy a Nyugati pályaudvar környékén megépíti kora egyik legmodernebb szállodáját. A hosszú időre kibérelt saroképület az átépítése után, 1913. május 10-től Britannia név alatt várta jómódú vendégeit. A kényelmet, konkurenseit megelőzve, központi gőz- és vízfűtés, valamint a szobákba vezetett hideg és meleg víz fokozta.

A Britannia csak később, a virágzó polgárság kibontakozásával nyitotta meg kapuit a szélesebb közönség előtt. Így kapott helyet az épületben a Szondi söröző és borozó, a Székely ivó, a Zsolnay kávéház és a Móra terem. Utóbbi arról a Móra Ferenc író-újságíróról kapta nevét, aki a Britanniát a második otthonaként emlegette. A második világháború alatt az épületben sebesült katonákat láttak el, a sörözőt pedig ideiglenesen műtővé alakították át. A világháború után, pontosabban 1949-től a nagykörúti ingatlan már Béke Szállóként üzemelt tovább, majd 2009-ben vette fel ma is használatos nevét.

Sör, bor, Puskás Öcsi, DJ Bobo

A söröző és borozó szecessziós hatásokat magán viselő üvegablakai a pincébe menekítve vészelték át a háborút. A színes üvegek egy része az itallap egy-egy tételét ábrázolja, felfedezhetjük rajtuk például a tokaji aszút kortyoló Mátyás királyt is. A kávéház számára a Zsolnay porcelánmanufaktúra készít és készített speciálisan ide gyártott, egyedi darabokat. A jelenlegi vendégeket elnézve, őket ez talán kevésbé foglalkoztatja, mint az abroszon pihenő okostelefonjuk.

A Kupola terem 1937-ben nyitotta meg először kapuit, közepét pedig egy üvegrács szerkezettel fedték be, ami gombnyomásra két irányban eltolódott, így a vendégek a nyári estéken akár a csillagos ég alatt is mulathattak. Az alulról megvilágított, üveg táncparkett a hely egyik sajátossága volt, biztonságtechnikai okokból viszont az öveget idővel sima padlóra kellett cserélnie a vezetésnek.

A Kupola terem második virágkorát a hatvanas évek hozta el, amikor is olyan művészek léptek itt fel, majd szórakoztak tovább esténként, mint például Hofi Géza, Korda György, Aradszky László, Koós János, Kovács Kati, Máté Péter, Honthy Hanna, Medveczky Ilona és Feleki Kamill. A kupolát Haranghy Jenő festő- és iparművész díszítette az épület számos más alkotásával egyetemben. Ma már sajnos csak a teteje látható az első emeleten.

A Zsolnay teremben a névadó Vilmos mellszobrán túl egy érdekes vendégkönyvet is láttunk, amelyben nemcsak Puskás Ferenc és Göncz Árpád lelkesedik a szolgáltatás iránt, hanem például Chris Rea, Eros Ramazotti és DJ Bobo is. A hálálkodó sorokat olvasgatva úgy tűnt, hogy errefelé mindenki rendkívül elégedett volt mindennel. A Csikágóban pedig, ahol nem mindenki áll olyan stabil gazdasági lábakon, mint a Béke vendégei, megy tovább az élet, és már a hétfőre hangolódva sötétednek be az utcák.