Bárki írhat bestsellert

Bárkiből lehet bestseller író – anélkül, hogy J.K. Rowlingként házalnia kellene a könyvével a kiadóknál egészen addig, míg a kiadóigazgató kislánya felfedezi magának. Az új tündérmese szerint nem kell várni a csodát és a fióknak írni évtizedekig, viszont a szerző munkája igazán csak a könyv befejezése után kezdődik. Az Egyesült Államokban nagyjából két éve kezdődött az önmenedzselésű könyvek sikere, azóta az amerikai sikerlista első tíz helyéből két-három könyv független szerző, úgynevezett „indie author” műve.

Fotó: Future Publishing / Europress / Getty

Ilyen sikersztori Hugh Howey Woolja, amelyből független kiadásban több mint félmillió példány kelt el, az addig hajóskapitányként, tetőácsként és könyvkereskedőként dolgozó író pedig dollárban hétszámjegyű bevételre tett szert a New York Times bestseller-listás könyvével. A szinte ismeretlen szerző posztapokaliptikus thrillerének megfilmesítési jogait Ridley Scott, az Alien producere szerezte meg. A hazai piacon először Oravecz Nóra ért el áttörést független kiadású könyvével, a Tejszínhab nélküllel. A romantikus szingliregény a közelmúltban átvette a vezetést a Bookline Top 10-es listáján e-könyv kategóriában. Oravecz Nóra bloggerként indult, a Hova kurvultok csajok??? című posztját 200 ezren olvasták, azóta főleg női magazinokban publikál. A szerző a blogja mellett 17 ezres Facebook-tábort tudhat maga mögött, minden közösségi csatornán aktív, nála tehát működik az önmenedzselés.

A független kiadás emellett nem csak a fikciónak kedvez, hanem az oknyomozó újságírásnak is. A kanadai újságírónő, Paula Todd 2012-ben dolgozott a leghírhedtebb kanadai gyermeksorozatgyilkos ügyén. Karla Homolka 2005- ben szabadult 12 év börtönbüntetés után, az újságírónő pedig Guadeloupe-on találta meg az inkognitóban férjével és három gyermekével ott élő Homolkát. Mivel a történet terjedelme meghaladta az újság kereteit, a 42 oldalas sztorit független kiadásban jelentette meg a szerző, és napokon belül hetvenezer példányt adott el belőle. A magyar példa Jámbor Gyuláé, aki a Magyar Nemzet újságírójaként írta meg és adta ki saját MALÉV-sztoriját Volt egyszer egy MALÉV címen.

Az e-könyv óta van értelme

A szerzői kiadás önmagában nem új jelenség, az új műfaj messze túlmutat a korábbi magánkiadás körén. Az elektronikus könyvkultúrában megjelent self-publishing lényege az, hogy a szerző maga szerkeszti és tölti fel művét egy erre szakosodott könyváruházba. Ezek után meghatározza a könyv árát és azt, hogy csak hazai vagy nemzetközi oldalakon is árulják-e a könyvet. (A szövegek tartalmától és céljától függően egyébként sokan ingyenesen, vagy minimális áron osztják meg könyveiket.) Ezek után kezdődik a független kiadású, vagy a másik oldalról nézve független szerzőjű mű önmenedzselése.

A világ legnagyobb, független kiadásra épülő oldala, a Smashwords 2008-ban indult, 2010-ben pedig leszerződött az Apple-lel, a Barnes & Noble-lel, Kobóval és a Sonyval. Jelenleg 50 ezer szerző több mint 125 ezer könyve érhető el az oldalról. A Smashwords magyar nyelvű tartalmának nagy részét a 2011-ben alapított Publio Kiadó szolgáltatja. „Korán indultunk. Ha valaki jövőre szeretne e-könyv kiadással foglalkozni, még az is időben van. Mindemellett a Publio 385 százalékos növekedésen ment keresztül az elmúlt másfél évben” – mondta el az Indexnek Dombi Gábor, a kiadó irodalmi vezetője. „Azt tűztük ki célul, hogy segítsünk azoknak az embereknek, akik szeretnének belépni a könyvpiacra vagy az irodalom területére, és a műveikhez nem találtak még kiadót, megjelenési felületet, támogatást.”

A Publio jelenleg körülbelül száz szerzővel rendelkezik, és van olyan író is, aki már tucatnyi könyvvel van jelen a nemzetközi könyvpiacon, 15 könyvkiadó pedig rajtuk keresztül tölti fel a műveit az Apple Store-ba. Mivel nincsen szűrés, a szerzők között nagyon nagy a szórás, Havas Henriktől a nyugdíjas hobbiköltőkig mindenki megtalálható, az olvasók pedig eldöntik, kire kíváncsiak. „A Publio vevőinek jelentős része az Apple iBook Store-ból jön, így a forgalom nagy százalékban nem a magyar, hanem a svéd, angol, amerikai piacokon zajlik. Sok magyar él kint, és nem sajnálják azt a 3-5 dollárt egy könyvre, amelyet akár egy ismeretlen magyar szerző írt” – mutat rá a kiadó munkatársa. A publikálásnak pedig egy fontos feltétele van: más szerzői jogait nem sérthetik. Tehát nem lehet ellopni más könyvét.

Önmenedzselésből gyengék vagyunk

Dombi szerint a szerzői kiadásoknál a könyv megírása után kezdődik a nagy küzdelem, hogy hogyan lesz a független szerző sikeres. „Nincs előszobáztatás egy kiadóban, a szerző feltölti a művét, tesz egy kísérletet. De ehhez meg kell tanulni magyarul, meg kell írni a művet, meg kell keresni a legmegfelelőbb kiadási formát, marketingelni, eladni magunkat. A szerzőkben van egy nagy adag önbizalom, sokan azt gondolják, mindenki tud szerkeszteni, ami persze nincs így. És az önmenedzselést is még tanulni kell” – mondja. „Eddig a szerzőknek ilyen szempontból nem volt nehéz dolguk, mert a kiadó átvállalt mindent, a könyv bekerült a könyvesboltba, ahol vagy eladták, vagy nem. Egy olyan piacon viszont, ahol naponta tízezrével jelennek meg könyvek, meg kell küzdeni a sikerért.”

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Ez a hatalmas szám viszont csak a nemzetközi piacra vonatkozik. A magyar nyelvű e-book kiadványok száma nagyon alacsony, az elmúlt években 3000 ekönyv-kiadásra szánt mű látott napvilágot, ez pedig töredéke a magyar könyvpiacnak. A kiadók és a szerzők még idegenkednek az elektronikus formátumtól, sok független szerző nyomtatásban is megrendeli a könyvét, biztos, ami biztos. „Magyarországra még nem ért el az a hullám, amely Amerikán már végigsöpört: két éve az Amazonon már több digitális könyvet adtak el, mint nyomtatottat. De mi is nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy áttörés szülessen az elektronikus könyvek piacán. Azt a rangot kellene elérni, hogy az e-könyveket ugyanolyan könyvnek tekintsék, mint a papírra nyomtatott könyvet.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!