A műfenyőnél károsabb alig lehet valami

GettyImages-1066108128
2019.12.09. 14:08
Tényleg fagyilkosság igazi fenyőfát venni? Megoldás a műanyagmentes hullám ellenére a műfenyő? Vannak más opcióink? A válasz, hogy van más út is, viszont az élő fáknak nem az életét kell féltenünk, inkább az elégetésükkel keletkezett gázok jelentenek problémát. A műfenyők viszont, akárhogy is nézzük, egyáltalán nem jó alternatívák.

A fenyő is csak egy árucikk

A műfenyő mellett a legtöbben azért kötnek ki, mert sajnálják a kivágott élő fákat, és úgy gondolják, jót tesznek a természetnek azzal, ha minél több fát megmentenek a fejszétől. Csakhogy ez egy téves vonal. Az élő fenyők kímélése jogos szempont lehet ott, ahol a természetes erdőtakaró jelentős részben fenyvesekből áll, mondjuk Svédországban, vagy akár a Kárpátokban. Magyarországon nincsenek ősfenyvesek, nem természetvédelmi szempontból értékes, vagy akár csak idős, szép erdőket vágunk ki minden decemberben, hanem az erre a célra telepített ültetvényeket termeljük le.

Ahogy arról itt is írtunk, Magyarországon közel 1500-2000 hektáron termelnek fenyőfákat, ami országosan nagyjából 30 millió ültetett fát jelent. Magyarországon Zalában és Vas megyében a legjelentősebb a fenyőfatermesztés, Surdon, Gyékésen vagy Nemespátrón sok család – akár generációkra visszamenőleg – ebből él. A fenyőfa termesztése ugyanolyan munka, mint a borászatok szőlőtermesztése, arról nem is beszélve, hogy ez a több millió fa nem is létezne, ha nem pont a karácsony miatt ültetnék őket – illetve azokon a területeken, ahol nőnek, természetes körülmények között lombos erdők is lehetnének.

A probléma tehát nem az, hogy maguk a fák olyan értéket képviselnek: a vágott fenyőfákkal az az igazi baj, hogy karácsony után kidobjuk őket, ami hatalmas hulladéktömeget jelent. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) szerint ez a fakidobási dömping általában január 6-tól egy-másfél hónapon át tart.

Becsléseink szerint mintegy 500-600 ezer tűlevelű kerül ki az utcára, ezt a mennyiséget kell kezelni, illetve hasznosításukat megoldani. Ellenben a háztartási hulladékban a műfenyő nem jellemző, azok a lomtalanítások során elvétve fordulnak elő.

Míg közel félmillió tűlevelű kerül utcára karácsony után, a műfenyőt az emberek általában nem vágják a kukába az ünnepek után. De tényleg jó alternatíva akkor a műfenyő? Egyáltalán nem. Az egyesült államokbeli Penzance-ben például a műanyagmentesség jegyében idén 150 műanyag fenyőfát állítottak fel. A városlakók azért döntöttek így, mert az igazi fákat el kell égetni, és ez a procedúra pedig minden, csak nem környezettudatos. A Guardian cikkére a Carbon Trust viszont azt mondta, hogy ez téves megfontolás: a műanyag fenyő ugyebár nem másból, mint műanyagból készült, a műanyagot viszont olajból állítják elő, az előállítása hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz és a globális felmelegedéshez. A másik érv a műfenyő ellen, hogy ezek általában Kínában készülnek, szállításuk pedig egyáltalán nem zero waste. Ezt az FKF is megerősíti:

A műfenyő több évre is megoldás lehet, de nagyobb a környezetterhelése, mint az „élő” fenyőé, ami energetikailag (esetleg anyagában, bár ez nem jellemző) jól hasznosítható. A fenyő a magas gyantatartalom miatt kitűnő tüzelőanyag, amelyből termikus hasznosítással (elégetéssel) több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtési gőzt és villamos áramot.

Az élő fenyő így felhasználható, habár a hulladékelszállítás és az égetés miatt szintén szén-dioxid-kibocsátás történik, míg a műfenyő a használati ideje alatt tiszta, viszont gyártása és szállítása káros. A Hulladékmentes cikke egy Ellipsos elemzésre hivatkozva azt írja, hogy

legalább 20 évig kellene használni egy műanyagfenyőt, hogy környezeti szempontból egyenértékűvé váljon a vágottal.

Szóval hogyha ehhez a két opcióhoz ragaszkodunk, akkor a műfenyőnket nem dobhatjuk ki pár évente, amint ráuntunk, az élő fenyőnket pedig meg kell próbálnunk minél közelebbi termelőtől beszerezni. Hiszen itt nem az élő-mű a fő szempont, más aspektusokat érdemes a környezettudatosság jegyében nézni:

A GYÁRTÁSi ÉS SZÁLLÍTÁSi kibocsátást, VALAMINT A HULLADÉKTERMELÉSt.

Akkor mégis mi álljon?

Ha igazán környezetbarát karácsonyt szeretnénk, akkor hagyjuk a fenyőfákat és a műanyagfenyőket, és nézzünk új módszerek után. A Tudatos Vásárlók Egyesületének tagja, Perényi Zsófia szerint fontos első körben azt átgondolnunk, egyáltalán kell-e fa, mert hogyha például elutazunk, családtagnál töltjük a karácsonyt és nem is vagyunk otthon, stb., akkor megelégedhetünk akár csak egy feldíszített ággal is.

Ha viszont otthon töltjük az ünnepeket, és szeretnénk fát is, akkor kétfelé válik az út: azoknak, akik kreatív módon állnak a hagyományokhoz, és szeretik az egyedi, ötletes megoldásokat, a DIY („csináld magad”) módszerek – bizonyos határokon belül – jó opciót jelentenek. Bizonyos határokon belül, mert amikor a szelektíven gyűjthető, tiszta PET-palackot mondjuk lefestjük, egyáltalán nem vagyunk olyan zöldek, mint hisszük, hiszen így később azt már nem dobhatjuk majd a szelektívbe. Viszont ha igazán zero waste vonalon akarunk mozogni, több műanyagmentes és zöld csapat (Zero Hero; Hulladékmentes; Zöldmami) megkérdezésével a válaszok alapján általánosan azt mondható:

  • Ha kreatívak szeretnénk lenni, érdemes fából, főként hulladékfából készült dolgokban gondolkodni. Ugyanígy működik a fényfüzérből kirakott karácsonyfa, a textíliából kivágott „fa”, egy kisebb létra feldíszítése, vagy csomó más dolog is.
  • Ha van kertünk és helyünk hozzá, de a hagyományos fához ragaszkodunk, akkor mindenképp földlabdás fát vegyünk a kivágott helyett. Ha nincs túl nagy helyünk egy nagy fához, a kisméretű fák is szóba jöhetnek, ezeknek a túlélési esélyük is nagyobb. Amennyiben saját kertbe nem tudjuk a fát semmilyen méretben elültetni, érdemes ismerős vagy családtag kertjében gondolkozni – de közterületre semmiképp ne rakjuk.
  • Ha helyünk sincs, a DIY sem jön be, és a hagyomány részének tartjuk az élőfát is akkor

Az egyik MEGOLDÁS A FABÉRLÉS LEHET.

A fabérlés rendszere már Magyarországon is működik, ennek lényege, hogy megveszünk egy földlabdás fenyőfát, amit aztán otthon őrzünk, feldíszítjük, ünneplünk, leszedjük és vissza is visszük. Rendszertől függő, de általában ezután visszakapjuk a pénzünk egy részét, vagy levásárolhatjuk az adott üzletben. Itthon ez annyira nem elterjedt, hogy minden kisáruházban legyen rá lehetőségünk, de például az országosan sok városban működő Oázis-kertészetnek van ilyen rendszere: itt többféle fenyőfajta közül választhatunk, ráadásul a vételi ár felét később le is vásárolhatjuk. A feladatunk pedig csak annyi vele, hogy vigyázzunk rá, ne pusztuljon el a pár nap alatt, amíg nálunk van – ez pedig nem túl nagy kihívás, hacsak nem közvetlen az otthoni fűtőtesten tároljuk fánkat. A fenyőket egyébként az Oázis szerint a fővárosban kb. 70-80 százalékban, vidéken pedig fordítva, kb. 20-30 százalékban szokták visszavinni, a többiek megtartják. A visszavitt fákat a kertészet később ugyanúgy árusítja, így egy idő múlva faiskolákhoz kerülnek. 

De nem itt van a rénszarvas elásva

A karácsonyfa környezettudatossági szempontból végtelen vitákra ad alkalmat, főként azért, mert sokan szimbolikusnak érzik, miközben nemcsak azt felejtjük el, hogy a fenyőfa árucikk, de sokszor azt is, hogy a karácsony semmilyen szempontból nem erről szól. Egyrészt ahogy azt a Zero Hero csapata is hangsúlyozta:

Úgy látjuk, hogy itt azt az alapvető tévhitet kell felülírni, hogy a karácsony egyenlő a tárgyi ajándékozással. Az ünnepek szólhatnak a minőségi együtt töltött időről, közös főzésről, játékról, nevetésről. Legyen az ünnep a család miatt meghitt, ne pedig az ajándékok és a fa határozza ezt meg.

A fa elleni hadviselés inkább a környezettudatosság túlzásának tűnik. A fakérdésnél fontosabb, hogy karácsony után jelentősen megnő a háztartási hulladékban a csomagolási hulladék aránya, az FKF is ezt emelte ki a legnagyobb problémának. A Tudatos Vásárlók Egyesülete hasonlóan hangsúlyozta, hogy az igazi baj az ajándékhajrával és a feleslegesen kidobott ételekkel van, mert sokszor mindenféle tervezés nélkül megveszünk a nagy akciókban dolgokat, amikről később kiderül, teljesen feleslegesek voltak. Az egyesület szerint tudatosan kell nekiállni az ételfelhalmozásnak, ajándékozásnak, csomagolásnak és a favásárlásnak is: arra kell gondolnunk, tényleg szükségünk van-e arra, amit hazahurcolunk.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.