Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMargaret Atwood, Salman Rushdie és J.K. Rowling is károsnak tartja az elnémítás kultúráját
További Kultúr cikkek
- Egyre nagyobb az őrület, már 300 ezer nézőnél jár a Futni mentem
- Meghalt a Benjamin közlegény és A királyné nyakéke rendezője
- A lányt elsiratták, pedig meg sem halt
- Egy forradalmár felesége lerántja a leplet a magyar történelem eddig félreismert évtizedeiről
- A Transparency Internationalhez fordulnak az egyik legnagyobb magyar botrány ügyében
J.K Rowling, Margaret Atwood és Salman Rushdie is aláírta az a nyílt levelet, ami kedden jelent meg a Harper's magazinban, és ami arról szól, hogy a világhírű írók aggódnak az ún. cancel culture, vagyis az elnémítás kultúrájának elterjedése miatt, mert ez gátja az érdemi vitáknak, és ha nem lehet majd ütköztetni a különböző álláspontokat, ha eltűnnek a különböző vélemények, azt megszenvedik majd a társadalmilag fontos ügyek.
Még a levél elején leszögezik, az mindenképpen ígéretes fejlemény, hogy végre egyre többen követelik, hogy számoljuk fel a faji és társadalmi egyenlőtlenségeket, és hogy éppen ideje volt ennek a fordulatnak, de ezzel párhuzamosan mintha az emberek egyre kevésbé tolerálnák a sajátjukkal ellentétes véleményeket, pedig egy szabad társadalomban fontos az információk és az eszmék szabad áramlása. Hozzátették, már megszokhattuk, hogy van olyan politikai oldal, ami így működik, de az, hogy valakit nyilvánosan meghurcolnak, ha mondanivalója többek szerint vitatható, egyre jobban terjed a társdalomban, és az összetett kérdésekben is nagyon egyszerűen és gyorsan ítélkeznek az emberek.
Ezzel pedig azok, akik újságíróként vagy íróként dolgoznak, egyre többször találkoznak, és ahogyan a levélben fogalmaznak, sokan tartanak attól, hogy veszélybe kerül a megélhetésük, ha olyasvalamit írnak, amivel a többség nem ért egyet, vagy ha nem elég lelkesen fejtik ki véleményüket egy kérdésben. A levél szerint pedig nem az a megoldás, hogy elhallgattatjuk azokat, akik nem értenek velünk egyet, hanem a nyilvános vita, a meggyőzés. Az pedig egy hamis képzet, hogy választani kell a szabadság és az igazság között.
Íróként olyan környezetre van szükség, amiben szabadon kísérletezhetünk, amiben nyugodtan kockáztathatunk és amiben akár hibázhatunk is
– áll az utolsó bekezdésben.
J.K Rowling nemrég a saját bőrén tapasztalta meg, hogy mit is jelent a cancel culture. Az írónő nemrég egy Twitter-posztjában a születési nem fontosságáról értekezett, ami miatt transzfóbiával vádolták meg. Ezután a Harry Potter-filmek sztárjai, illetve a két legjelentősebb rajongói csoport is elhatárolódott tőle, a kiadójánál többen bejelentették, hogy nem hajlandók dolgozni a készülő új gyerekkönyvén.
Margaret Atwoodot még 2016-ban támadták meg amiatt, mert aláírt egy olyan nyílt levelet, amiben azt nehezményezték, hogy a Brit Columbia Egyetem nem volt elég transzparens az egyik oktatójuk Steven Galloway kanadai író ellen folytatott vizsgálatot illetően. Gallowayt 2016-ban rúgták ki, miután többen is panaszt tettek ellene, állítólag egy diákot felpofozott, de volt, aki szexuális zaklatással vádolta meg.
Salman Rushdie többek között 1988-as, Sátáni versek című regényével vívta ki az iszlám fundamentalisták haragját, a könyv egyes részeit muszlim vallási vezetők istenkáromlásnak minősítették, és Homeini ajatollah, Irán legfőbb vezetője fatvát adott ki, és ami az író esetében azt jelentette, hogy meg kell gyilkolni. Rushdie ezután majdnem tíz évig rendőri őrizet alatt volt kénytelen élni.
Mellettük az aláírók között ott van Noam Chomsky amerikai filozófus, Gloria Steinem amerikai újságíró, feminista aktivista és Garri Kaszparov orosz sakknagymester is, és van olyan, aki már megbánta, hogy csatlakozott a kezdeményezéshez. A BBC szerint Jennifer Finney Boylan transznemű aktivista időközben elnézést kért, amiért aláírta a levelet. Magyarázata szerint azt hitte, az internetes megszégyenítések elleni nyilatkozatot ír alá, és nem tudta, kik szerepelnek az aláírók között.