Teréz
1 °C
14 °C

Lebontaná az új polgármester a Győri Nemzeti Színházat

DKRCS20180327004
2020.05.14. 05:00

Győr új, fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András áprilisban beszélt arról először, hogy az elődje, Borkai Zsolt alatt elfogadott tervekkel szemben nem felújíttatná, hanem lebontaná a Győri Nemzeti Színház épületét, és egy új kulturális komplexumot hozna létre helyette a belvároson kívül.

A színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek. Felmerül a kérdés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet. Szerintem érdemes lenne egy új kulturális központot létrehozni Győr városában. Az Árkád mellett van a Rába-gyár tulajdonában lévő nagy, üres állami terület, a Mosoni-Duna partján, gyönyörű természeti környezetben. Ott meg lehetne építeni egy hangverseny- és konferenciatermet, ami nagyon kellene már Győrnek, egy vadonatúj, modern színházat és egy rockkoncertekre is alkalmas ifjúsági és művészeti közösségi teret kiállítótermekkel, próbatermekkel, klubokkal

– mondta a Kisalföldnek adott interjúban.

A Győri Nemzeti Színház 1978. november 4-én nyitott meg, megépítése a Kádár-kor egyik legjelentősebb kulturális presztízsberuházása volt, előtte évtizedekig nem épült jelentősebb színházépület Magyarországon.

Győrnek addig nem volt szerencséje a színházaival, 1928-ban bezárt a régi színházépület, amelyet öt évvel később le is bontottak. Az ideiglenes játszóhelyre költözött társulat új otthonára 1929-ben kiírtak egy tervpályázatot, de a nagy gazdasági világválság miatt nem kezdődött el az építkezés, így a színház „ideiglenesen” az 1930-as évek közepén felépült kultúrházba költözött, aztán ott is maradt évtizedekig – olvasható az épületről a Lechner Tudásközpont oldalán.

Az 1973-tól öt évig épített épület fő látványeleme a városból szinte mindenhonnan látható, síugrósáncra emlékeztető tetőelem, valamint az északi és déli homlokzatot díszítő két-két, fejenként 550 négyzetméteres Victor Vasarely kerámia-alkotás. A reprezentatív előcsarnokot carrarai márvánnyal burkolták, a korlátok vörösrézből készültek. Az elmúlt 42 évben egyszer sem újították fel az épületet átfogóan; de a Modern Városok Program részeként Győr előző vezetése állami támogatást szerzett a rekonstrukcióra, és egy tervpályázatot is lebonyolítottak, amit a Teatro Építész Műterem nyert meg. Úgy volt, hogy az idei évadot a társulat már az Olimpiai Sportpark nagycsarnokában kezdi meg, hogy a munkálatok elindulhassanak, de március elején váratlanul bejelentették, hogy egyelőre mégiscsak maradnak a jelenlegi épületben – ez már előrevetítette, hogy a városvezetés elképzelései megváltoztak.

Az 1970-es évek építészeti alkotásainak sorsa világszerte gyakran a bontás, mivel stílusuk jelenleg nem túl közkedvelt. A korszak egy másik emblematikus épületét, a Budavári Országos Villamos Teherelosztót éppen most kezdték el bontani, az építész szakma hangos tiltakozása ellenére. A Győri Nemzeti Színházról Hartmann Gergely építész, építészettörténész, a Modern Győr blog alapítója azt írta az Építészfórumon: a polgármester szavai a városi hangulatról erősen szubjektívak.

Pont a színház épülete tűnik a győriek által leginkább elfogadott modern épületnek, sőt, ha bárki az országból ismer és értékel néhány vidéki modern épületet, akkor jó eséllyel köztük van a Győri Nemzeti Színház.

Szerinte az épület ráadásul „nem egy különálló szigetként, hanem a belváros komplex rekonstrukciójának szerves részeként épült meg”.

A polgármester a tervekről azt mondta: „Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy lebontanánk a színházat, és helyette egy nagy zöld parkot hoznánk létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs. Az egész projekt így zöldmezős beruházásként nem kerülne többe, mint a színháznak a felújítása, ami soha nem lenne tökéletes.” Hartmann erről azt írta: az épület „helyére vizionált belvárosi park létrehozása sem tűnik indokolhatónak, hiszen Győr belvárosának nem a zöldfelületek hiánya a legégetőbb problémája. Belsejéből bármerre elindulva percek alatt zöldben találhatjuk magunkat”, mélygarázsból is több van a környéken, a Vasarely-muráliák pedig „hozzátartoznak Győr identitásához”.

Az építész szerint a legjobb megoldás valóban nem a jelenleg nyertes pályázat lenne a felújításra, hanem „egy olyan új megbízói program kiírása, amely nem csak nagyobb tiszteletben tartja a meglévő épület reális lehetőségeit, de kifejezett védi és erősíti annak építészeti, tartószerkezeti, képzőművészeti, városépítészeti és városképi értékeit”.

Dézsi májusban a Győr+ TV-nek azt mondta: a színház gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, mivel a sílesiklósáncként emlegetett épületelemet „Csehszlovákiában leselejtezett sífelvonók kábeleivel” készítették, a „40 milliárd forintos felújítás” pedig csak egy „torzszüleményt” eredményezne, pont a jellegzetes forma az elfogadott tervek szerint sem maradna meg. „Ennyi pénzből már újat lehet építeni, és akkor már elgondolkodhatnánk azon, hogy valóban modern város épüljön” – utalt a polgármester a Modern Városok Program révén már korábban a városnak megítélt támogatásra.

Szerinte a felújítással nemcsak az a probléma, hogy az épület energetikailag javíthatatlan, de a felújítás idejére a társulatnak „három évre ki kéne költöznie valami sátorba”, ami „áldatlan állapotokat” eredményezne. Mint elmondta, a Rába-gyár területén kialakítandó kulturális központra már vannak vázlatszerű tervek, de szívesen kiírna egy nemzetközi pályázatot. Az új épületnek szerinte az is az előnyei közé tartozna, hogy míg egy színházépület csak este 6 és 10 között van nyitva, itt „0-24 óráig” mehetne az élet.

Dézsi ugyanakkor azt is hozzátette: szeretne konzultálni a városiakkal a jövőbeli tervekről.

(Borítókép:  A Gyõri Nemzeti Színház épülete 2018. március 27-én. - fotó: Krizsán Csaba / MTI)