Mégiscsak lebonthatják a Duna-parti Radetzky-laktanyát?

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet megfosztotta a műemléki védettségtől a Radetzky-laktanyát, amely Gulyás Gergely kancelláriaminiszter döntése alapján a "továbbiakban nem felel meg a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek". (A hétfői Magyar Közlönyben adtak hírt a Természettudományi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vidékre költöztetésének szándékáról is.) 

A "továbbiakban nem felel meg" formula látszólag arra utal, mintha az épületet átépítették volna, és már elvesztette volna műemléki értékeit, de erről ezúttal nincs szó. Ezt az épületet csak át fogják építeni vagy le fogják bontani azután, hogy a védelem semmissé vált. A Radetzky-laktanya közelmúltbeli kálváriájáról már hírt adtunk az Indexen.

"Az eredeti épület nagyjából mindent végigélt, amit a XX. században lehetett, de a története még régebbre nyúlik vissza. 1840-ben egy klasszicista stílusú gabonatároló raktárat (magtárat) húztak itt fel, amit aztán 1897-ben Benedicty József tervei alapján kaszárnyává építettek át, ekkor kapta a Radetzky-laktanya nevet" – írtuk korábban az Urbanistán. Az épületet az első világháború alatt hadikórházként használták, az 1944-es német megszálláskor a Gestapo sajátította ki, majd a nyilaskeresztes párt Halálfejes Légiójának bázisa lett, később az ÁVH, majd a Munkásőrség vette birtokba, 1956-ban a forradalom egyik kiindulópontja lett, a rendszerváltás után pedig az MDF székházaként működött.

Mikor a párt túladott rajta, a megüresedett, egyre romló állagú laktanyatömb külföldi tulajdonba került, majd később, 2016-ban a Pozsonyban alapított, szlovák hátterű HB Reavis ingatlanfejlesztő szerezte meg, amelynek tulajdonosa az az Ivan Chrenko, akit a Forbes tavaly Szlovákia első dollármilliárdosaként, sőt, a szlovákok Demján Sándoraként emlegetett. A HB Reavis az épület megszerzése után nyomban hozzá is látott a tényleges bontáshoz, méghozzá a legrégebbi szárnnyal, a klasszicista magtárral kezdve. (A bontás jogi értelemben már az előző tulajdonos idején, 2012-ben elkezdődött, de még nem volt az utcáról látható.)

A környéken lakók ekkor tiltakozni kezdtek, miután kiderült, hogy a laktanya helyére sokemeletes üvegmonstrumot húznának fel, ami csupán a homlokzatot, illetve annak egyes darabjait tartaná meg a történelmi épületből, kedvezőtlenül befolyásolná a világörökségi rangú Duna-parti látképet és a szomszédos házakban lévő lakások kilátását is elvenné. A bontást személyesen Lázár János akkori kancelláriaminiszter közbelépése nyomán állították le. Az épületet nagyon jelentős károsodás akkor még nem érte.

"Amikor kiadták az építési-bontási engedélyt 2010-ben, az épület még nem volt védett (vagyis ideiglenes védelem alatt állt 2006 óta). Időközben műemlékké nyilvánították, de az engedély nem vesztette hatályát. Ezt a beruházó úgy értelmezte, hogy törvényesen bonthatja le a klasszicista épületet" – írtuk korábban. Ám a Budapesti Kormányhivatal szerint egyáltalán nem értelmezte jól, és megállapította, hogy a korábban meghozott bontási-építési engedély "nemcsak az egyedi műemléki védelem céljával ellentétes, hanem a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezményben rögzített célokkal is".

A bíróság az államnak adott igazat a bontás leállítása után elkezdődött jogvitában, de a Kúria eljárásjogi problémák miatt megsemmisítette a döntést. Ezután az állam addig határozottnak látszó álláspontja puhulni kezdett a Radetzky-laktanya ügyében. A hvg.hu számolt be róla, hogy novemberben a peres felek közösen kérték 2018 novemberében az eljárás megszüntetését, mondván, hogy megegyezés következhet be köztük.

Valószínűleg ennek a formálódó kompromisszumnak a részét képezi a műemléki védelem mostani törlése is, de azt egyelőre nem tudni, hogy az épületből végül megmaradhat-e bármi, a korábbi terv valósul meg, vagy esetleg a befektető is tesz engedményeket. Csak egy biztos: a legerősebb jogi eszközt az állam ezzel a gesztussal nagyvonalúan kiengedte a kezéből. Az épület megvédéséért akciózó Magyar Patrióták Közösségének értesülése szerint "a HB Reavis idén novemberben túladott az ingatlanon, a Radetzky-laktanyát egy magyar ingatlanbefektető cég, a Blue Urban Elegant Kft. szerezte meg."

Ez utóbbi cég a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint Wáberer György, fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Scheer Sándor Market-vezérigazgató közös tulajdonában áll.