Vilhelmina
12 °C
28 °C

Végig szem előtt volt az elveszettnek hitt remekmű

2016.09.19. 15:54
Egy balatoni kutatóintézet falán lógott a magyar modernizmus egyik legérdekesebb festménye, amelyről évtizedek óta azt hitték, megsemmisült.

Évtizedek után került elő Vaszary János kétméteres festménye, a Halászat a Balatonon. A Virág Judit Galéria tulajdonosa, Virág Judit egy eddig nem vizsgált irattári anyagot tanulmányozott át.

Kutatás közben egyrészt a Halászat a Balatonon nyomára bukkant, másrészt viszont olyan információ birtokába is jutott, amely bizonyítja, hogy a magyar modernizmus egyik legérdekesebb, nyolcméteres festménye, Vaszary Víz alatti világ című képe is túlélte a második világháborút.

Vaszary János 1928-ban festette meg a két és félszer nyolc méteres képet a Tihanyi Biológiai Intézet számára. A frízszerű festményen, amelyet mindössze reprodukcióról ismer a szakma, korallok, csíkos, nagy szemű halak és pöttyös békák lebegtek, mintha egy akváriumban lennének. A monumentális festmény eredetileg a Balaton élővilágát lett volna hivatott bemutatni, de a műre két évig készülő Vaszaryt inkább az olasz tengerpart mediterrán faunája ragadta meg.

Vaszary képe nemcsak Horthy-rendszerben, hanem a szocializmusban is kiverte a biztosítékot, túl modernnek és túl „fantáziadúsnak”, valóságtól elrugaszkodottnak találták. A második világháború befejezése óta senki nem tudott a pannó nyomára bukkanni, a szakma azt hitte, hogy az óriási festmény a háborúban egy bombázásban elpusztult.

Virág Judit azonban a kutatásai során rátalált az ugyanebben a korszakban, ugyanebben a témában készült Halászat a Balatonon-ra. Mint kiderült, végig a legkézenfekvőbb helyen volt: a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet (ma Balatoni Limnológiai Intézet) épületében lógott a falon,

csak éppen eddig senki nem tudta, hogy egy értékes, elveszettnek hitt Vaszary-festményről van szó.

Ez vezette Virágot a másik festmény nyomára: az újonnan megismert dokumentumokból kiderült, hogy a Halászat a Balatonon-hoz hasonlóan a Víz alatti élet is megjárt több intézetet, de aztán – vélhetően azért, mert az előző rendszernek nem volt ínyére – végül leszedték a falról, és most alighanem valahol egy raktárban állhat összetekerve. De, ahogy most kiderült, 1959-ben még született feljegyzés a festményről, márpedig ha túlélte mind a háborút, mind 56-ot, akkor gyakorlatilag biztos, hogy ma is épségben van még.

„A legfontosabb kérdés azonban még mindig megválaszolatlan. Hol lehet a pannó? Az biztos, hogy a tihanyi kutatóintézetben, ahol a másik kép előkerült, nincs” – mondja Virág Judit, aki egyúttal arra kér mindenkit, akinek bármilyen információja van a kép hollétéről, vegye fel a kapcsolatot a galériával.

Nem ez az első eset, hogy a Virág Judit Galéria elveszett képre bukkan: Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festményét például Barki Gergely művészettörténész vette észre a Stuart Little, kisegér című film díszletében.

A képet végül a Virág Judit Galériában árverezték el. A történet nem egyedi: a műtárgykereskedők világában több érdekes eset is akad elkallódott, majd kalandosan megkerült alkotásokról. Az UNESCO szerint a fegyver- és a drogkereskedelem után a műtárgy-kereskedelem a harmadik legnagyobb illegális bevételt termelő ágazat. Egy korábbi cikkünkben összeszedtünk további öt ilyen történetet.

Ne maradjon le semmiről!