Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMDörner György marad az Újszínház igazgatója
További Kultúr cikkek
Az eddigi vezetőknek szavazott bizalmat szerdán a Fővárosi Közgyűlés három budapesti színház esetében: a Tháliát továbbra is Kálomista Gábor, a Madáchot Szirtes Tamás, az Újszínházat pedig Dörner György irányíthatja – írja az MTI.
A színházi vezetőkről zárt ülésen döntöttek a fővárosi képviselők
A Madách Színház igazgatói posztjára Szirtes Tamás egyedül pályázott. A Thália Színház vezetői tisztségére kettő, az Újszínházéra pedig tizenkét pályázat érkezett. Az Újszínház esetében az illetékes bizottság négy pályázót – Bodó Viktort, Dörner Györgyöt, Hargitai Ivánt és Radó Denise-t – terjesztett a közgyűlés elé, amely végül az eddigi vezetőt választotta meg. Érdekesség, hogy információink szerint a Thália másik pályázója is Dörner György volt, aki így két színházra is pályázott egyszerre.
Mindhárom megbízatás öt évre szól: a Thália Színház igazgatója január 1-től, a Madách és az Újszínház vezetője pedig 2017. február 1-től töltheti be a posztot. A három régi-új vezető közül a Thália Színház menedzser-igazgatója, Kálomista Gábor az MTI-nek korábban elmondta: az eddigi vezetés tagjai közül Bereményi Géza művészeti tanácsadóként, Csányi Sándor művészeti vezetőként, Csécs Tamás gazdasági igazgatóként folytatja a munkát.
A közgyűlés döntése az Újszínházról több, mint meglepő, hiszen az Újszínház jelenlegi formájában sem az elvek szintjén, sem gazdaságilag nem tűnt jól prosperáló intézménynek. A pályázat kapcsán korábban azt rebesgették, a szélsőjobboldallal nem épp haragban lévő színházvezetéssel már a főváros sem szeretne közösséget vállalni. A színház igazgatóváltását (Dörner Márta Istvánt váltotta öt éve annak ellenére, hogy a szakmai bizottság többsége Mártára szavazott) tüntetések, petíciók, politikai és civil tiltakozások kísérték, részben az olyan gesztusok miatt, mint hogy Dörner Csurka halála előtt még a MIÉP egykori vezetőjét szerette volna intendánsául kinevezni, majd a halála után bejelentette, az Újszínházban lesz Csurka egyik késői, erősen antiszemita darabja, a Hatodik koporsó ősbemutatója. (A darabot végül mégsem mutatták be, de több Csurka-darabot így is műsorra tűztek.) A színházba később a Gój Motorosok is látogatást szerveztek, Dörner pedig az intézmény színészeivel koszorúzta meg Erdély első Trianon-emlékművét.
Mindeközben pedig a színház egy év alatt elvesztette a váltás után nézői egyharmadát, és később is erősen küszködött a nézőszámokkal. A vezetőváltáskor a korábbi társulat nagy része is felmondott.
A döntés már csak azért is meglepő, mert bár az elmúlt években a színházigazgatói pályázatokra jellemzően nem vagy csak nagy ritkán érkeztek "meglepő" jelentkezések, azaz olyan nevek, akik nem tűntek valamiért biztos befutónak. Az Újszínház azonban megtörte ezt a sort, és sok éve példátlan módon tizenkét pályázat érkezett, köztük olyan nevekkel, mint az egész Európában ünnepelt, és a legnagyobb nézőterű budapesti színházban, a Vígben is teltházakat vonzó Bodó Viktor, és született pályázat több, neves és sikeres független színházi ember (a K2 társulat, Hudi László, Kárpáti Péter) összefogásával.
Az előadó-művészeti törvény alapján a szakmai bizottságok üléséről, a szavazás eredményéről, a pályázatok értékeléséről jegyzőkönyv készült, amelyet a helyben szokásos módon közzétesznek a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán a Közgyűlés döntését követően.
Ne maradjon le semmiről!