Alajos, Leila
20 °C
36 °C

Az idei lesz Molnár Piroska utolsó évada

2020.03.06. 11:53

Visszavonul Molnár Piroska Jászai Mari- és Kossuth-díjas színésznő, írja a Magyar Hang friss száma. A lapnak adott interjúban a színésznő beszélt aktuálpolitikáról, a színház szerepéről, történelmi párhuzamokról, illetve arról is, hogy van-e még értelmük a tüntetéseknek.

Molnár Piroska 2011-ben lett a nemzet színésze, 2015-ben a Színházi Kritikusok Céhe életműdíjjal tüntette ki, idén januárban Kaposvár díszpolgárává választották. Pár éve az Indexnek is interjút adott, amiben beszélt korábbi alakításairól, filmszerepeiről Taxidermiától a gyengébb vígjátékokig, illetve Alföldi Róbertről és Kulka Jánosról is. 

A színésznő az Orlai Produkciós Iroda Egy német sors című előadásában játszik először monodrámát, ennek kapcsán készített vele interjút a lap. Az Egy német sors kapcsán beszélt az interjúban Brunhilde Pomselről, Goebbles titkárnőjéről és a náci bűnökről, illetve arról, hogyan lehet egy háborúhoz igazodni. Arról, hogy a mostani darab és az akkori elnyomás között van-e történelmi párhuzam, illetve mi a színház mindenkori feladata, azt mondta: 

Ezt a közönségnek kell eldöntenie, nekem az a dolgom, hogy a karaktert a lehető legjobban megjelenítsem a színpadon. Pontosan tudom azonban, hogy az emberek minden korban féltik az egzisztenciájukat, rettegnek attól, hogy ha nem igazodnak a hatalomhoz, akkor bántódásuk esik. (...) A színház azért van, hogy felmutassa a kor visszásságait, hogy felnyissa az emberek szemét. 

Ezután beszélt aktuális témákról is, például arról, hogy a kulturális törvénymódosítás miatt szervezett tavaly év végi tüntetésen több színész is jelen volt, akiket emiatt politikailag megbélyegeztek. Ez a helyzet Molnár Piroska szerint elkeserítő, mert 

szomorú, ha egy színészt a politikai hovatartozása miatt szeretnek vagy utasítanak el, a szerepet nem szabad összekeverni a magánemberrel. De mivel ez mégis megtörténik, borotvaélen táncolunk, akárhova tesszük le a voksunkat, a közönség egy része mindenképpen ellenünk fordul.

Azt is mondta, hogy nem tudja, el lehet-e valamit még érni a tüntetésekkel, de tart attól, hogy már nem. 

Nyilván a fásultság és az eltunyultság is szerepet játszik ebben, de azt hiszem, az érdektelenség mélyén az a kérdés munkál, hogy: »és akkor mi van, ha kimegyünk?«

Az interjú végén pedig kitért arra, hogy díjai közül a Nemzet Színésze címet érzi a legnagyobb megtiszteltetésnek. A 75. születésnapjához közeledve azonban egyre kevésbé bírja a próbákkal járó folyamatos tempót, így azt tervezi, hogy 

ezt az évadot még végigcsinálom, utána abbahagyom.