Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Nagy Csaba titka életre kelti a karácsonytAz Index birtokába jutott egy levél, amelyet operaházi forrásunk szerint a péntek esti Porgy és Bess (magyar) szereplőinek küldött el a Magyar Állami Operaház művészeti titkára, és amelyben a következő szerepel:
Kedves Művészek, Főigazgató Úr kérésére küldjük Nektek a következő kérést. Az előadás előtt az alábbi nyilatkozat aláírását kéri tőletek színházunk vezetősége, melyet nyomtatott formában odaviszünk Nektek: „Én, alulírott kinyilvánítom, hogy identitásomnak elválaszthatatlan részét képezi az afro-amerikai eredet és tudat. Ezért is külön öröm számomra, hogy George Gershwin Porgy és Bess című operájában felléphetek.”
Forrásunk szerint minderre azért kerül sor, mert az a pletyka járja, hogy a mű jogtulajdonosai Budapestre jöttek, hogy megpróbálják megakadályozni a Porgy és Bess előadását, vagy már kezdés előtt, vagy előadás közben csapva botrányt. A levél és az intézkedés létezését megkeresésünkre Ókovács Szilveszter sem tagadta, kérdéseinkre azonban csak további kérdésekkel válaszolt, amelyekkel a jogtulajdonos kizárólag feketékből álló szereplőgárdára vonatkozó rendelkezéseit bírálja, és amelyeket a cikk végén közlünk.
A Porgy és Bessnek már a tavalyi, budapesti bemutatóját is kisebb botrány övezte, ugyanis az amerikai feketék emberi jogi küzdelmeiben is emlékezetes szerepet játszó operát Ira Gershwin, a zeneszerző testvére és a dalszövegek írója rendelkezése alapján csak fekete színészekkel szabad eljátszani. Ezt a szerzői jogok fölött rendelkező családi alapítvány igyekszik világszerte betartatni. Ez a rendelkezés figyelmen kívül hagyta, hogy Európa és Ázsia sok országában így gyakorlatilag lehetetlenné válik a mű játszása - és a benne foglalt gondolatok sem juthatnak el a nézőkhöz.
Tavaly viszont – talán egy tévedés folytán – olyan szerződés került Ókovácsék asztalára, amelyből kimaradt a híres „all black cast” kitétel, így gyorsan lecsapott az Opera a jogokra. A jogtulajdonos visszakozott volna, de már nem lehetett: négy előadást törvényesen lejátszottak, a jogtulajdonosok csak annyit tudtak tenni, hogy kötelezték az Operát, hogy a a szóróanyagokon és plakátokon szerepeljen a következő mondat: „A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel”. Minderről a bemutató idején részletesen beszámoltunk:
Ókovács már akkor, a négy előadás utáni továbbjátszást firtató kérdésünkre azt mondta: „Vannak még fegyvereink, de nem szeretném, ha be kéne vetnünk őket.” Úgy tűnik, most mégis bevetette őket. Ókovács alighanem afféle szatirikus ellenszegülésnek szánja a dokumentum aláíratását, reagálva saját korábbi szavaira: „Mi az, hogy csak fekete szereplők? A fekete egy színt jelent? Akkor határozzák meg, hogy a színskála pontosan melyik színe megfelelő. Vagy származást? Akkor hány fekete felmenő után számít valaki feketének? Vagy identitást? Akkor hány évig kell afroamerikai közösségben élni, hogy az ember eljátszhassa Porgy-t, és ne kérdőjelezzék meg, minek tartja magát?”
Forrásunk ugyanakkor úgy véli, korántsem olyan vicces dologról van szó, mert ő úgy érzi, aki nem írja alá a papírt, mondjuk mert nem szeretne az identitásával kérdésével játszani, vagy magából bohócot csinálni, az a karrierjét, a jövőbeli munkalehetőségeit kockáztatja.
Ókovács arra a kérdésünkre nem válaszolt, ha korábban csak a négy, már lejátszott előadásra szerezték meg az engedélyeket, akkor most milyen módon játszhatják újra a darabot. A kérdéssel a Népszava korábban már foglalkozott: a lap szerint egyszerűen az a válasz, hogy nincs engedély az újrajátszásra. Persze a korábbi események ismeretében furcsa is lenne, ha a jogtulajdonos újra megadta volna az engedélyt.
A Népszava úgy tudja, a próbák is a törvény betűje szerint jogsértő módon zajlottak, fénymásolt kottákból: a kottát és annak másolását is védi a szerzői jogi törvény, és a lap úgy tudja, az eredeti, jogszerűen bérelt kottát már visszahívták az Operából. Ezt operaházi forrásunk is megerősítette, de Ókovács nem reagált a kérdésünkre. A Népszava azt a választ kapta az intézménytől, hogy „az előadások és a kották jogdíját előre kifizettük.”
Hogy mi lesz a mai előadás és aztán a későbbiek sorsa, azt egyelőre nem tudni. A hat órás kezdésig ugyanakkor mindenki elmerenghet Ókovács válaszain.
A mai nap folyamán a sajtónak a Magyar Állami Operaház Porgy és Bess előadása kapcsán megküldött információkra a intézményünk egy költői kérdéscsokorral kíván reagálni, aminek megválaszolását az olvasókra bízza. Ezért kérjük tisztelettel lehetőség szerint azok betűhív közlését.
1. Lehetséges-e ma a felvilágosult Földön, hogy embereket származásuk és/vagy bőrszínük alapján különböztetnek meg Auschwitz, Martin Luther King és hutu-tuszi népirtások után?
2. Milyen szín a „fekete” (all black cast) a Pantone skálán?
3. Milyen származás a „fekete” (all black cast), és miféle jegyek, netán géntérkép alapján kell igazolni?
4. Barack Obama egyik nagyszülője „fehér” volt: helyesnek tartaná, ha ő fellépne a Porgy és Bessben? Egyáltalán megtehetné?
5. Dumas és Puskin egyik nagyszülője „fekete” volt: helyesnek tartaná, ha ők nem léphetnének fel a Porgy és Bessben?
6. George Gershwint, Amerikába vándorolt ukrán zsidócsalád sarját ma nem engednék fel saját művének színpadára a bőrszíne és/vagy származása miatt, és rá hivatkozva. Rendben lévőnek találja ezt?
7. Mi következik abból, hogy a genetika mai állása szerint kettő/néhány embertől származunk valamennyien?
8. Magyarországon élhet-e 14 operaszínpadra alkalmas szakmai állapotú, színesbőrű művész?
9. Ha nem él, miféle pozitív diszkriminációt lehetne alkalmazni másokkal (magyarokkal/”fehérekkel”) szemben, őértük?
10. Veszített-e azzal a világ és George Gershwin kultusza, hogy főművét, egyetlen operáját 1983 óta gyakorlatilag egyetlen színház sem tudja játszani, repertoáron tartani?
11. Van-e Önnek elég ideje kivárni 2053-at, amikorra már a mai jogi keretek között semmiféle tilalom nem tartható fenn?
12. Ön szerint látta-e valaki már szabad szemmel Ira Gershwin állítólagos „all black cast” végakaratát? Véletlen lehet, hogy a szerződési példányunkon tavaly ez a kitétel nem is szerepelt? Lehetséges, hogy ciki leírni, inkább csak elvárás?
13. Kinek az érdeke a világból kivonni Gershwin legfontosabb alkotását, és néhány utazó társulatnak adni a jogot játszásra?
14. Meglepi-e Önt, hogy a feltételek között nem szerepel sem az énekkar, sem a zenekar, sem a karmester, sem a rendező, sem a tervezők bőrszíne/származása?
15. Furcsának találná-e, ha mindebből az következne: 20 utazó „all black cast” művész meghívására és megfizetésére van kitalálva egy emberjogilag súlyosan alultáplált rendszer, amely nem az autentikus megszólalást, hanem a praktikus utaztatást részesíti előnyben?
16. Hogyan reagálna Ön és a világ, ha a Magyar Állami Operaház, amely bírja Bartók Béla örökös exkluzív engedélyét A kékszakállú herceg vára c. opera székesfővárosi előadására, mától pl. a Fesztiválzenekarnak ezt megtiltaná, esetleg levédiai vagy etelközi származáshoz kötné mások budapesti előadásainak szíves engedélyezését?
17. Tudta-e Ön, hogy az Egyesült Államokban már az ötvenes években is léptek fel „fekete” operaénekesek, és váltak sztárrá? S hogy közülük pl. Grace Bumbry vagy Jessye Norman nálunk is, az Erkelben is járt, nem jogtiprás, hanem hatalmas ováció mellett?
18. Ön szerint ér-e valakit anyagi hátrány, ha a Magyar Állami Operaház szerződés hiányában is elutalta a szokásos jogdíjat a jogtulajdonosnak, előre?
19. Ön szerint éri-e hátrány a kottakiadót (Schott), ha a Magyar Állami Operaház szerződés hiányában is elutalta a szokásos kotta-jogdíjat számára, előre?
20. Ön szerint az a tízezer néző, aki a tavalyi előadások után az idei sorozatra előre jegyet váltott az Erkel Színházba, a fenti kérdések kapcsán milyen válaszokat adna?
21. Nem gondolja-e úgy, hogy ezt az egész korhadt és szájszagú rendelkezést figyelmen kívül kellene hagynia valamennyi operaháznak?
+ 1: Nyugalma megmaradna-e akkor, ha a kirakatba tett árucikkért kifizetné az árat, de az eladó azt közölné, hogy Ön nem veheti meg, mert Ön nem „fekete”?
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Ne maradjon le semmiről!