Három év után megnyílt a felújított Szépművészeti

Olyan volt, mint egy három és fél évig tartó szülés annak minden nyűgével és fájdalmával

– Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint ilyen volt a múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb, 14 ezer négyzetméteren zajló rekonstrukciója. A Szépművészetit október utolsó napjától lehet újra látogatni. A múzeum nem egy sima felújításon esett át, állandó kiállításait is újrarendezték, lényegében az összes tere megújult, hogy felvehesse a versenyt a világ legmodernebb múzeumaival. Korszerűsítették elavult fűtőrendszerét, klimatizálták kiállítótermeket, felújították a tetőszerkezet jelentős részét, korszerű raktárakat alakítottak ki. A felújítás és a műtárgyak költöztetésének összköltsége mintegy 15 milliárd forint volt.

A leglátványosabb talán a Román Csarnok megújulása. A (több pontjában erősen vitatható) Liget Budapest Projekt keretében végzett rekonstrukció során ugyanis felújították a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett, raktárként használt csarnokot. A 900 négyzetméter alapterületű terem egy középkori bazilika belső terét idézi.

Közel 2500 négyzetméter falfelületet javítottak ki,1500 liter konzerválóanyagot, 100 kiló különböző színű pigmentet és öt és fél kiló aranyat használtak fel.

A múzeum felújításáról készült videót itt lehet megnézni:

De azok a kiállítások is megújultak, amiket korábban már ismerhettünk. A felújított múzeum bejárása során kiderült, hogy az egyiptomi gyűjtemény, ami egyébként a Szépművészeti leglátogatottabb állandó kiállítása, egy sor interaktív elemmel bővült. A múmiák arcát egy 3D-s arcrekonstruáló rendszer segítségével ismerhetjük meg, de arra is van mód, hogy megtudjuk, hogy néz ki a saját nevünk, ha hieroglifákkal írják le. Az antik gyűjteményben, amint szintén teljesen újrafogalmaztak, kialakítottak egy pihenőhelyet, ami egyben egy kortárs szobor is. A pihenő részei az iPadek, melyek segítségével további információkat tudhatunk meg a kiállított tárgyakról.

A felújított múzeum a megújult állandó tárlatok mellett a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kamarakiállítással várja a látogatókat. 

Ennyi idő alatt sem sikerült eldönteniük ugyanis, hogy az ágaskodó lovast ábrázoló kicsi bronzszobor Leonardo alkotása-e vagy csak az ő hatása látszik rajta. Idén szeptemberben például az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusai vizsgálták meg a szobrot elsősorban a csillebérci kutatóreaktort (Budapest Neutron Centre) használva, de biztos válasz nincs a kérdésre. „Mivel Leonardótól nem maradt fenn több szobor, nincs mivel összevetni. Így ez a kérdés mindig vita tárgya lesz, amit a kiállítás nem tud és nem is akar eldönteni” – mondta Kárpáti Zoltán kurátor.

A szobrot Leonardo és kortársai külföldi gyűjteményekből kölcsönzött, itthon először látható remekműveinek társaságában mutatják be. Leonardo tíz rajza, valamint az általa inspirált pályatársak szobrai idézik fel azt a reneszánszban megoldatlan problémát, amellyel Leonardo bő négy évtizeden át igyekezett megbirkózni: a szabadon álló, ágaskodó lovas szobor megalkotását.

Október végétől a felújított mélyföldszinti terek, így a Román Csarnok és a Leonardo-kiállítás látogatható, az összes új állandó kiállítás pedig majd 2019 közepétől lesz újra nyitva. Ezzel párhuzamosan bezárnak a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményének állandó tárlatai. Az új koncepció lényege ugyanis, hogy az egyiptomi, görög és római művészet mellett egy helyen, együtt lehessen megnézni a 18. század végéig a magyar és az egyetemes művészet történetét. A Szépművészeti 1800 utáni kiállítása pedig az Új Nemzeti Galéria megnyitásáig felköltözik a Várba. Az Új Nemzeti Galéria megnyitását 2021-re tervezik. 

Borítókép: a Román Csarnok mennyezete. Fotó: Bődey István / Index.