Van Simicskára is poén, csak ma már máshogy hat

Fotó: Huszti István / Inde

Majdnem két év telt el azóta, hogy szakítottál az RTL-lel. Megbántad?

Nem. Azóta folyamatosan felléptem szerte a Kárpát-medencében és a nyugatra kitántorgott magyaroknál is, többször. A tévé nekem soha nem volt központi dolog, inkább egy vágóhíd, ahol, ha elkészült valami... nem úgy, mint a Várkert Bazár – közéleti utalás! – , akkor azt leadtam. Idő kell ahhoz, hogy egy poén elérje ideális állapotát, amikor már nem vesz fel hőt, ezt az állapotot szeretem rögzíteni. Bár ez utóbbi hasonlat több sebből vérzik, azért folytassuk!

Tévé nélkül mégsem lennél ennyire ismert.

Nem. És erre még rásegít az online média, a YouTube meg a közösségi oldalak, oldal.

Miért éppen a Comedy Centralon térsz vissza?

Több csatornát is megkerestünk az anyaggal. A Fidesz-BBC-nek nem kellett, illetve ott Ákos lett volna a főcímzene, a gázsimat is ő kapta volna, és Obersovszky Péter néha bejött volna, hogy „ugye, milyen jól teljesítünk”? Ők nem is reagáltak, szóval nem volt dilemma, hogy megalkudjak-e az irányított demokráciával. A Comedy pedig a legnézettebb humorcsatorna – ezt felírták nekem papírra, hogy ezt mondjam –, illetve mivel Amerikából, a farmer, a szabadság, és hát igen, a légitámadások hazájából jön, nem szóltak bele semmibe. Ahogy leadtam nekik a műsort, úgy kerül adásba. És persze ezen a csatornán van a South Park is, ami zsííír.

Az RTL-t is kerested?

Nem, mert ott éppen az volt a gond, hogy ilyen feltételekkel nem tudtam volna önálló estet készíteni. Ez a felvétel puritán, a kereskedelmi tévékbe pedig talmi csillogás kell. Én viszont azt szeretném, ha a néző a szövegre koncentrálna. Nem kell pirotechnika, hangeffektek, flitterek és Stohl Buci.

A Showder Klubnál azzal is problémád volt , hogy sztereotípiák is megjelentek a műsorban, és úgy érezted, ez rád sem vet jó fényt. Az új műsorod beharangozójában pedig nálad is megjelenik egy sztereotípia, a kistérségi alkoholistáé, aki az eddigi életművedben is jelentős szereplő. Nem érzed ezt ellentmondásnak?

Nem, mert engem a hamis sztereotípiák zavarnak. Most mondjam azt, hogy nem isznak, amikor isznak, iszunk?

Mennyire jólfésült a szöveg? Figyelemmel voltál arra, hogy ezt tévében adják le?

Azt mondták, a faszból az a-t ki fogják lyukasztani, de nem sípolják ki. Tartalmilag tehát nem lesz sok változtatás, eleve nagyon kevés vágás van. Az volt a célom, hogy megközelítsük az élő fellépések hangulatát. Nem volt tapslámpa sem, nem lesz alákevert vagy felerősített nevetés.

A politikusokat sem kíméled?

Nem, bár ez a része kicsit máshogy sül majd el. Tavaly áprilisban vettük fel az előadást Pécsen/Pécsett – persze attól még kaposváriak is megnézhetik –, és akkor még más volt a felállás; van például Simicskára is poén, de most az úgy hat, mintha lojalitásból mondanám. Pedig csak annyi van, hogy a felvétel idején még nem tört ki a bandaháború, nem lőtték még egymást a gringók.

Fotó: Huszti István / Inde

Két éve még nemcsak tévében gondolkoztál, hanem internetes megjelenésben is – ezzel mi lett?

Igen, akkor azt gondoltam, hogy egy YouTube-csatornára teszem fel ezt a felvételt. De aztán elkezdtünk tárgyalni a Comedyvel. A műsorban örök emberi dolgokról van szó és Orbán Viktorról, és azt gondolom, hogy ha egy poén jó, az két év múlva is jó. Persze nyomhatnék egy aktuálpolitikai kabarét minden héten a YouTube-on, mondhatnám, hogy a norvég alap küldött két fjord alakú, lazac ízű pogácsát az öltözőmbe, és várom a készenléti rendőröket.

És miért nem csinálsz ilyet? Biztosan lenne közönsége.

Mert az rengeteg munka lenne, és ezeket a labdákat lecsapni már inkább újságírás, a publicisták elvégzik ezt. Arra ott van a 44... az Index! Minden héten annyi balhé van, de gyorsan elévülnek, és akkor a poén sem él sokáig.

Gond, ha egy poén csak egy hétig poén?

Nem, csak az egy másik irány. Én inkább állandóbb dolgokról akarok beszélni. Persze mi az, hogy „állandóbb”?

Állandóbb dolog lehetne például a társadalomkritika, amiből nagyon kevés van a magyar standupban, pedig Amerikában ennek nagy hagyományai vannak, például George Carlinnál.

Ha a nézőkből indulunk ki, a standuposok könnyen belekerülnek a nézők szeretetének uszályába, és ott nem jó olyat mondani, ami felhördülést okoz. De lehet, hogy a standupos maga is olyan, hogy nem érdeklik a társadalmi problémák; akit a celebvilág meg a Facebook érdekel csak, arról fog beszélni.

Én mindig igyekszem azért társadalomkritikát is becsempészni az önálló estjeimbe. Mea culpa, a másodikban már több van, mint az elsőben, a februárban bemutatandó harmadik most készül, és most még több ilyesmi kavarog a fejemben. A szentlászlói rész nálam azért ennyire erős, mert mindig előkerülnek újabb figurák, helyzetek, de egyszer csak végzek velük, és akkor úgyis másról kell beszélnem. A poénokból azért most is lejön, hogy a fröccshiénákkal vagyok, nem Nyerges Zsoltékkal, nem?

Egy jó standuposnak kell társadalomkritikával is foglalkoznia?

Igen, persze, sőt az a tőkesúlya az egész műsornak. De hogy sok emberhez eljusson az üzenet – ha már ilyen nagy szavakat használunk –, ahhoz kellenek poénok. Hrabal írja, hogy a „humor égszínkék celofánjába be lehet csomagolni a mindennapok elnyűtt és véres alkatrészeit.” Szép, igaz?  

Mi a véleményed az utánpótlásról? Az elmúlt két évben is újabb standupos arcok kerültek elő.

Ne kényszeríts arra, hogy kollégákat minősítsek. Ez a Szaniszló Ferenc még mindig nagyon jó, Bogár László is... a tusnádfürdői csávó is jól nyomja, nagyon vicces.

Nem akarsz erre válaszolni?

Nem, hát most mit fikázzak... Sokkal fontosabb, hogy mikszáthi, móriczi figurákkal van tele a rosszul működő közélet, mint hogy esetleg van pár rossz standupos is a jók mellett.

Most született második gyermeked. Otthon hogy tudod összeegyeztetni a családdal az esti fellépéseket?

Tartok nagy szüneteket, de egyébként a humorista napközben otthon van, akit nem hívnak, este is – ha sakkórával mérnénk, azt kapnánk, hogy sokkal többet vagyok otthon, mint egy átlagos apuka. A szervezőkkel harcolok, hogy inkább keveset lépjek fel, de nagyobb helyeken.

Van egy népes rajongói Facebook-oldalad, azt mennyire tartod ellenőrzés alatt?

Ismerem, aki csinálja. Ha én szólalok meg, az idézőjelben van, de a többit ő írja. Egyébként egy mese- és valláskutató hölgy.

És te melyik kategória vagy?

A búcsúszentlászlói legkisebb királyfi, harcolok a média és a bulvár sárkányaival, és igyekszem elnyerni a közönség királynőjének szívét.

Fotó: Huszti István / Inde

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!