Év végére ránk mosolygott Orbán Viktor is

A cikksorozat első felében szemléztük az év legjobb videóit januártól júliusig, most pedig bemutatjuk, mik voltak kihagyhatatlanok az év második felében. De előtte jöjjenek az objektív nézettségi adatok: 

Augusztus: piát a Szigetre, Zsoltot szociális lakásba

Augusztusban indult a kunyhóban élő Zsolt történetét bemutató sorozatunk, melyben végigkövetjük, ahogy Zsolt kunyhóból az önkormányzat által felajánlott lakásba – de a fordulat szerint valójában egy penészedő disznóólba – költözik. 

Zsolt történetébe a polrovatos Halmos Máté szó szerint belebotlott (Zsolt volt kunyhójától néhány száz méterre lakik, valamivel komfortosabb körülmények között). A hajléktalan egy napját először egy nagyképes fotósorozatban mutattuk be még 2013-ban. Mióta nyáron kiderült, hogy Zsolt önkormányzati lakást kap, realityszerű precizitással követtük a hamvába haló tündérmese fordulatait – a történet elég hamar gellert kapott, mikor kiderült, hogy öt év hajléktalanlét után micsoda lepusztult „lakást” utalt ki neki az önkormányzat, amelynek több munkatársa még kezet sem volt hajlandó fogni vele. A videón dolgozott még Szabó Péter, Szilli Tamás operatőr és Nagy Dániel vágó. (Zsolt életét azóta is követjük, pár napja mutattuk be, hogyan tölti a karácsonyt az új helyen).

Szeptember: nagyot mondott a királyi ivadék

Az egyébként teljesen lagymatag önkormányzati választási szezonba üde színt hozott Déri Sándor Salamon, aki Bakonszegről osztja a tanácsokat II. Erzsébet angol királynőnek, és emellett még arra is volt ideje, hogy elinduljon a polgármesteri székért. Külön díjat érdemelne, ahogy Fiantok Dani szemrebbenés és röhögőgörcs nélkül, szinte gyermeki áhítattal hallgatja a királyi sarj meséit a szabadkőműves jelektől a déli térzene választási ígéretéig.

Október: metró + Bud + nem láttam, de szar

Nyár végén láttuk a videót, amiben egy londoni srác lefutja a metrót két megálló között, és persze egyből jött az ötlet: csináljuk meg mi is! Igen ám, csakhogy itthon sokkal nagyobbak távok és mélyebben is mennek az alagutak. Már többen többször elvetettük az ötletet, amikor Szász Barna adott neki még egy utolsó esélyt: másnap meg is próbálták, de Barna egy hajszállal lemaradt a metróról. Mindene fájt másfél perc futás után, pedig évek óta fut, csak sprintelni nem szokott. Végül futópadon gyúrt a folytatásra, „Szerintem nem is fizikailag edződtem, hanem mentálisan tanultam meg, hogy igen, bár már a táv felénél úgy érzem, hogy egy méterrel se bírom tovább, de még ezzel a kínzó érzéssel is fogom tudni tartani a tempót a teljes végig. Csak rá kell vennem magam" – mondta, majd egy hét után megfutotta az időt.

Az egyszerűnek tűnő videó formátumán sokat tanakodtunk, végül Nagy Dániel és Iván Róbert vágók rakták össze, Kovács Ádám rovatvezető javasolta az első felében kiírt fun fact-eket, sokak nyomására pedig külön elkészítettük az osztott képernyős változatot is, a kettőt összesen 160 ezren látták. A netadó belengetésekor pedig Becher kolléga (Bakró-Nagy Ferenc, aki Szilli Tamással az anyag operatőre és Barna sportpszichológusa volt) készített egy olcsósított, nézhetetlenül pixeles változatot, azt is elindították 30 ezren.

Többször felmerült már, hogy csináljunk olyan felolvasós videót, amiben (mint az eredetiben amerikai celebek) hazai politikusok olvassák fel a hozzájuk érkező elborult Facebook-kommenteket. Végül az Index redizájnja adta meg a megfelelő apropót, a videóban saját újságíróink mondják a kamerába a nekik beérkezett őrült olvasói leveleket. A válogatás nem okozott gondot, mert egyébként is mindenki évek óta gyűjtögeti a legjobbakat. A rendező Iván Róbert (vágó, rovatvezető-helyettes) volt, operatőrként pedig az Index többszörösen díjazott fotósa, Huszti István debütált, mivel az új impresszum portréit is ő fotózta. Egy ember volt, aki nem tudta felolvasni kedvenc leveleit: Gábris Eszter, az Index2 szerkesztője ugyanis mocskolódó levelek helyett inkább képeket szokott kapni. Általában öreg nénik és fekete férfiak kerülnek rajtuk egészen közeli kapcsolatba.

Beléptünk egy római lakás ajtaján, és a konyhaasztalnál Bud Spencer üldögélt. Ekkor fogtam fel, hogy ez tényleg megtörténik, és egy pillanatra bele is szédültem″ 

– meséli Szász Barna, aki Jellinek Dórával és még néhány hazai stábbal együtt lehetőséget kapott egy hazai kiadótól, hogy élőben interjúzhasson Carlo Pedersolival. „Már folyt az interjú, a sokadik kérdésnél tartottam, amikor eszembe jutott, hogy meg akartam kérni, hogy egy picit énekeljen is. De nem mertem felhozni. Mégiscsak Bud Spencer, egy nagy verekedős legenda, vajon mit szólna egy ilyen kéréshez? Aztán meggyőztem magam, hogy vagy most, vagy soha, és kiderült: nem hogy nem ellenzi, de kifejezetten szívesen adja elő saját szerzeményeit, a végén már szinte nekünk kellett szólni, hogy ha lehet, még azért kérdezni is szeretnénk."

„Bud egy végtelenül pozitív, sugárzó figura még 85 évesen is, és igyekeztünk a videóban ezt az oldalát kihangsúlyozni. Ugyanakkor az is igaz, hogy tavasszal volt egy műtétje, most láthatóan öregesebb formában volt, mint az akár csak 1-2 évvel ezelőtti interjúin. Reméljük, hogy még sokáig itt lesz közöttünk, és hogy a rengeteg tervéből minél többet valósít még meg.”

Még július végén szerettünk volna egy olyan portrét készíteni Mittelholcz Dóráról, amely azt mutatja meg, hogy súlyos betegen is milyen lenyűgözően lehet élvezni az életet. A 33 éves újságírónál három éve diagnosztizáltak méhnyakrákot, Dóra pedig élte tovább a megszokott életét, a betegség elleni küzdelméről blogot és egy könyvet is írt. Azt terveztük, hogy kimegyünk Dórival a Szigetre, és végigpörögjük vele egész augusztust, de sajnos pont ebben az időszakban lett rosszabbul attól a kezeléstől, amitől a javulást várták.

Szeptember végén tudtunk vele először forgatni – ekkor már két hónapja volt ágyhoz volt kötve. Október elején még elkísértük a könyvbemutatójára, ahol hősiesen helytállt, majd el is kezdtük a videó vágását. Az utómunkát éppen befejeztük, amikor megkaptuk a hírt, hogy Dóra ezt már sajnos nem fogja látni.

75 ezren néztétek meg az általunk készített facebookos barátságvideót, amit mi elsősorban azért szerettünk, mert tök jó egymásra épülő csapatmunka volt:

• amikor elkezdtek megjelenni az első barátságvideók, Jellinek Dórának jutott eszébe, hogy ezt mi is megcsinálhatnánk, de politikusokkal
• Szabó Peti kitalálta, hogy Simicska és Orbán barátsága lenne a legérdekesebb, a politikarovat besegítésével pedig el is készítették a sztori gerincét
• aztán jött Szarvas (tumblrművész és az Index állandó képmágusa), aki összerakta a screeneket és nagyon sok apró ötlettel feldíszítette őket
• végül jött a vágó, Nagy Dani, akinek az első másodpercek elkészítése még okozott némi fejtörést, de utána már nyert ügye volt, mint Simicskának földosztáskor.

November: Vadkanszubjektív, dráma Tiszabőn

Novemberben volt 350 éve, hogy Zrínyi Miklós vitatott körülmények között elhalálozott, az Indexhez pedig pár hónappal korábban bejelentkezett Simonyi Balázs – aki nemcsak Bart Simpson magyar hangjaként ismert, de több erős kisjátékfilmet is rendezett az elmúlt években –, hogy készítene velünk egy szórakoztató, de informatív mockumentary-t a témáról. Szász Barna szerkesztővel nekiláttak a forgatásoknak, a vizuális rekonstrukcióhoz egyrészt kellett egy Zrínyi Miklós (akire az egész szerkesztőségből legjobban épp az operatőrünk, Szilli Tamás hasonlított), a Budakeszi Vadasparkban felvett békés vaddisznók, és egy

És az utómunkában is volt egy nagyon jó pont: amikor Nagy Dani vágó teljesen véletlenül elkezdte játszani Shaggytől az It Wasn't Me-t, Barnának pedig erről beugrott, hogy ez lehetne a végefőcím zenéje is. Szarvas szinte ujjgyakorlatként meganimálta a rézkarc-karaktereket, és így el is készült az eddigi kedvenc végefőcímünk. A videót 80 ezren látták, 1,5 ezren osztották meg, több jó visszajelzés mellett pedig a legjobban egy AKG-s tanár üzenetének örültünk, miszerint jövőre tanagyagként fogja a használni a videót az óráin.

Ennyi választja el egymástól földrajzilag az ország legszegényebb települését (Tiszabőt) a rohamtempóban fejlődő Nagykörűtől. Fiantok Daniék mindkét településen forgattak, és megpróbáltak rájönni a különbség okaira. „Gyerekként sokat jártam keresztül az országon, távol élő rokonok miatt, így végignéztem, hogyan pusztul le az egész vidék. Ahol a nyolcvanas években traktorok, bicajosok, lovaskocsik jártak a betakarításokkor, ott a kétezres évek elejére betakarítás sem maradt, csak gazos termőföldek, félig vagy teljesen kihalt, pusztuló falvak. Így mindig érdekelt, vajon miért történt ez″ – mondta Dani. Iván Róbert vágó szerint

Habár nem sikerült rájönnünk a különbség pontos okaire, annyi mindenképp körvonalazódott, hogy egy jó polgármester aranyat ér.

December: megcsillant egy mosoly

December legnézettebb videója lett, de az egész év politikai történéseit is egész szimbolikusan foglalja össze Orbán Viktor felénk intézett cinikus mosolya. „Tényleg szinte havonta írunk egy interjúkérelmet Orbán Viktorhoz, mégis már 8 éve mindig elutasító választ kapunk″ – mondja Fábián Tamás riporter, aki kérdésével mosolyt csalt a miniszterelnök arcára. „Most már olyan a helyzet, hogy egyszerre 5-8 ember figyel arra, hogy egy újságíró ne kerülhessen közel a miniszterelnökhöz. A tömegben a közelébe lehet menni, de

Tamás tavasszal igazolt az Index belpolitika rovatához az Origótól, miután akkori főszerkesztőjét váratlanul leváltották. Ő lett hétfői parlamenti körkérdéseink egyik állandó riportere, ő készített nemrég luxusozós interjút Lázár Jánossal, és az ő kérdéseinek hatására kapta fel a vizet Széles Gábor, Magyarország egyik leggazdagabb embere.

Azért jó, ha minél többször bekérdezünk a politikusoknak, mert ez egyfajta elszámoltatás: nem elég besétálniuk és megnyomniuk egy gombot, hanem igenis mondják el, hogy egy-egy döntést miért hoznak meg. Egy demokratikus berendezkedésben ez alap.

Köszönjük az egész éves playgomb-nyomogatásukat és a rengeteg videómegosztást, Boldog Új Évet Kívánunk és azt, hogy ha eddig nem tették, lájkolják az Indexvideót a facebookon is!