Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMPucér táncosoknak nem jár állami támogatás
Izraelben idén harmadjára fordult elő, hogy egy művészeti fesztivál megrendezését a hatóságok ha nem is közvetlenül, de közvetve mindenképpen meg akarják nehezíteni. A mantra minden esetben ugyanaz: ha pucér testeket mutogatnak, az nem művészet, így állami támogatás sem jár érte. A legutóbbi esetben ez egy fesztivál három előadását érintette, ezeket nyilvánította az ország kultuszminisztere, Miri Regev nem kívánatosnak.
A fesztivál programfüzetében a rendezők állami nyomásra kénytelenek volta három előadás mellé is megjegyzést fűzni, miszerint mindháromban részleges vagy teljes meztelenség látható, amit a kulturális minisztérium és a helyi önkormányzat nem támogat. Mindezt annak ellenére kellett megtenniük a szervezőknek, hogy az izraeli legfelsőbb ügyész helyettesének állásfoglalása szerint az ilyen kitétel és megkülönböztetés törvényellenes.
Regevet és konzervatív minisztertársait mindez nem nagyon érdekli, a baloldali elit úri huncutságának tartott kulturális eseményeket és fesztiválokat nyíltan lenézik, sőt, filmforgatásokat és tévés produkciók gyártását is kritikával illetnek, ami pedig még aggasztóbb, beleszólnak a könyvkiadásba és az iskolai tananyagba is.
Adi Shildan táncos szerint az izraeli művészek a meztelenséget a kultuszminiszter és a cenzúra elleni tiltakozásként használják. Shildan a Guardiannek azt nyilatkozta, hogy előadása lényege a sztereotípiák lerombolása volt, amiben arra kéri a közönség tagjait, hogy vizsgálják meg a testüket alaposan, miközben a színpadon a táncosok dekonstruálják a nemek szerinti kategorizálást. "A meztelenség egyáltalán nem szokatlan a modern táncművészetben, de sajnos Izrael legalább egy lépéssel Európa mögött jár. Az előadásunkban ketten táncolunk, de a minisztérium szerint csak partnernőm félmeztelen teste obszcén, az enyém nem."
A probléma az, hogy az olyan marginális művészeti ágak, mint a modern tánc, Izraelben is állami támogatásból élnek, és ez függőségi viszonyt alakított ki a minisztérium és z előadók között. "Nagyon veszélyes út ez, mert mostantól aki fizet, kvázi beleszólhat a tartalomba is. A művészet viszont nem erről szól." A minisztérium húzása előtt a teljes izraeli művészvilág értetlenül áll.