Judit
3 °C
7 °C

Végig szem előtt volt az elveszettnek hitt remekmű

2016.09.19. 15:54
Egy balatoni kutatóintézet falán lógott a magyar modernizmus egyik legérdekesebb festménye, amelyről évtizedek óta azt hitték, megsemmisült.

Évtizedek után került elő Vaszary János kétméteres festménye, a Halászat a Balatonon. A Virág Judit Galéria tulajdonosa, Virág Judit egy eddig nem vizsgált irattári anyagot tanulmányozott át.

Kutatás közben egyrészt a Halászat a Balatonon nyomára bukkant, másrészt viszont olyan információ birtokába is jutott, amely bizonyítja, hogy a magyar modernizmus egyik legérdekesebb, nyolcméteres festménye, Vaszary Víz alatti világ című képe is túlélte a második világháborút.

Vaszary János 1928-ban festette meg a két és félszer nyolc méteres képet a Tihanyi Biológiai Intézet számára. A frízszerű festményen, amelyet mindössze reprodukcióról ismer a szakma, korallok, csíkos, nagy szemű halak és pöttyös békák lebegtek, mintha egy akváriumban lennének. A monumentális festmény eredetileg a Balaton élővilágát lett volna hivatott bemutatni, de a műre két évig készülő Vaszaryt inkább az olasz tengerpart mediterrán faunája ragadta meg.

Vaszary képe nemcsak Horthy-rendszerben, hanem a szocializmusban is kiverte a biztosítékot, túl modernnek és túl „fantáziadúsnak”, valóságtól elrugaszkodottnak találták. A második világháború befejezése óta senki nem tudott a pannó nyomára bukkanni, a szakma azt hitte, hogy az óriási festmény a háborúban egy bombázásban elpusztult.

Virág Judit azonban a kutatásai során rátalált az ugyanebben a korszakban, ugyanebben a témában készült Halászat a Balatonon-ra. Mint kiderült, végig a legkézenfekvőbb helyen volt: a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet (ma Balatoni Limnológiai Intézet) épületében lógott a falon,

csak éppen eddig senki nem tudta, hogy egy értékes, elveszettnek hitt Vaszary-festményről van szó.

Ez vezette Virágot a másik festmény nyomára: az újonnan megismert dokumentumokból kiderült, hogy a Halászat a Balatonon-hoz hasonlóan a Víz alatti élet is megjárt több intézetet, de aztán – vélhetően azért, mert az előző rendszernek nem volt ínyére – végül leszedték a falról, és most alighanem valahol egy raktárban állhat összetekerve. De, ahogy most kiderült, 1959-ben még született feljegyzés a festményről, márpedig ha túlélte mind a háborút, mind 56-ot, akkor gyakorlatilag biztos, hogy ma is épségben van még.

„A legfontosabb kérdés azonban még mindig megválaszolatlan. Hol lehet a pannó? Az biztos, hogy a tihanyi kutatóintézetben, ahol a másik kép előkerült, nincs” – mondja Virág Judit, aki egyúttal arra kér mindenkit, akinek bármilyen információja van a kép hollétéről, vegye fel a kapcsolatot a galériával.

Nem ez az első eset, hogy a Virág Judit Galéria elveszett képre bukkan: Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festményét például Barki Gergely művészettörténész vette észre a Stuart Little, kisegér című film díszletében.

A képet végül a Virág Judit Galériában árverezték el. A történet nem egyedi: a műtárgykereskedők világában több érdekes eset is akad elkallódott, majd kalandosan megkerült alkotásokról. Az UNESCO szerint a fegyver- és a drogkereskedelem után a műtárgy-kereskedelem a harmadik legnagyobb illegális bevételt termelő ágazat. Egy korábbi cikkünkben összeszedtünk további öt ilyen történetet.

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?