Ha a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében az önkormányzati fenntartású színház éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, a színház vezető állású munkavállalója felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
Többek között így módosult a színházi törvény egy március 23-án kiadott, 24-én már életbe is lépő törvénymódosítás után, amely a Parlament honlapján olvasható. A munkáltatói jogok körébe tartozik a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása is. Azaz
nemcsak az igazgató, a gazdasági vezető és minden más vezető kinevezése kerül bizonyos színházaknál a miniszter kezébe, de még egy esetleges gazdasági vagy más vétség elkövetése esetén is csak a miniszter rendelhet el velük kapcsolatban vizsgálatot.
A törvény több eltérést is tartalmaz mindahhoz képest, amit a kormány eddig közölt, miután a tüntetések és a csaknem teljes szakma tiltakozása ellenére elfogadták azt az előadó-művészeti törvényt, amely több eddigi jogkört elvett az önkormányzatoktól a tavalyi választások után (amelyen több eddig fideszes vezetésű város, köztük Budapest is ellenzéki vezetésűvé vált).
A törvény fő újdonsága az volt, hogy amennyiben az állam is támogat egy nem állami, hanem önkormányzati fenntartású színházat (márpedig mindet támogatja), akkor a miniszter megvétózhatja az igazgató kinevezését vagy felmentését, ami eddig kizárólag az önkormányzat hatásköre volt. Ha ezt nem akarja, az önkormányzatnak teljes egészében finanszíroznia kell az intézményt; az összes színház esetében ez a Karácsony Gergely által vezetett fővárosi önkormányzat számára 6,7 milliárdos költséget jelentett volna. Így Karácsonyék végül azt a javaslatot tették az államnak, hogy
Azonban ezt a javaslatot még nem tárgyalták meg, sőt fővárosi forrásokból úgy értesültünk, hogy hivatalosan még jelzés sem érkezett a kormány felől arra nézvést, hogy várható-e a megegyezés a főváros és a kormány között most, hogy a legfontosabb nyitott kérdés, a Szabad Tér Színház üzemeltetése és Bán Teodóra vezetői kinevezése, kompromisszummal zárult.
A törvénymódosítás azonban ebben a pillanatban egyetlen színházra sem vonatkozik, mert jelenleg – a megegyezés előtt – még nincs olyan színház, amely önkormányzati üzemeltetésű és közös fenntartású lenne, teljesen állami finanszírozással. Mégis úgy tűnik, hogy a valamiért már most kihirdetett törvénnyel
a kormány a József Attila Színházat, az Újszínházat és a Thália Színházat gyakorlatilag teljesen kivenné Karácsonyék kezéből.
Az eddigi kommunikációval ellentétben a főváros ezeknek csak névleg maradna üzemeltetője, és minden fontos jogkör a kormányhoz kerülne. De a törvénymódosítás vonatkozhat minden olyan vidéki színházra is, amelynek üzemeltetésével kapcsolatban hasonló megállapodást köt a helyi önkormányzat és az állam.
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást,
hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk!
Kattints ide!
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Ne maradjon le semmiről!