Újabb nagy építkezések jönnek a Várban

A legutóbbi Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy újabb nagyszabású építkezések várhatók a következő években a Budai Várban. Ez azt jelenti, hogy a Karmelita épületegyüttes felújításával és a miniszterelnök beköltözésével nem ér véget a Hauszmann Tervnek elkeresztelt rekonstrukciós program, amelynek jövője elég bizonytalannak látszott, amióta 2016 nyarán Lázár János váratlanul kirúgta a program eredeti gazdáját, L. Simon Lászlót. Sokáig egyáltalán nem is volt kormányzati felelőse az ügynek, aztán tavaly június 1-én kinevezték a Vár összes kormányzati beruházásáért felelős miniszteri biztosnak Fodor Gergelyt tíz hónapra. Ő korábban teljesen ismeretlen volt a nyilvánosság előtt, az olimpiai pályázatot menedzselő Budapest 2024 Zrt. végelszámolását irányította. Várügyi miniszteri biztosként sem nagyon kereste eddig a reflektorfényt.

Az L. Simon menesztése óta eltelt közel három évben tulajdonképpen csak azok a projektelemek folytatódtak, amelyek már korábban elindultak, vagyis a Karmelita felújítása, illetve két elpusztult épület, az egykori Lovarda és a Főőrség, illetve a közöttük felvezető Stöckl-lépcső visszaépítése. Ezek mára elég látványos szakaszba jutottak, bár az építkezés rendesen megcsúszott: 2016-ban még úgy volt, hogy a választások előtt elkészülhetnek, de a jelek szerint egy teljes évvel később, idén tavasszal lesznek átadva.

Egy harmadik nagyszabású építkezés, amit még 2014 táján eldöntöttek, az előző ciklusban el sem tudott indulni: ez a Szentháromság téren álló egykori Pénzügyminisztérium felújítása-átépítése. Ezt a tervet sokan élesen bírálták, mivel az eredeti neogótikus palota két hatalmas tornyának visszaépítése ronthatja a Mátyás-templom tornyának kiemelt városképi pozícióját. Az sem világos, hogy miért lenne jobb a jelenleg jórészt elegáns belvárosi irodaépületekben működő Pénzügyminisztériumot sokmilliárd forintért felköltöztetni a Várba, ahol nincs elegendő számú parkolóhely az irodai alkalmazottaknak, és a tömegközlekedési hálózat sem arra lett tervezve, hogy reggel munkába járók százait juttassa célba. Az építkezés persze nem ezek miatt az aggodalmak miatt nem tudott elindulni, hanem mert nagyon nehezen találtak olyan tervezőcsapatot, amely hajlandó és képes lett volna a rekonstrukciós elvárásoknak megfelelni, és a tervezés árát is sokallták a döntéshozók (a fordulatos sztorit nyár végéig ebben a cikkben tárta fel a hvg.hu). Azóta viszont ez az építkezés is elkezdett a megvalósulás felé araszolni, idén január elején közzétették a látványterveket, és az épület belsejében már ősz óta zajlanak a bontási munkálatok.

Azt viszont mindeddig egyáltalán nem lehetett tudni, akarja-e folytatni a Hauszmann Tervet a kormány, és ha igen, hogyan. Ha megnézzük az eddigi lépéseket, azt láthatjuk, hogy azok vagy a Királyi palotától teljesen független hivatali épületeket (Karmelita, Pénzügyminisztérium), vagy a palota szegélyén található relatíve kisebb építményeket (Várkert Bazár, Lovarda, Főőrség) érintettek. A tényleges palotához - pedig az lenne az igazi nagy falat - nem nagyon lehet ugyanis hozzányúlni addig, amíg el nem dől a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár távlati sorsa - az egyik a Liget Budapest projekt függvénye, a másik pedig az olvasási, könyvtárba járási szokások alakulásáé.

A jelek szerint ugyanez folytatódik a jövőben is, mert Gulyás Gergely bejelentései alapján

A polgárváros és a palota közötti egykori hivatali zóna ma jórészt üresen áll, szinte teljes egészében lebontották az egykor itt állt épületeket a második világháborút követő évtizedekben. A tervek szerint tehát eredeti formájában rekonstruálják:

* az egykori Külügyminisztérium palotáját

Ez a négyemeletes saroképület a Dísz tér és a Hunyadi János út sarkán állt, 1901 és 1903 között épült Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei szerint, és egyike volt azoknak a túlméretezett hivatali palotáknak, amelyekről régebben azt mondták, hogy léptékük nem illett a vári környezethez. A külügyi tárca 1920 és 1944 között működött itt. Az üres foghíjtelken évtizedek óta népművészeti vásár működik.

* az egykori Honvéd Főparancsnokságot

A Dísz tér meghatározó épületéből a bontások után csak a földszint és az első emelet maradt meg, ezt néhány éve helyrepofozták, 2015-ben egy nagyszabású Csontváry-kiállítást is rendeztek benne, de a Karmelita felújítása alatt a szomszédos építkezés lezárt felvonulási terülévé vált. Most a Gulyás Gergely által elmondottakból arra lehet következtetni, hogy ezt a palotát is eredeti formájában építenék vissza, viszont a hozzá hátulról kapcsolódó, teljesen lebontott egykori Honvédelmi Minisztériumot nem, mert ez "elfoglalná a Szent György teret". A valódi ok itt az lehet, hogy ha ezt a szárnyat is felépítenék, az kitakarná a Karmelitát, viszont így kérdés, hogy mégis mi kerülne a foghíjra, mert a Honvéd Főparancsnokság most egy tűzfallal fordul a palota felé - az pedig nem lehetséges, hogy itt egy még magasabb, több emeletes tűzfal legyen. Valószínűleg ide valami olyan "illeszkedő" kortárs épületet akarnak, mint amilyet Zoboki Gábor tervezett a Karmelita kiegészítéseként.

* a Teleki-palotát és a Királyi Istállót

A kancelláriaminiszter által "Teleki-kastélynak" titulált épület és a szomszédos Királyi Istálló alkotta Szent György tér és a palota Hunyadi udvara nyugati térfalát, ma térdig érő, konzervált romok vannak a helyükön. A Teleki-palotának két korszaka volt, eredetileg kellemes, jó arányú barokk városi palotaként kezdte pályafutását, aztán a 20. század elején pöffeszkedő, gigantikus késő historizáló palotává építették át József főherceg számára. Félő, hogy a kormány ezt az állapotot hozná vissza az előzőekben már ismertetett logika mentén (vö. "minden legyen olyan, mint 1944-ben volt), bár az elképzelésekről konkrétumokat nem árultak el, Gulyás csak általában hivatkozott az idegenforgalmi vonzerő fejlesztésére.