A hollandiai magyarokat nem a pénz boldogítja

Elkészült a kivándorló magyarokkal foglalkozó Menjek/Maradjak sorozat holland epizódja: a filmet Magyarországon június 9-én a Trafóban vetítik majd először, ahol a film után beszélgetés is lesz a kivándorló magyarokról. Ugyanis az előző részhez hasonlóan, egy komoly kutatás is készült a Hollandiában élő magyarokról, akikről egy csomó érdekes dolog kiderült. (A londoni epizódhoz készült egy kutatás a londoni magyarokról is: ők is jól érzik magukat és nem terveznek hazaköltözni.)

A Hollandiában élő magyarok több mint fele az elmúlt 8 évben érkezett, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, életével elégedett, és az anyagiaknál jobban érdekli az egészség, a család, de még a társadalmi felelősségvállalás is - ezek voltak Tóth-Bos Ágnes pszichológus-kutató főbb következtetései. 

A Hollandiában 13 ezer első generációs migráns él a hivatalos nyilvántartás szerint, 44,5%-uk férfi és 55,5%-uk nő. A kérdőívett 1100-an töltötték ki, akiknek több mint a fele volt 20 és 40 év közötti. A kutatás résztvevőit a magyarországi magyarokkal összehasonlítva kiderül, hogy

• túlreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek (59%),
• az aktív életkorúak (85%),
• illetve a fizető állással rendelkezők (79%)
• és a fővárosból érkezők (45%). 

A kutatásból az is kiderül, hogy a kitöltő magyarok 41%-a már élt korábban külföldön mielőtt Hollandiába költözött volna, illetve 77%-uk párkapcsolatban él. A párkapcsolatban élők 43%-nak nem magyar nemzetiségű a partnere. 

Mi kell a boldogsághoz?

A kint élő magyarok élettel való elégedettsége, és a pillanatnyi boldogságuk mértéke is viszonylag magas. A válaszolók 55%-a teljes mértékben, vagy meglehetősen elégedett az életével, 25%-a inkább elégedett, 18%-a inkább elégedetlen. A kitöltők mindössze 2%-a mondta, hogy teljesen elégedetlen az életével. A boldogsággal és jóléttel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok erős összefüggést mutatnak a nyelvtudással, valamint a foglalkoztatással és a jelen munkájukkal való elégedettséggel is. A munkával és a foglalkoztatási státusszal való elégedettség pedig nagy mértékben együtt jár a Hollandiába való beilleszkedés sikerességével.

Általános sztereotípia, hogy az anyagi előrehaladás érdekében megéri külföldre menni, és ez a boldoggá is tesz. A  kutatás eredményeiből az látszik, hogy a munka megléte önmagában nem boldogít, annak minősége a fontos. Azok, akik úgy gondolják, hogy a végzettségükhöz képest alacsonyabb szintű munkát végeznek, kimutathatóan boldogtalanabbak azokhoz képest, akik a végzettségüknnek megfelelő, vagy annál magasabb szintű munkát végeznek.

A pénz nem fontos, de boldogít

A kérdőív egyik fontos tanulsága, hogy a Gazdagság (anyagi jólét), mint központi érték az utolsók között szerepelt a kitöltők fontossági sorrendjén, egyedül a Hírnév és a Megjelenés (fizikai megjelenés, külső) volt kevésbé fontos a kitöltőknek. Ehelyett az Egészség, Család, és Személyes Növekedés (személyes fejlődés, önmagunk megértése) számít a legfontosabbnak számukra. Minél régebb óta él kint valaki Hollandiában, annál kevésbé fontos neki az anyagi jólét, mint elérendő cél: a pénz egy ponton túl már nem növeli a boldogságérzetet.

A magyar identitás kérdése

Attól még, hogy valaki beilleszkedett a holland kultúrába és mindennapokba, nem veszíti el magyar identitását, sőt, a kisvárosból, faluból érkezőknek (27%) jóval fontosabb a magyar hagyományok és jellegzetességek megtartása, mint a városokból (24%) és a fővárosból (45%) érkezőknek. Hasonló eredményt találunk azoknál, akiknek van gyermeke (40%), azok közvetíteni is akarják számukra a magyar tradíciókat és jellegzetességeket. 

Az identitás és a politikai helyzettel való elégedetlenség is összefügg: akik a pénz miatt költöztek ki, azok elégedetlenebbek az életükkel sok más motivációjú csoporthoz képest (pl. Szakmai előrehaladás; Konkrét lehetőség), de ha a magyarországi politikai, gazdasági, kulturális helyzettel való elégedetlenség miatt hagyták el az országot, akkor alacsonyabb magyar identitást mutattak. 

A Menjek/Maradjak az utóbbi idők egyik legsikeresebb dokumentumfilmes vállalkozása: a Speakeasy Project fiatal filmesei (Imre Loránd Balázs, Józsa László és Hernáth Csaba) egy teljesen kézenfekvő témát dolgoztak fel közérthető módon: a kivándorlást. Előbb a New York-i magyarokkal forgattak egy pilotot, majd a londoni magyarok történetét nézték meg. A téma egyre tovább duzzadt: jelenleg készül egy berlini epizód, és egy hazaköltözős film is, illetve a Menjek/Maradjak holland epizódját június 9-én vetítik majd a Trafóban.  A készülő filmekről Imre Lorand Balázs mesélt nekünk korábban. 

A filmben szerepelnek azok a magyar fiatalok is, akik elsőként indítottak szabaduló szobás vállalkozást Hollandiában, miután úgy látták, a magyar környezet nem kedvez az induló vállalkozásoknak. 

A holland epizódot is hamarosan meg lehet majd nézni az Indafilmen, addig is bemelegítésként íme a londoni rész: