Sára, Márió
-6 °C
2 °C

Újabb, gyanús eredetű képeket vizsgálnak egy svájci múzeumban

000 1BQ0K5
2019.01.06. 09:11

A berni Kunstmuseum újabb képeinek eredete kapcsán merült fel a gyanú, hogy azok a nácik által elrabolt műkincsek lehetnek. Előkerült ugyanis egy irat, miszerint a 116 műalkotást a múzeumnak adományozó, köztiszteletben álló Georges Keller műkereskedő kapcsolatban állt a náci megszállás alatt kollaboránsnak tartott Étienne Bignou francia műkereskedővel, írja az MTI.

A francia-svájci-brazil állampolgárságú Keller az ötvenes évek és 1981-ben bekövetkezett halála között 116 műalkotást adományozott a svájci múzeumnak, közöttük Henri Matisse és Salvador Dalí festményeit.

A Frick Collection Reference Library New York-i kutatóintézet levéltára szerint Keller és Bignou együtt dolgoztak Párizsban a Georges Petit Galériában, amely 1933-ban történt bezárásáig impresszionista festőkre szakosodott. Étienne Bignou ezután saját galériát nyitott a francia fővárosban, Keller volt az üzlettársa. A levéltár szerint Keller nyitotta meg a Bignou Galéria New York-i leányvállalatát.

Amelie Ebbinghaus, az elveszett műkincsekre szakosodott Art Loss Register adatbank kutatója szerint a francia állam és a szövetséges hatalmak dokumentumaiból kiderült, hogy Bignou német vásárlókkal tárgyalt Párizsban, és akkoriban kollaboránsként tartották számon.

Ez nem jelenti azt, hogy a képek kétes forrásból erednek, de nem is zárható ki

- mondta Amelie Ebbinghaus, az elveszett műkincsekre szakosodott Art Loss Register adatbank kutatója.

Nina Zimmer, a múzeum igazgatója elmondta, hogy már korábban is gyanús volt, hogy a Keller által svájci múzeumoknak adományozott műkincsekhez nem adtak dokumentációt. Zimmer kormányzati támogatást kért és kapott a képek eredetének kutatásához.

Mindez a svájci gyakorlat megváltozásáról tanúskodik, az alpesi államnak ugyanis nem mindig volt egyértelmű hozzáállása a nácik által elrabolt műkincsekhez - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség, amely emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években - más országokhoz hasonlóan - Svájc is a második világháború idején tanúsított magatartása felülvizsgálatára kényszerült nemcsak a műkincsek, de a zsidók által elhelyezett bankbetétek kapcsán is.

Ráadásul ez nem az első eset, hogy nácik által elrabolt műkincsek kapcsán felmerül a svájci múzeum neve. A Kunstmuseum örökölte a 2014-ben elhunyt Gornelius Gurlitt több száz műkincsből álló gyűjteményét, akinek az apját, Hildebrand Gurlittot a nácik a zsidóktól elrabolt, vagy dekadensnek ítélt képek eladásával bízták meg. Az ügy nagy visszhangot keltett, máig is folyik a kutatás a Gurlitt-örökség tulajdonosai után, és ismét megindult a vita Svájcnak a második világháború idején tanúsított semlegessége kapcsán.

Nina Zimmer, a múzeum igazgatója elmondta, hogy

megváltozott a légkör, mindenki egyetért abban, hogy a múzeumok fő feladata, hogy feltárja, honnan származnak a művek, és választ adjon a kérdésekre.

(Borítókép:  Fabrice Coffrini / AFP)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!