Zoltán
9 °C
21 °C

A felnőtt lakosság fele nem fér hozzá a kultúrához

2014.03.18. 10:22 Módosítva: 2014-03-18 13:35:13
Az LMP és a PM az intézmények helyett a közösségeket támogatnák, L. Simon szerint ez megvalósíthatatlan. Kultúrpolitikáról vitáztak.

A Veiszer Alinda által vezetett vitaesten L. Simon László (Fidesz), Karácsony Gergely (PM) és Komlósi Csaba (LMP) ismertette pártjuk kultúrpolitikai koncepcióját, majd a filmes, a könnyűzenei, a közgyűjteményi, az építészeti és a színházi területek problémáit tekintették át. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a kormányváltó pártok aktív részvételen alapuló kultúrpolitikát képzelnek el.

Komlósi Csaba és az LMP tág fogalomként képzeli el a kultúrát. Az egyik legnagyobb adósság, hogy a felnőtt lakosság mintegy fele nem fér hozzá a kultúrához, ezért a források radikális újraelosztását tartanák jónak; az intézmények helyett a közösségeket támogatnák.

Keveset beszélünk arról, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz mennyire jut el egyáltalán a kultúra. Vannak olyan társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek újratermelődése alapvetően kulturális kérdés. A kultúrpolitikának részt kell vennie a társadalmi különbségek leküzdésében, a kohézió erősítésében.

L. Simon László ezzel szemben úgy vélte, a közösségi központú kultúrafinanszírozás megvalósíthatatlan, a kultúrpolitikának valójában két pillére kell, hogy legyen: a művek létrehozásának, valamint a közönséghez való eljuttatásának támogatása, ezeket egészíti ki a közművelődés. A fideszes politikus kulcskérdésként jelölte meg, hogy a kultúra képes-e olyan mintákat közvetíteni, amelyek csökkentik a közösségi deficiteket, és megakadályozzák, hogy a következő generáció tovább radikalizálódjon. Komlósi Csaba és Karácsony Gergely egyaránt bírálta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alaptörvénybe emelését.

A Fidesznek nincsenek szakpolitikái, csak hatalmi politikája van.

L. Simon László szerint az MMA költségvetése elenyésző az állam által a kultúrára fordított évi 120 milliárd forint mellett. Komlósi Csaba a filmet értő közönség kinevelését nevezte a legfontosabbnak, Karácsony Gergely pedig a 2010 előtti filmtámogatási rendszer újragondolt változatát jelölte meg célként. L. Simon László úgy vélte, Andrew Vajna jól működő filmtámogatási struktúrát épített fel, a filmes kisműfajok finanszírozásán azonban javítani kell. Az artmozik megtartásánál a fideszes szakpolitikus fontosabb célnak nevezte, hogy az értékes alkotásokat akár új formában, de eljuttassák a közönséghez.

L. Simon a jogdíjak kérdésével kapcsolatban úgy vélte, hosszú távon egész Európában fenntarthatatlan lesz a jelenlegi rendszer, az EU nélkül azonban a magyar jogalkotás nem léphet, mire Komlósi Csaba közölte: a jogdíjakkal kapcsoltban "kalózpárti" álláspontot képvisel. Karácsony Gergely a hozzáférés és az alkotók érdekeltségei közötti egyensúly mellett érvelt.

A fideszes álláspont szerint a múzeumok belső működésének megreformálásában még komoly adósságai vannak a szakmának, szerintük az állam legitim törekvése, hogy egy gyűjtemény egyik elemét egy másik múzeum keretébe helyezze el.

Nem kell minden műtárgyat a budapesti múzeumok raktáraiban fölhalmozni.

Karácsony Gergely és Komlósi Csaba egyaránt bírálta az örökségvédelmi rendszer közelmúltbeli átalakítását és a városligeti múzeumi negyed tervét. Karácsony Gergely szerint a beruházás urbanisztikai és kulturális szempontból is elhibázott projekt, pénzügyileg is megalapozatlan. L. Simon László viszont külföldi példákkal érvelt egy új múzeumi negyed létrehozása mellett. 

Rendkívül fontos, hogy a kőszínházi struktúrán kívül legyen jól működő független színházi rendszer, ez a vérfrissítést szolgálja, de nem ez a magyar előadó-művészeti élet legfontosabb kérdése - hangoztatta a fideszes politikus.

Karácsony Gergely szerint az intézmények és a társulatok finanszírozásának elválasztásával egyszerre lenne oldható a kőszínházi és a független szféra megkülönböztetése, illetve a Budapest-vidék ellentét.