Nézelődjön a világ nagy múzeumaiban úgy, hogy ki sem mozdul otthonról!

A Westminster Egyetem pszichológusainak kutatása szerint ha valaki ebédidőben meglátogat egy művészeti galériát, akkor kimutathatóan csökken a stressz-szintje, és a művészetfogyasztás általában is növeli a motivációt, és hangulatjavító hatása van. De mi van akkor, ha éppen bezártak a múzeumok egy világjárvány kellős közepén, az Uffizi, a British Múzeum, a Met, a MoMa, és folytathatnánk, egészen a Szépművészeti Múzeumig. A művészetről is le kell mondanunk járvány idején? Egyáltalán nem. 

Az emberiség legremekebb műtrágyait őrző világhírű múzeumok ugyanis a honlapjaikon már nemcsak nyitvatartási idejüket és a jegyvásárlás menüpontot osztják meg a művészet iránt érdeklődőkkel, hanem az elmúlt években digitalizálták a gyűjteményeik java részét, és sokszor nagyon kreatív designnal elkészítették a saját digitális klónjaikat is. Így pedig akár otthonról is élvezhetjük Picassót, Van Goghot és társaikat, nem kell hozzá más, mint egy számítógép, internet és egy kényelmes kanapé; a Google Street View-hoz hasonlóan 3D-sített virtuális tárlatok, az egyesével hozzáférhetővé tett remekművek, vagy akár teljesen egyéni grafikájú művészeti projektek formájában feldolgozott gyűjtemények jönnek el hozzánk, nekünk már ki sem kell mozdulni a lakásból. Kiállításajánló #stayathome edition felkiáltással most mi is összeszedtünk párat.

Galaktikus kultúrséta: British Múzeum

A londoni British Múzeum alkalmazásában a kultúra nevű galaxis röppályáján száguldhatunk végig 4000 év történetén – a kortárs műtárgyaktól egészen a múmiák világáig, de a kulturális ősrobbanáshoz közelebb eső időszakokba is bepillanthatunk. A virtuális túra közben megszólal a szférák zenéje is, ugyanis az atmoszférikus száguldást a honlaphoz komponált sajátos xilofonszerű űrzene kíséri, ami mindig úgy változik, ahogy éppen az érdeklődésünk iránya fordul. Az önálló bolygókként értelmezett egyes alkotásokról pedig számtalan információt megtudhatunk.

Zoomoljon Michelangelóra: a Sixtus-kápolna

A Vatikáni Múzeum számos termét bejárhatjuk a múzeum virtuális túráján, a többi között tüzetesen megvizsgálhatjuk Raffaello stanzáit (a reneszánsz mester és műhelye II. Gyula pápa megbízásából készült falfestményei a korszak legkiemelkedőbb műalkotásai közül valók). A virtuális sétán még ennél is nagyobb élményt jelent, hogy anélkül láthatjuk Michelangelo freskóit a Sixtus-kápolnában, hogy a nyakunkat kellene tekergetnünk a mindenhonnan áramló tömegben, sőt, olyan közel zoomolhatunk a világ egyik leghíresebb képére, Michelangelo mennyezetfreskójának legismertebb részletére, az Ádám teremtésére, mintha egy plafonig felállványozott teremben közvetlenül a festmény alatt állnánk. 

Kifogyhatatlan aha-élmény: a firenzei Uffizi

Giotto, Boticelli, Leonardo, Michelangelo, Raffaello, Giorgione, Rubens – csak pár név a legnagyobbak közül, akiknek a műveit a firenzei Uffizi Képtár virtuális sétáján láthatjuk. A Google Street View-hoz hasonlóan teremről teremre mászkálhatunk a virtuális galériában, és bőven kapunk információkat az alkotókról és a művekről is.

Csontváz égő cigarettával: a Van Gogh Múzeum

Vannak olyan Van Gogh-képek, amelyek mindenkinek beégtek a retinájába, amelyekre mindenki rámondja, hogy tipikus Van Gogh, de ismeri a festőnek azt a képét például, amin egy csontváz dohányzik? Ha még nem látta – de akkor is ha igen –, feltétlen járja be az amszterdami Van Gogh Múzeum virtuális sétáját, ahol a képernyő alsó sávján megjelenő képre kattintva máris befordulhat bármelyik terembe, és felfedezheti az egész múzeumot.

A magyar szál: a Metropolitan Múzeum

New York legnagyobb múzeuma, az évente 6 millió látogatót fogadó Metropolitan Múzeum főépülete a Fifth Avenue-ról most a díjnyertes Met 360° projektnek köszönhetően költözhet a nagyszobánkba. De nemcsak a Richard Morris Hunt által tervezett neoklasszicista központi csarnokban, vagy a Met mozifilmekben is gyakran felbukkanó ikonikus egyiptomi termében tudunk körülnézni a rövid videóknak köszönhetően, hanem az Egyesült Államok egyetlen, kizárólag a középkori építészet és művészet bemutatásának szentelt kiállítóhelyét, a Hudson folyóra néző kolostorépületet idéző Met Cloisterst is felfedezhetjük. Azonban

Az ikonikus brutalista szoborként is felfogható, Breuer-tervezte Madison Avenue-i épületben található ma a Metropolitan Múzeum legfiatalabb fiókintézménye, a Met Breuer. 

A klasszikus: a Louvre

A párizsi Louvre virtuális sétáin a múzeum egyiptomi gyűjteményében, az eredetileg erődítménynek szánt épület középkori árkait megidéző túrán és az Apolló-teremben nézelődhetünk, a youvisit.com Louvre-t bemutató 360°-os panorámafotóinak köszönhetően pedig Napóleon lakosztályában is bámészkodhatunk. Ezen az oldalon pedig a Louvre legkiemelkedőbb műtárgyaira, köztük a Mona Lisára vethetünk igazán közeli pillantást. Úgyse jutnánk ilyen közel hozzá, akkor se, ha a múzeum nyitva lenne.

A giga modern: a MoMa

A New York-i Museum of Modern Art a világ egyik legnagyobb modern és kortárs művészetet bemutató múzeuma, amely honlapján 84230, azaz nyolcvannégyezer-kétszázharminc darab műtárgyat tett hozzáférhetővé online.

Online művészet: New Museum of Contemporary Art

A New York-i New Museum of Contemporary Art a feltörekvő nemzetközi művészeti szcéna és a kortárs mesterek műveit bemutató egyik legfontosabb művészeti intézmény. Azt mondják, aki ebben a múzeumban lehetőséget kap, annak egyenes az útja a kanonizálódáshoz, bár a kurátorok célja pont nem a struktúrák bebetonozása, hanem az, hogy kitolják a művészet határait, újat keressenek és találjanak. A digitális művészet talán legfontosabb orgánumát, az 1996 óta megjelenő Rhizome-ot működtető New Museum legújabb kezdeményezése a First Look: Artists' VR című online tárlat, amelyen 6 vezető művész szerepel virtuális valóságot teremtő videóival.

Bónusz: Google Arts & Culture

A Google Arts & Culture elnevezésű monstre projektnek köszönhetően több száz múzeumban tehetünk virtuális sétát, vagy fedezhetjük fel a gyűjteményük egy részét - a velencei Dózse-palotától kezdve a párizsi Musée d'Orsay-n át a New York-i Guggenheimig vagy az oslói Munch Múzeumig. A Google művészeti projektjében azonban nemcsak egyes múzeumok legkiemelkedőbb képeivel ismerkedhetünk meg, hanem például fellapozhatjuk Frida Khalo naplóját is, vagy sok más opció mellett kiválaszthatjuk a szivárvány színei közül, hogy melyik dominálja azt a képgyűjteményt, amit éppen nézegetnénk.

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!